A nagyváradi római katolikus püspöki palota a történelmi barokk komplexum kiemelkedő épülete a székesegyház és a Kanonok-sor szomszédságában. A barokk palota felújítására a püspökségnek kétmilliárd forint támogatást ítélt meg a magyar kormány, ebből a pénzből kívül-belül megújulhat az impozáns épület. Arra azonban sokan kíváncsiak, mi lesz a monumentális és reprezentatív nagyváradi épületben?

A munkát december közepén kezdte el az Abed Nego Kft. Először a palota alatti hatalmas pincerendszerben kezdtek el dolgozni. Az évtizedek óta itt tárolt hordók szétszerelése és további felhasználása céljából, az így szerzett faanyag tárolása jelentette az első műveletet, ezután nekikezdtek a pincefalak vakolatának eltávolításához, a falak tisztításához és fugázásához.

A napokban már látványosabb munkálatokra is sor kerül, ugyanis párhuzamosan zajlik majd a barokk palota déli szárnyának felállványozása, a tetőzet javítása. Ugyanakkor megkezdték a belső térben a falfreskók felkutatását és restaurálását egy marosvásárhelyi restaurátor csapat közreműködésével. Térfigyelő kamera és mozgásérzékelő rendszer felszerelésére is sor került, amivel a munkálatok ideje alatt biztosítani fogják az épületet.

A legnagyobb egyházi rezidencia

Dél-kelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemléke az 1762 és 1776 között épült nagyváradi római katolikus püspöki palota, amely monumentális külsejével és belső eleganciájával méltán tarthat számot nemzetközi érdeklődésre. A francia barokk palotaépítészet cour d’honneur vonulata Ausztria érintésével, az épületet tervező Franz Anton Hillebrandtnak köszönhetően került Nagyváradra, ahol a püspöki palota és a székesegyház a Kárpát-medence legnagyobb barokk műemlék-együttesét alkotja.

Lakatos Attila régész-történész, a Vallásturisztikai Iroda vezetője elmondta, a palota nagyon fontos összművészeti alkotása a magyar felvilágosodás és késő-barokk korának. A XVIII. század végén a magyar felvilágosodás egyik nagyon-nagyon fontos centrumaként épült, Patachich Ádám akkori nagyváradi püspök megrendelésére.

„A püspök álmában úgy szerepelt, hogy nemcsak püspöki rezidencia és püspöki hivatal lesz, hiszen annál jóval nagyobb ez az épület a maga közel tízezer négyzetméterével, hanem itt működött volna egy zeneakadémia, egy festészeti akadémia, egy papi szeminárium, egy többé-kevésbé nyilvános könyvtár. Tehát igazából egy kicsit itáliai mintára elképzelt kulturális, a közösséget felemelő, intellektuális szempontból felemelő kulturális intézményként működött volna. Igazából ez a felújítási projekt, illetve az épületnek a hasznosítási tervei ezt a kulturális és közösségi funkciót is szeretnék visszaállítani” – magyarázta a Maszolnak.

Látogatóbaráttá teszik a palotát

Az épület-rehabilitáció magában foglalja nemcsak az épület statikai megerősítését, hanem a barokk építészeti elemek, a főhomlokzat, az udvar felőli belső homlokzat, a műemlék előcsarnok és a lépcsőház, illetve a barokk díszterem restaurálását is. A felújítás és kiállítóterek kialakításakor figyelembe veszik a műemlék strukturális adottságait, tagolását és biztonságvédelmi adottságait. Megújul az ingatlan teljes infrastruktúrája – fűtés, víz- és csatornahálózat, korszerű világítás –, klíma- és riasztórendszert alakítanak ki.

A beruházás elsődleges célja, hogy a katedrális külső restaurálása után a műemlék palota újrahasznosítása is megkezdődjék, és ismét a város közművelődési, művészeti és közösségi fejlődését szolgálja. Célkitűzéseik közé tartozik tehát a palota statikai megerősítése és restaurálása; a műemlék épület belső felszerelése, múzeummá való átalakítása műtárgyvédelmi szempontok alapján; az épület látogatóbaráttá tétele, különös tekintettel a fogyatékkal élők igényeire; növelni az ingatlan közösségi, közművelődési és identitásmegtartó szerepét a püspökség tulajdonában levő kulturális örökség által; intézményközi, gazdasági, társadalmi és nevelési partnerkapcsolatok kialakítása, bővítése; az ingatlan vonzóbbá, látogatóbaráttá tétele a legmodernebb innovációs eszközök felhasználásával, valamint kulturális örökségünk digitalizálása és kutathatóvá tétele.

