FRISSÍTVE: Plágiummal vádolja Magyari Nándor László szociológust, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatóját Horváth István szociológus, a BBTE magyar tagozata Szociológia és Szociális Munkás Intézetének oktatója, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. Magyari Nándor László tagadja a vádakat, és karaktergyilkosságról beszél, viszont Magyari Tivadar, a Szociológia Kar korábbi vezetője megerősítette a Horváth István által leírtakat. Az ügyben a BBTE Etikai Bizottsága járhat el hivatalosan. FRISSÍTÉS1: Horváth István cáfolta Magyari Nándor cáfolatát. FRISSÍTÉS2: Közzétette állásfoglalását a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete. 

Horváth István kedden tette közzé Facebook-oldalán azt a bejegyzést, amely szerint egy 2002-ben publikált írásából Magyari Nándor László szóról-szóra, idézőjel nélkül kimásolt nagyjából öt oldalt.

 „2012 februárjában szakmai jelentést kellett leadni az egyetemen, amelyben többek között a publikációm idézettségéről is be kellett számolni. Kulcsszavas keresgetések során bukkantam rá egy, két másik társszerző mellett, Magyari Nándor László által is jegyzett, online is fellelhető publikációra, amelyen belül keresgélve arra kellett rádöbbenjek, hogy idézőjel nélkül, szóról szóra átmásoltak egy 2002-ben publikált írásomból olyan 4-5 oldalt” – írja Horváth István.

Magyari Nándor tagadja a vádat

Magyari Nándort kerestük ebben az ügyben szerdán, de nem tudtuk elérni. A Facebook-oldalán viszont megjelent egy „nyilatkozatnak” nevezett bejegyzése, amelyet a Transindex megkeresésére válaszolva írt meg. Ebben „hiteltelenítési, lejáratási és karaktergyilkossági kísérletnek” nevezte a közösségi térben róla megjelent információt.

 „A jó tíz évvel ezelőtti ügyletben nem egy nemzetközi publikációról van szó, hanem egy kutatási projekt első, overview jellegű, belső használatra szánt jelentésről. A vád valóban súlyos volt, csak nem igazolódott. Tudomásomra jutott, természetesen, hogy HI kifogást emelt és plágium-gyanút fogalmazott meg a most belinkelt szöveg kapcsán. Kifejtettem ellenérveim első körben a program vezetői előtt, azután külső szakértőt kértek föl az ügy megítélésére, aki elfogadta érveim. Két érvem volt és maradt a dologgal kapcsolatban: 1. a szöveg nem nyilvános, hanem belső használatra készült rész-jelentés, háttéranyag, bár utóbb fölkerült a netre - ebbe nem volt beleszólásom. 2. A hivatkozott irodalomnál szabályosan föl volt tüntetve a HI hivatkozott írása, az idézőjelek elmaradása - angol szövegkörnyezetben - elfogadott eljárás, magyarul ez nem ildomos, ezért” – írja Magyari Nándor László a Facebook-oldalán megosztott bejegyzésében.

Horváth István szavai azonban megcáfolják Magyari Nándor állítását: „Levelet írtam a szerzőknek, illetve a projekt etikai bizottságának, amely keretén belül a kiadvány megjelent. Az egyik társszerző visszaírt, miszerint az általam inkriminált részeket MNL írta. Illetve a projekt etikai bizottságának egyik tagja visszaigazolta, hogy ez tényleg plágium és ajánlani fogja a publikáció visszavonását (ami egy ideig így is szerepelt a projekt honlapon, de most látom, hogy elérhető)” – olvasható Horváth István Facebook-bejegyzésében.

„Vastag vélemény a plagizátorról”

Portálunk megkereste ez ügyben Magyari Tivadart, aki a történtekkor a szociológia kar magyar tagozatának vezetője volt.
„Amikor Horváth István felfedezte ezt a lopást, közölte velem is, az egyértelmű bizonyítékokkal együtt. Akkor én a kar magyar tagozatának voltam a vezetője. Azt is elmondta, hogy a plagizáló szerzőtársai (három személy) már tisztázták magukat, és közölték Horváth Istvánnal, hogy az a bizonyos rész, ami a lopott oldalakat tartalmazza, nem az ők felelősségük volt, azokat Magyari Nándornak kellett megírnia. Azt ajánlottam Horváthnak, hogy tájékoztassa azt az intézetet, aminek a lopott anyagot leadták, illetve, ha ő is akarja, hivatalos eljárást is indítunk. Végül az utóbbi elmaradt – ezt mostani közleményében Horváth István meg is indokolja. Az ügy szűk tanszéki közösségen belül maradt, de addigra egyéb viselt dolgok és folyamatos munkahelyi mulasztások miatt már amúgy is vastag vélemény alakult ki a plagizátorról” – nyilatkozta megkeresésünkre Magyari Tivadar.

Eddig nem került a nyilvánosság elé

Horváth István arról is beszámolt, hogy az ügyet nem hozta akkor nyilvánosságra, mert a Babes-Bolyai Tudományegyetemen éppen rektori választások zajlottak, és a plágiumgyanús kiadványnak az egyik társszerzője indult a választásokon (szerk. megj. Magyari-Vincze Enikő indult akkor a választásokon, Magyari Nándor László felesége).

