Többet kell fizetniük a tömbházak lakóinak, ha azt szeretnék, hogy a gondnok vagy a takarítónő a munkájáért legalább a decemberi nettó bért januártól is megkaphassa - hívta fel a figyelmet a lakástulajdonosi társulások országos egyesülete (FAPR). 

Radu Opaina, a FAPR elnöke elmondta, nagyobb társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük azoknak, akik részmunkaidős szerződéssel dolgoznak egy adott társulásnak, és nincs máshonnan jövedelmük, például nyugdíjuk. Közlése szerint számos ilyen személy dolgozik gondokként vagy takarítóként Romániában. "Nem tisztességes, hogy dolgozol 2 vagy 4 órát, és akkora társadalombiztosítási járulékot fizetsz, mintha teljes állásban dolgoznál" - jelentette ki.

Mint arról már beszámoltunk, a szakszervezetek január végén hívták fel a figyelmet arra, hogy a részmunkaidőben dolgozók fizetése nem fedezi a társadalombiztosítási járulékok összegét sem. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Kovászna megyei elnöke, Nagy Gábor a Maszolnak konkrét példával mutatta be, mekkora anomáliákat okoztak a korábbi kormánydöntések. A sorozatos megszorításokkal leginkább falvakon fél, illetve negyed normássá építették le az iskolák a kisegítő személyzetet, főleg az iskolai takarítónőket. A bérszámítási módszertan szerint a napi két órás iskolai alkalmazottaknak mínusz 80 lejes fizetés jön ki.

A PSD-ALDE előző kormánya tavaly úgy döntött, hogy a részmunkaidőben dolgozóknak a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási járulékot kell befizetniük az államnak - függetlenül attól, hogy megkeresik-e a bruttó 1900 lejes minimálbérnek megfelelő összeget. Azzal, hogy a kormány teljes mértékben átruházta a munkavállalóra a társadalombiztosítási járulékokat, a két órában dolgozó takarítónő fizetése nem éri el a minimálbérnek megfelelő járulékok teljes összegét, sőt még ő maga tartozik 80 lejjel az államnak. Az 1900 lejes bruttó minimálbér társadalombiztosítási járuléka körülbelül 700 lej.

Ezt az anomáliát a kormány úgy próbálta meg kiküszöbölni, hogy múlt héten elrendelte, 2018 januárjától a részmunkaidősöktől csak annyi társadalombiztosítási járulékot tartanak vissza, amennyit a megvalósított bérük után kell fizetniük, még akkor is, ha bérük kevesebb, mint az országos minimálbér. A különbözetet viszont, azaz azt az összeget, amelyet a törvény értelmében be kellene fizetniük az államkasszába, a munkáltatónak kell kitennie. Ahhoz tehát, hogy a lépcsőházakat ezután is ugyanannyiért takarítsa a részmunkaidőben dolgozó takarító, a lakóknak kell befizetnünk a különbözetet.

Egy példa

Egy 2 órában dolgozó takarító decemberben keresett bruttó 475 lejt. A PSD-ALDE kormány rendelkezései szerint erre az összegre 665 lej társadalombiztosítási járulékot kell befizetnie, ugyanis ennyi a minimálbér után fizetett járulék összege. A kormány múlt heti sürgősségi rendelete értelmében a takarítónőnek csak a 475 lej után kell járulékot fizetnie, ami 167 lejt jelent. Tehát a lakóknak 498 lejjel meg kell pótolniuk a takarító bérét, hogy az be tudja fizetni a teljes társadalombiztosítási járulékot. Erre még rájön az az összeg, amely a részmunkaidős alkalmazott nettó fizetését jelenti.