Rögös volt az út a felújításig

Böcskei László nagyváradi megyés püspök korábban a Maszolnak felelevenítette azokat az előzményeket is, amelyek a jelen állapothoz vezettek. „A felújítás gondolata évek óta foglalkoztat bennünket. Tervek készültek erre vonatkozóan, elképzelések születtek, tudniillik mindig egy nagy kérdés volt az, hogy mire fogjuk használni ezt a monumentális és reprezentatív épületet. Tulajdonképpen a megoldáskeresésben mi visszatértünk az épület alkotóihoz, megálmodóihoz és megépítőihez, Patachich Ádám püspökhöz, aki már a XVIII. században, amikor 1762-ben elkezdte a palota építését, akkor egy vallási és kulturális központban képzelte el” – hangsúlyozta a püspök. Böcskei László emlékeztetett, az épületnek ez a funkciója 1948-ban szűnt meg, miután a kommunista román vezetés államosította az épületet, majd több évtizeden át múzeumként használta.

Az egyháznak néhai Tempfli József püspöksége idején hosszas pereskedés után 2004-ben sikerült visszaszereznie. A Körösvidéki Múzeum korábbi székhelyéül szolgáló barokk palota azonban még mindig nem szabadult fel teljesen, a közgyűjtemény jelentős része, becsomagolva és költözésre várva ugyan, de az épület jelentős részét elfoglalja. Erre a római katolikus püspökség és a múzeumot fenntartó Bihar megyei tanács között ideiglenes bérleti szerződést kötöttek, amit rendszeresen meghosszabbítnak, amíg a múzeum új székhelyére, az egykori magyar királyi hadapródiskola felújított épületébe át nem szállítják a kellékeket és tárgyakat.

Közös értékteremtés

Mivel egy hatalmas épületről van szó, az egyház önerőből képtelen lett volna a munkát elvégeztetni, ezért külső forrásokat kezdtek keresni. Évekkel ezelőtt egy uniós pályázatot kezdtek kidolgozni, olyan elképzeléssel, hogy az épület egyharmad részét megtartanák püspöki hivatalnak, a többit pedig kulturális célokra használnák.

„Elkészült a pályázat, benyújtottuk, azonban az uniós pályázati kritériumok szerint ezt nem pontozták, a pályázat nem nyert, és éppen arra hivatkoztak, hogy ez az elosztás nem a legjobb megoldás, jobb volna, ha az egyik funkció innen kikerülne, mármint a vallásos funkció és a püspöki hivatal és csak a kulturális cél és rendeltetés maradjon meg. Ez azonban nem felelt meg a mi elképzelésünknek és én úgy éreztek, hogy valamiféleképpen veszélyeztetni, hogy mi a saját céljaink szerint tudjuk ezt az épületet használni, ezért más lehetőségeket kerestünk” – magyarázta a megyés püspök.

Az egyházi vezető szerint az épület felújításával nemcsak a múltat akarják megőrizni – mert ez is egy fontos szempont –, az értékek megőrzése mellett értékalkotást is szeretnének biztosítani az egész közösség számára, olyan alapokon, amelyek egészen sajátságosak és specifikusak a katolikus egyháznak Nagyváradon. Böcskei László hozzátette: a katolikus egyház Nagyváradon és Biharban mindig is egy értéket teremtő egyház volt, tehát megvannak az alapok, amelyekre most is szeretnének építeni.

„Próbáljuk az épületnek visszaadni a régi, eredeti formáját, úgy, hogy ebben legyen egyrészt egy visszatükröződése annak, ami a XVIII. században volt és amit akkor képviselt, de ugyanakkor legyen egy nyitott tér, ahol a mai ember is feltalálja magát, és miért ne, talán egy kicsit biztatást kap arra, hogy jobban odafigyeljünk ezekre az értékekre és gyarapítsuk ezeket” – mondta a nagyváradi püspök.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly október elején személyesen is megtekintette a barokk palotát, illetve a székesegyházat. A római katolikus püspöki palota felújítására megítélt 1,948 milliárd forintos támogatást három év alatt, éves bontásban biztosítja majd a magyar állam.