Vallásturisztikai konferenciát tartottak a Hargita megyei Székelyderzsen
Közös valásturisztikai konferenciát szervezett Hargita Megye Tanácsa és Somogy Megye Önkormányzata a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, amelyre a két testvérmegye közösen pályázott. A június 25-i, hétfői konferencia helyszínéül a Hargita megyei Székelyderzs szolgált.
István Adrián polgármester beszámolója szerint évente több ezer turista fordul meg a településen, hogy megtekintse az UNESCO világörökségeként számon tartott székelyderzsi erődtemplomot. A templom egy peteki család patronátusa alatt volt, amely Székelyföld, Erdély egyik legjelentősebb unitárius településén épült meg.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke kiemelte, hogy ezen projekt révén is szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot az anyaországgal. Az udvarhelyszéki alelnök kiemelte, hogy a megye ezen térségében büszkék az fellelhető épített örökségre. Mint mondta, a térség településrajza rendkívül szerteágazó, 14 falu is van egy községen belül. A derzsi templomhoz hasonló örökségek köré fel kell sorakoztatni, építeni a turisztikai kínálatokat, hogy minél többen az anyaországból is otthonról haza jöhessenek.
Bíró Norbert, Somogy Megye Önkormányzatának elnöke is fontosnak tartotta a két megye közötti kapcsolat szorosabbra fűzését. A jövőben mindkét megye számára hasznos és jövedelmező kapcsolat kiépítését vetítette előre.
Huszti Gábor, a Somogy megyei önkormányzat alelnöke előadásában a vallásturizmus magyarországi gyakorlatait mutatta be. Szerinte a keresztény értékeket óvni kell, valamint a legnagyobb lehetőségeket még mindig a kegyhelyek, búcsújáró helyek rejtik, Magyarországon népszerűek a katedrálisok és az apátságok. Ezek köré pedig zarándokútvonalakat kell kiépíteni, szálláshelyeket biztosítani. Somogy megye legjelentősebb búcsújáró helye az Andocsban található Nagyboldogasszony templom, apátság és a hozza tartozó épületek, ez egy Mária kegyhely. Ugyanakkor megemlítette a Szent Márton útját, a Mária-utat, a Gyöngyök útját és a Szent Erzsébet-zarándokutat.
Molnár Sándor, az Erdélyi Mária Út Egyesület koordinátora szerint, ha Európa meg akar maradni kereszténynek, szellemileg kell erősödnünk, ehhez pedig új utakat kell keresni. A Mária-út – utolsó 100 kilométer című kezdeményezésük a szellemi megújulást kívánja segíteni a zarándoklaton résztvevők számára, amely egy életre szóló közös élményt nyújt, kiemelve, hogy ezt az utat nemcsak pünkösdkor lehet megtenni.
Süvegh Éva, Hargita Megye Tanácsa főépítészeti hivatalának munkatársa előadásában azt mondta, a székely kapuk teljes mértékben tükrözik a mi hitvallásunkat. A faluképvédelmi program révén szeretnék feltérképezni a településeken belüli különleges épületeket. Bemutatta a Hargita Megyéért Egyesület koordinálásában felújított székely kapukat, az azokon fellelhető jellegzetes motívumokat. Emlékeztetett arra, hogy 2017-től október 13-át a Székely kapuk napjává nyílvánították, az Európa Nostra-díjas kapumentő Kovács Piroska halálának évfordulója alkalmából.