„A kiadványt négyen, társszerzőként írták alá (habár a levelezésekből egyértelművé vált számomra, hogy az inkriminált részek tényleg MNL által írt fejezetek részét képezik), és nem külön-külön, szerzői fejezetenként. Így a „jelöltet” is nyilvános magyarázkodásra kényszerítettem volna, ha nyilvánosságra hozom a plágiumot. Én meg semmiképpen nem akartam egy ilyen helyzetben botrányforrást szolgáltatni. Szándékom ellenére ártottam volna, esetleg befolyásoltam volna a választások kimenetelét. Így legalább egy hónapig halasztottam a nyilvánosságra hozatalt. Aztán egy kolléganőm meggyőzött, hogy az érintett számára elegendő lecke és tanulság volt a zártkörű nyilvánosságra hozatal és nem biztos, hogy az ügy tágabb nyilvánosságra hozatala, nem hat ki negatívan azokra, akikről én is úgy vélekedek, hogy nem részesei a szerzői jogbitorlásnak” – magyarázta a Kisebbségkutató Intézet vezetője.

„Halasztottam. Mostanig.”

Horváth István szociológus közlése szerint azért állt ki a közvélemény elé most, mert Magyari Nándor László „minősíthetetlen” módon és nyelvezettel viszonyult a felesége (Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere) ügyéhez legutóbbi blog-bejegyzésében.

A Maszol megkeresésére Horváth István elmondta, elsősorban az a személyeskedő és morális fölényt sugárzó mód zavarta, amellyel Magyari Nándor viszonyult a felesége ügye iránt. Ez késztette arra, hogy nyilvánosságra hozza ezt a hat évvel ezelőtti ügyet.

„Magyari Nándor közíróként morális fölénnyel, és személyeskedően ír arról, hogy biza-biza, akinek a törvénnyel bajai vannak, az hallgasson. Ezt olvasva merült fel bennem az, hogy akkor kinek van joga, morális autoritása közügyekről beszélni? Amikor ő ezt a kérdést felveti, akkor az jutott eszembe, hogy az ő esetében hogyan működik ez a morális autoritás, hiszen plagizált? Ezek szerint neki sincs erre morális felhatalmazása, tehát álljon meg a menet. Ha ő így veti fel a kérdést közíróként, akkor érdemes ezt az ő oldaláról nézve is megvizsgálni” – nyilatkozta a Maszolnak Horváth István.

„Egyáltalán nem tisztelt Magyari Nándor László „Aki plagizált ne páváskodjon politikai közerkölcsi kiosztó-megmondóemberként!” – zárja bejezését közösségi oldalán Horváth István.

Az etikai bizottságé a döntés

Horváth István portálunknak elmondta, szakmai testületeknél és intézményeknél nem tesz hivatalos jelentést, csupán fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy a közügyekben markáns véleményt megfogalmazó Magyari Nándor Lászlónak nem feddhetetlen a moralitása.

Markó Bálint, a BBTE rektor-helyettese kérdésünkre elmondta, az egyetem etikai bizottságának a tiszte eldönteni, hogy történt-e vétség, és ha igen, akkor a lehetséges szankciókat is a testület javasolja az egyetem vezetősége felé. Az etikai bizottság viszont csak abban az esetben indít kivizsgálást, ha erre vonatkozó bejelentést vagy kérést nyújtanak be. 

FRISSÍTÉS1: Ismét Magyari Nándor plágiumügyéről címmel újabb információkat hozott nyilvánosságra Facebook-oldalán Horváth István. Állítása szerint az említett projektben, amelynek keretében a plagizált tanulmány megjelent, 7 ország vett részt. „Mind a hét ország esetében két tematikus országtanulmány (Background Papers) található. Egy az oktatásról és egy az interetnikus viszonyokról. Összesen 14 kellene, hogy legyen, de csak 13 van. Románia esetében csak egy, az oktatásról szóló országtanulmány szerepel. Az interetnikus viszonyokról szóló, általam inkriminált tanulmány nem szerepel. Igaz, a szerveren megtalálható, elérhető, de a projekt termékeit felsoroló honlapon nem. Vajon azért, mert az állítólagos külső, felkért szakértő elfogadta az érveit, így nem igazolódott be plágiumvád? Vagy azért, mert az etikai bizottságnak tett feljelentésem nyomán visszavonták azt?” – írja Horváth István.

Arra is kitér, hogy Magyari Nándor szerint egy „belső használatra szánt jelentésről” volt szó. „Nem igaz. A háttértanulmányok mint a projekt köztes termékei, nyilvánosak, és a projekt eredményeként született nyilvános publikációnak minősülnek. Persze,egy kivételével, amelyet a projekt vezetői nem vállalnak fel nyilvános publikációként. Nem nehéz kitalálni melyikről van szó” - reagált Horváth István.

A BBTE szociológiai intézete elítéli a plágium minden formáját

FRISSÍTÉS2: Nem tartja elfogadhatónak a plágium egyetlen formáját sem – közölte hivatalos Facebook-oldalán a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete.

"Minden szöveg másoktól való jogtalan átvétele, annak a látszatát, érzetét keltve, hogy saját szöveg volna, plágiumnak minősül. A plagizálás nem relativizálható: a szöveg típusától, műfajától és kommunikációs mezőnyétől függetlenül egyformán plágium. Munkánk alappillérét az alapvető etikai elvek betartása képezi, melyek között az adatközlők védelmén kívül a forráshasználat tisztessége is fontos helyet kap. Ezek a szabályok a szakma összes szereplőjére és minden akadémiai műfajra vonatkoznak, beleértve a tanulmányokat, könyveket, kutatásjelentéseket, valamint a szemináriumi és szakdolgozatokat is" – olvasható az állásfoglalásban. 

A címlapfotó forrása: Google/illusztráció