FRISSÍTVE: Döntő házként megszavazta a szenátus szerdán a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvényt. Hatályba lépése immár nem függ az oktatási törvénynek az államfő által korábban a parlamentbe vissszaküldött módosításától. Az ellenzék bejelentette, hogy megtámadja a jogszabályt az alkotmánybíróságon.

A katolikus gimnázium újraalapításáról szóló jogszabályt 71-en támogatták szavazatukkal (az RMDSZ, a PSD és az USR szenátorai), 20-an ellenezték, 4-en tartózkodtak. A törvény a parlamenttől az elnöki hivatalhoz kerül kihirdetésre.

„A szerdai döntés jó hír a magyar közösségnek, a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye” – hangsúlyozta a szenátusi szavazást követően Kelemen Hunor. A szövetségi elnök emlékeztetett: az iskola törvény általi létrehozásával a legjobb megoldást választotta a RMDSZ, mert ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni, a tanintézményt csak az szüntetheti meg, aki létrehozta: kizárólag a parlament.

Kelemen Hunor felidézte: többször is személyesen tájékoztatta az államfőt a marosvásárhelyi magyar közösség jogos követeléséről, az iskola újraalapításának szándékáról. Közlése szerint abban bízik, az államfő személyében partnerre lelnek, nem fogja visszaküldeni a törvénytervezetet a parlamentnek, és mihamarabb kihirdeti a jogszabályt.

Ez hangzott el a vitán

A csaknem félórás parlamenti vita során Cseke Attila, az RMDSZ frakcióvezetője arra emlékeztette szenátortársait: Románia alkotmányában és törvényeiben garantálja a kisebbségek jogát etnikai és vallási identitásuk megőrzéséhez. Hozzátette: a törvényt a felsőház szakbizottságában a kormány által megfogalmazott ajánlásokhoz igazították, így alkotmányosságához és szabályszerűségéhez nem fér kétség. 

A vitán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) érvelt az iskolaalapítás ellen. Ioan Cristian Chirtes, a PNL szónoka szerint a jogszabály törvénytelen, felülbírál egy jogerős bírósági határozatot, és felesleges etnikai feszültségeket szít, csak azért, hogy megalapozza Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök "díszes budapesti fogadtatását".

Az ellenzéki honatya arra utalt, hogy a PSD elnöke egy telefonbeszélgetés alkalmával már tavaly ősszel megígérte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a kormánypárt megoldja a marosvásárhelyi iskolaügyet, hétfőn pedig a Bukarestben tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is megerősítette: pártja támogatja a felekezeti iskola megalapításáról szóló tervezetet.

Șerban Nicolae, a PSD szenátusi frakcióvezetője rámutatott: a politikai egyezségektől függetlenül a nemzeti és vallási kisebbségek is adófizető állampolgárok Romániában, akiknek joguk van az identitásuk megőrzését szolgáló oktatáshoz. A románok nemzeti és felekezeti "érzékenységét" féltő, és társadalmi feszültségekkel riogató ellenzéki szenátortársainak a PSD frakcióvezetője feltette a szónoki kérdést: vajon a római katolikus pápának is azt mondanák, hogy nincs mit keresnie az ortodox többségű Romániában, hogy ne keltsen feszültséget?

A kormánykoalíció voksain kívül az RMDSZ tervezete az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetségtől (USR) is értékes támogatást kapott. Mihai Gotiu frakcióvezető-helyettes rámutatott: sajnálatos, hogy Romániában olyan helyzet alakult ki, amikor egy iskola megalapításához sarkalatos törvényre van szükség, de az oktatáshoz való jog nem lehet politikai alku tárgya, a gyermekek és szülők érdeke minden mást felülír.

A két lépésből egy lett

Mint ismert, az RMDSZ eredetileg két lépésben képzelte el az iskola-újraalapítás jogi keretének megteremtését. Első lépésben módosítani kellett az oktatási törvényt úgy, hogy lehetséges legyen egy tanintézmény törvény által történő megalapítása. Ez meg is történt, csakhogy az államfő visszaküldte a módosított jogszabályt a parlamentnek.

Ezért az RMDSZ taktikát változtatott, és a szerdán elfogadott tervezetet úgy módosította, hogy hatályba lépése ne függjön a Klaus Johannis által visszaküldött törvénytől. Így Kelemen Hunor szerint az államfői kihirdetés után már ősztől, a 2018-2019-es tanévtől önálló jogi személyiséggel működhet a katolikus  iskola. 

A szakbizottságban módosult a tervezet

Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőtől megtudtuk: a tervezet keddi szakbizottsági vitáján sikerült elfogadtatni azokat a módosításokat, amelyeknek köszönhetően a törvény hatályba lépése már nem függ a Klaus Johannis által a parlamentbe visszaküldött jogszabálytól. Ezek szerint a tervezet eltérést engedélyez az oktatási törvény és az oktatás minőségéről szóló jogszabály előírásaitól. Ismert, hogy az előbbi törvény szerint az iskolaalapítás az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.

Cseke Attila kérdésünkre elmondta, a szavazás kimenetele nem jelentett számára meglepetést, mert előtte hosszas egyeztetések zajlottak a törvényről a román pártok frakcióival. Így az sem volt hír az RMDSZ-frakció számára, hogy a tervezet szerdai vitáján a Nemzeti Liberális Párt, illetve a Népi Mozgalom Pártjának szenátora az iskolaalapítás ellen szóló, nacionalista beszédet tartott. "A Mentsétek meg Romániát szenátorai viszont korrektül viselkedtek, amit meg is köszöntünk nekik" – mondta a frakcióvezető.