Tabudöntögető eseményeket szerveznek idén Háromszéken az Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának centenáriumán - jelentették be csütörtöki, közös sajtótájékoztatójukon Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

„Magabiztosan és büszkén kell kiállni, nekünk, erdélyi magyaroknak nincs szégyellnivalónk, hozzájárultunk Románia dicsőségéhez, méltósággal viseltük a megaláztatásokat is” - nyilatkozta Antal Árpád, aki hozzátette: „a centenárium évében nem akarunk elbújni, részt akarunk venni a programokban és őszintén kibeszélni, hogy mit hozott az elmúlt száz év Erdélynek, Háromszéknek, Sepsiszentgyörgynek. Minél őszintébben beszélünk ezekről, annál jobban megalapozzuk a következő száz év együttélési modelljét”.

Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat elnöke elmondta „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” mottóval sorra kerülő rendezvényeken megmutatják, hogy az elmúlt évszázadban kik és miként járultak hozzá az ország anyagi és szellemi gyarapodásához. „Az ezer év szülőföldünkön való élés nyugalmával értékelhetjük az elmúlt száz évet” - tette hozzá az elöljáró. A Kovászna megyei Művelődési Központ kiadott egy naptárt, amelyben 12 olyan Háromszéken született ember (11 magyar és 1 román személy) példáját mutatják fel, akiknek tevékenysége a románok és magyarok közeledését szolgálta.

A „Híres háromszékiek a centenárium évében” címmel indított eseménysorozat keretében elsőként az ötvenéves születésnapját ünneplő Szabó Kati, zágoni születésű négyszeres olimpiai bajnok tornászt köszöntik. Az eseményre január 22-én, hétfőn, a magyar kultúra napján, 18 órakor kerül sor a Tamási Áron Színházban, amikor bemutatják Csinta Samu „Az Ötödik szer - Szabó Kati életei” című magyar és román nyelvű könyvét.

Az év további részében pedig bemutatják Keöpeczi Sebestyén József heraldikust, aki 1915-ben a magyar királyság, majd 1921-ben a román királyság címerét rajzolta meg, Benedek Géza kovásznai orvost, a szívbetegségek gyógyításának úttörőjét, Domokos Géza írót, szerkesztőt, az RMDSZ alapító elnökét, Baász Imre grafikust, László Kálmán mikológust, Bartha Árpád fotográfust, Nagy Irén kézilabdázót, a román válogatott volt kapusát, Bányai János geológust, Imreh István történszét, Dukász Anna színésznőt, Veress Dániel írót és Romulus Cioflec írót is.

Antal Árpád elmondta, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat intézményei is több eseményt szerveznek a centenárium évében, így az Andrei Mureșanu színház az év során öt rendezvényt-, az Erdélyi Művészeti Központ (EMÜK) 2 rendezvényt-, az Árkosi Kulturális Központ 4 rendezvényt-, a Művész Mozi pedig 2 rendezvényt szervez a centenáriumhoz kapcsolódóan. A sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak lesznek saját programjai, így például a főtéren kültéri kiállítást szerveznek, amelyen a nagy egyesülést megvalósító személyek a történelmi esemény előtti és utáni állásfoglalásait foglalják össze. Emellett egy olyan konferenciát is szerveznek, amelyen eljátsszanak a gondolattal, hogy „hogyan nézne ki Sepsiszentgyörgy, ha 1918-ban nem ez történik.” A polgármester szerint érdekes időutazás lesz például, hogy hányan laknának a városban vagy urbanisztikai szempontból milyen lenne a város. Ugyanakkor a román közösség igényeit is figyelembe veszik programok kialakításánál, például felújítják a román katona szobrát is.

A háromszéki önkormányzat elnöke, Tamás Sándor elmondta: jelezték a Kovászna megyei prefektúrának, hogy az önkormányzatok bekapcsolódnak a megyei és országos centenáriumi programsorozatokba, ugyanakkor azt kérték a román kormány által létrehozott centenáriumi bizottságtól, hogy ezek a programok kerüljenek be az országosan nyilvántartott és támogatott évfordulós rendezvények sorába.