Az alkotmánybírák ellen csak társaik jóváhagyásával indulhat bűnvádi eljárás – döntötte el a parlament.

Döntő házként fogadta el szerdán a szenátus az alkotmánybíróság működését szabályozó, 1992/47-es törvény módosításait, amelyek a taláros testület tagjainak megválasztására és az ellenük foganatosítható szabadságkorlátozó intézkedésekre vonatkoznak.

A nemzeti kisebbségeket képviselő Adnagi Slavoliub által előterjesztett törvényjavaslat értelmében csak az alkotmánybíróság plénumának jóváhagyásával lehet az alkotmánybírák ellen bűnvádi eljárást indítani, illetve őrizetbe vételi, letartóztatási vagy házkutatási parancsot elrendelni ellenük.

"A jóváhagyáshoz az alkotmánybíróság tagjai kétharmadának szavazatára van szükség, miután meghallgatták az érintett bírát" - olvasható az elfogadott törvényszövegben. A szenátus 81 támogató, 19 ellenszavazattal és 4 tartózkodással fogadta el szerdán a tervezetet a képviselőház által megszavazott változatban, elutasítva a felsőház jogi bizottságának véleményezését.

Eugen Nicolicea szociáldemokrata képviselő javaslatát, miszerint "a parlament két háza a házbizottság javaslatára és a jogi bizottság ajánlásával azt a személyt nevezi ki az alkotmánybíróság tagjává, aki megkapja a jelen lévő tagok többségének szavazatát”, 2016. június 28-án fogadta el hallgatólagosan a képviselőház. Most a szenátus 93 támogató és 11 ellenszavazattal szintén jóváhagyta.