FRISSÍTVE: Jóváhagyta csütörtökön az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait. A tervezetről előbb a szenátus, majd a képviselőház szavaz.

Az egyik szerdán elfogadott módosítás szerint a büntetőeljárás nyomozati vagy bírósági szakaszában az illetékes hatóságok csak abban az esetben közölhetnek információkat folyamatban levő eljárásról, ha ezek a közérdeket szolgálják, vagy ha nyilvánosságra hozataluk elengedhetetlen az igazság kiderítéséhez.

A javaslat leszögezi továbbá, hogy minden gyanúsítottat és vádlottat megilleti az ártatlanság vélelme, ugyanakkor nem lehet önvádra kötelezni őket. A módosító indítvány arról is rendelkezik, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyítékokat semmisnek nyilvánítják, és nem használhatók fel a perben.

Egy másik módosító javaslat értelmében egy személy kihallgatása legfeljebb hat órán át tarthat (24 órás időtartam alatt). A gyanúsítottak vagy vádlottak vallomását kötelező módon rögzíteni kell, és a hang- és videofelvételt a védelem rendelkezésére kell bocsátani, ellenkező esetben kizárják azt a bizonyítékok közül.

A közterületeken elhelyezett térfigyelő kamerák felvételei felhasználhatók bizonyítékként, mint ahogyan a perben részt vevő felek által saját beszélgetéseikről készített hangfelvételek is - szögezte le a bizottság.

Egy másik cikkely értelmében ahhoz, hogy egy fotó, illetve hang- vagy videofelvétel felhasználható legyen a vádemeléshez, hitelességének megállapítása érdekében ellenőrizhető kell hogy legyen megszerzésének jogszerűsége.

Többé nem szivárogtathatnak az ügyészek

A bizottság arról is döntött, hogy a büntetőeljárás nyomozati és úgynevezett előzetes bírósági szakaszában egyaránt tilos információkat szolgáltatniuk a hatóságoknak a vizsgálat alatt álló személyekről és tettekről. Az indítvány azt is előírja, hogy az illetékes hatóságoknak tilos úgy utalniuk a gyanúsítottakra és vádlottakra, mintha már elítélték volna őket.

Egy másik módosító javaslat értelmében ha az igazságügyi szervek tájékoztatást adnak egy bűnvádi eljárás elkezdéséről, a gyanúsított ellen elrendelt kényszerintézkedésről vagy annak vád alá helyezéséről, ugyanúgy kötelességük közzétenni a felmentéséről vagy a bűnvádi eljárás megszüntetéséről szóló döntést is.

Nehéz változtatni az első fokú ítéleten

Egy további módosító indítvány értelmében a gyanúsított vagy vádlott ellen a bírói testület legtöbb 30 napra rendelhet el - az ügyész alapos indoklására vagy hivatalból - hatósági felügyeletet, amely maximum 160 nappal hosszabbítható meg.

Az előzetes letartóztatást a bíró csak abban az esetben rendelheti el, ha alapos a gyanú, hogy a gyanúsított vagy vádlott bűncselekményt követett el - olvasható a javaslatban, amely azt is leszögezi, hogy az előzetes letartóztatást elrendelő bírónak meg kell indokolnia döntését. „A vádlottnak az általa értett nyelven tudomására kell hozni azokat az okokat, amelyek az előzetes letartóztatását indokolják” - szögezi le az elfogadott szöveg.

A bizottság arról is döntött, hogy az 1991/51-es törvény alapján jóváhagyott megfigyelések és lehallgatások nyomán gyűjtött adatokat és információkat kizárólag a nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálására lehet felhasználni. Az ezen rendelkezések megszegésével szerzett információk más büntetőeljárásban nem használhatók fel, függetlenül attól, hogy az milyen szakaszban van.

Egy másik módosító javaslat szerint abban az esetben is kérhető egy jogerős bírósági határozat felülvizsgálata, ha az eljáró bíró nem vett részt a határozat megszövegezésében vagy nem írta alá azt. A jogerős ítélet felülvizsgálatának kérvényezésére akkor is van lehetőség, ha az ügyben eljáró ügyész vagy bíró fegyelmi büntetésben részesült szolgálati hanyagság vagy tisztségének rosszhiszemű gyakorlása miatt - áll még az elfogadott javaslatban.

A testület azt is leszögezte, hogy a másodfokon eljáró bíróság csak új bizonyítékok alapján változtathat az első fokon kimondott felmentő ítéleten.