Nagyon sokat segítenek a bántalmazott nőkön a kolozsvári városháza új szociális programjai – erősítette meg megkeresésünkre Kállay Enikő, akinek évekkel ezelőtt sikerült kilépnie bántalmazó kapcsolatából. Kolozsvár önkormányzata idén szintén nagyot lépett: több mint 100 ezer lejt különítettek el arra, hogy tanácsadói központ jöhessen létre a családon belüli erőszak áldozatainak, lakbértámogatást nyújt a menekülni kényszerülő bántalmazottaknak, és tervben van egy menhely létrehozása is. Bizakodásra ad okot az is, hogy a kormány végre leporolta a családon belüli erőszak megfékezéséért megalkotott törvénytervezetet.

„Tervem egy integrált szociális szolgáltatásrendszer kiépítése, amely megfelelő választ és segítséget tud nyújtani a családon belüli erőszak áldozatainak” – mondta Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere. A terv első eleme a tanácsadói központ létrehozása. Tavaly megtalálták a megfelelő ingatlant a Maramureșului 1. szám alatt, idén pedig 100 ezer lejt különítettek el a felújítására. A városháza további 17 ezer lejt szán a központ felszerelésére, berendezésére. A tervek szerint már az év végén, vagy legkésőbb jövő év elején át is adják, beüzemelik a központot.

Az elöljáró elmondta, az országban vagy az önkormányzatok, vagy a megyei szociális igazgatóságok fennhatósága alatt már léteznek tanácsadói központok, a gond viszont az, hogy ezek nagyon szűk körű szolgáltatást tudnak nyújtani a kevés személyzet miatt. Éppen ezért ezekben a központokban inkább a civil szféra felé irányítják az áldozatokat, mivel a civil szervezetek sokkal tágabb körű tanácsadásban, szolgáltatásban részesítik az áldozatokat. A kolozsvári központ a tervek szerint szociopszichológiai és jogi tanácsadást is kínál majd.

„Ezzel párhuzamosan menhely létesítésében gondolkodunk, hogy átmenetileg biztosítani lehessen a családon belüli erőszak áldozatainak a megfelelő lakhatási körülményeket, főleg a krízishelyzet után, mikor egyértelműen el kell különíteni az áldozatokat az agresszortól” – mondta Oláh Emese. Kolozsváron egyelőre nincs családon belüli erőszak áldozatai számára alkalmas, az önkormányzat által fenntartott menhely.

Lakbértámogatás: igazi premier

Kolozsvár az országban elsőként nyújt lakbértámogatást a családon belüli erőszak áldozatainak. A lakbértámogatás a hátrányos helyzetű, társadalmilag kirekesztett személyekre, illetve családokra is vonatkozik. A megszavazott helyi tanácsi rendeletet szintén Oláh Emese kezdeményezte.

A családon belüli erőszak áldozatai akkor részesülhetnek lakbérpótlékban, ha havi nettó bevételük nem haladja meg a fejenkénti 1500 lejt. A támogatási kérés benyújtásakor egy formanyomtatványt kell kitölteniük, amelynek kielemzésekor az elbíráló bizottság megállapít egy bizonyos pontszámot. A pontszám és kategória függvényében az igénylők 900, 1200, de legtöbb 1400 lejes támogatásban részesülhetnek. A támogatást a lakástulajdonos számlájára utalja át a szociális és egészségügyi igazgatóság.

Oláh Emese elmondta, a feltételek közé tartozik, hogy a bántalmazott esetét ismerjék a szociális és egészségügyi rendszerben. „Olyan családoknak nyújtunk segítséget, amelyek valamilyen szinten túl vannak a krízishelyzeten, valamilyen szinten sikerült megnyugtatni őket. A kollégáink segítenek az iratcsomó összeállításában. 12 hónapig lehet igényelni a lakbértámogatást, amelyet meg lehet hosszabbítani 24 hónaposra abban az esetben, ha az áldozat és családja nem képes a saját lábán megállni, nem képes a piaci áron a lakbért kifizetni” – mondta az alpolgármester. A második évben a támogatás 75 százalékát biztosítják.

Könnyítés lehet, hogy az iratcsomó benyújtásánál nem feltétlenül kell felmutatni a bérleti szerződést, hanem a pénzügyhöz is beiktatott iratot az elbírálást követő négy hónapon belül kell benyújtani. Ezt abból a meggondolásból oldották meg így, hogy a kérelmező el tudja dönteni, milyen lakbért képes megfizetni a támogatással.

Szuper a kolozsvári városháza kezdeményezése!

„Nagyon nagy segítség, szuperek a kezdeményezések” – értékelte a Maszolnak a városháza lépéseit Kállay Enikő, akinek évekkel ezelőtt sikerült kilépnie bántalmazó kapcsolatából. Történetéről bővebben itt olvashat.

„Ha a tanácsadó központban például egy pszichológussal el tudnának beszélgetni a nők, nagyon sokat segítene. Nekem is sokat segített, hogy egyszercsak értő fülekre találtam, olyanokra, akik ismerik a bántalmazott kapcsolat dinamikáját. A családon belüli erőszak tabusított téma, nem lehet erről beszélni még baráti körben sem. A szülőkkel sem nagyon. Ha az ember elmondja, akkor az a válasz, hogy biztosan a te hibád, legyél már kedvesebb. A válaszok azt sulykolják, ha változtatnál a viselkedéseden, akkor nem vernének meg. Tehát te vagy a hibás. Már az nagy segítség, ha tudsz beszélgetni olyan emberekkel, akik megerősítenek abban, hogy a kapcsolatod nem egészséges, hogy nem lehet így élni. Nem lehet félelemben élni” – osztotta meg a tapasztalatait Kállay.

