A parlament megkérdőjelezte a 2009-es elnökválasztás tisztaságát
Választási csalással segítették elő 2009-ben az akkor tisztségben lévő Traian Băsescu államfő újraválasztását - így foglalt állást hétfőn szavazattöbbséggel elfogadott határozatában a parlament.
A parlament két kamarájának együttes ülése a kormánytöbbség szavazataival fogadta el a 2009-es elnökválasztást vizsgáló parlamenti különbizottság jelentését, amely bűnszövetkezet létrehozásával, az elnökválasztás kimenetelét eldöntő választási csalás megszervezésével vádolja Băsescut és az országot akkor irányító, Emil Boc vezette jobboldali kormányt. A jobbközép ellenzék elutasította a bizottság következtetéseit, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói pedig tartózkodtak.
A különbizottság jelentése szerint az elnöki hivatal és a Boc-kormány átfogó, összehangolt akciótervvel készítette elő a választási csalást. A testület állítását egyebek mellett azzal támasztotta alá, hogy a voksolás előtt néhány hónappal Traian Băsescu államfő felmentette tisztségéből a szociáldemokrata belügyminisztert, akinek utódja pedig lecserélte a szociáldemokraták 20 megyei prefektusát. A prefektusoknak jelentős szerepük van a voksolás megszervezésében.
A különbizottság azt is gyanúsnak találta, hogy a második forduló éjszakáján a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetői és Laura Codruta Kövesi akkori legfőbb ügyész Gabriel Oprea volt belügyminiszter lakásán találkoztak.
A kormánytöbbség hétfői döntésével parlamenti határozat szintjére emelte a 2009-es elnökválasztással kapcsolatos vádakat, miközben a bizottság elnöke, a szociáldemokrata Oana Florea elismerte, hogy azok bizonyítására a testületnek nem voltak eszközei. A kormánykoalíció nem azért alakított különbizottságot a csaknem egy évtizeddel korábbi elnökválasztás kivizsgálására, hogy igazságot szolgáltasson akkori elnökjelöltjének, a PSD-ből azóta kizárt Mircea Geoanának. A parlamenti vita tanúsága szerint a cél az volt, hogy a titkosszolgálatok és a vádhatóság összefonódására, a politikai döntéseket háttérből befolyásoló úgynevezett „párhuzamos állam” működésére találjanak bizonyítékokat.
A jelenleg ellenzéki szenátorként politizáló Băsescu azt mondta: nem volt szüksége a „párhuzamos államra” ahhoz, hogy legyőzze Geoanát, és szerinte az ellenfelét támogató médiatrösztök álltak össze bűnszövetkezetté.
A parlamenti határozatnak nincsenek közvetlen büntetőjogi következményei. A dokumentum leszögezi: a legfőbb ügyészségen múlik, hogy a bizottság következtetései alapján eljárást indít-e a volt államfő ellen.