Elmondta, a lakbértámogatást kimondottan jó ötletnek találja, reális segítséget nyújthat sok bántalmazott nő és gyermekei számára. Tapasztalata szerint ugyanis nagyon ritka esetben megy el a bántalmazó, az agresszor, jellemzően a megalázottak menekülnek el a családi házból. "Neki az az érdeke, hogy a kontrollt minél tovább fenntartsa. Ha olyan ember lenne, aki megérti, hogy probléma van és engednie kellene, nem jutnánk ide. Az a hatalmát továbbra is fitogtatni akarja, fenn akarja tartani” – magyarázta.

Hozzátette, a bántalmazó kapcsolat túlnyomó részében az áldozat nem keres pénzt, az agresszor tesz róla, hogy a kiszolgáltatott helyzetet fenntartsa. „A bántalmazás általában akkor kezdődik, amikor a nő kiszolgáltatott helyzetben van. Ilyenkor a bántalmazó még inkább elemében érzi magát, még jobban elengedi magát, mert tudja, hogy a másiknak nincs hová mennie. Az anyagi kiszolgáltatottság általában a bántalmazó kapcsolat velejárója” – mondta Kállay Enikő.

Meglátása szerint minimum két évig kellene támogatnia a városházának az áldozatul esett nőket, ez az idő már elegendő ahhoz, hogy lábra tudjon állni, stabil munkát tudjon találni. Kállay szerint nagyszerű lenne, ha a lakbértámogatást gyermekfelügyelettel is ki lehetne egészíteni.

„Elég hosszú az az időszak, amíg az ember a lábára áll és megerősödik. A bántalmazó kapcsolatban ugyanis teljesen leépül az ember önértékelése, úgy érzi, nem képes már élni, nem képes megbirkózni a mindennapi problémákkal. Nem is a verés a baj, hanem hogy a bántalmazó tudatosan, lépésről lépésre építi le az önbizalmad. Ezek a kapcsolatok így működnek: az egyik teljesen lenyomja a másikat” – mutatott rá Kállay. Hangsúlyozta, reális segítség nélkül, ilyen hátérrel nagyon sok nő visszamegy a bántalmazó kapcsolatba – más alternatívát ugyanis nem lát.

Oláh Emese: a kormánynak, a parlamentnek is tennie kell

Oláh Emese hangsúlyozta, központi szinten is biztosítani kellene a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét, az önkormányzatok nyújtotta szolgáltatások nem elegendőek. „Csak örülni tudok, hogy Románia kormánya eldöntötte, hogy benyújtja azt a törvénytervezetet, amely az isztambuli egyezmény tételeinek, elvárásainak tesz eleget. Nagyon remélem, hogy minél hamarabb elfogadják” – mondta.

A Dăncilă-kormány február eleji kormányülésén fogadta el az a törvénymódosítási javaslatcsomagot, amely a családon belüli erőszak megfékezését célozza.  A tervezet bevezeti az ideiglenes távoltartási rendeletet, amellyel a rendőrnek joga lesz azonnal közbelépni az áldozat védelmében és az agresszor eltávolításáért.

„Az ideiglenes távoltartási rendeletet a rendőr állítja ki és azonnal érvénybe lép, nincs felszólítás, nincs határidő, azonnal végrehajtandó. Öt napig érvényes, de meghosszabbítható a végleges rendelet kiadásáig. Ha a rendőr kiállítja az ideiglenes távoltartási rendeletet, ezt 24 órán belül meg kell erősítenie egy ügyésznek, a helyszínen begyűjtött bizonyítékok alapján. Utólag, az ügyésznek, az ideiglenes rendeletet az összes bizonyítékkal együtt a bíró elé kell terjesztenie, aki dönt arról, hogy kiadja-e a végleges távoltartási rendeletet” – nyilatkozta a kormányszóvivő, Nelu Barbu.

A szóvivő szerint „a rendőrnek joga és kötelessége lesz, hogy – akár erőszakkal is – bemenjen a lakásába, kiállítsa az ideiglenes rendeletet, amellyel azonnal eltávolítja az agresszort, még akkor is, ha a lakás az agresszor tulajdonában van. „A rendőr a helyszínen tapasztaltak alapján különböző módon járhat el az agresszorral szemben, például megtilthatja, hogy egyáltalán visszatérhessen a lakásba a távoltartási rendelet érvényessége alatt, ez esetben elveheti a házkulcsokat is, vagy korlátozhatja a kapcsolatot az áldozattal otthon, a munkahelyen, az iskolában” – magyarázta Barbu.

A rendőr nyomon követi a rendelet betartását, ennek megszegése bűncselekménynek számít, amelyért egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Bizonyos körülmények között elrendelhető, hogy az agresszor elektronikus nyomkövető karperecet viseljen – mondta Barbu. Az elektronikus karkötő csak akkor működik, ha az áldozat is beleegyezik a viselésébe. Hogy mi lesz azzal a javaslatcsomaggal, amelyet Csép Andrea képviselő hetven honatya támogató aláírásával még júniusban nyújtott be a parlamentbe, és amely szintén a családon belüli erőszak megfékezését szolgálja, itt olvashatja.

Oláh Emese alpolgármester szerint a lakbértámogatásra akkor is szükség lesz, ha a törvény végre életbe lép: sok bántalmazott nő ugyanis bérelt lakásban él, és ha az agresszort el is távolítják, a lakbért elő kell teremteni. Nem kevés időbe telik az sem, amíg a bíróság megítéli, mekkora gyermektartást kell fizetni a bántalmazónak ott, ahol gyermekek is vannak.