A román miniszterelnök párbeszédet sem akar az autonómia kérdéséről, nekünk azonban nem szabad lemondanunk erről az igényről – hangzott el Kolozsváron szombat délután, a Németh Zsolt, Biró Zsolt, Toró T. Tibor és Porcsalmi Bálint részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésen. 

A Mile Lajos főkonzul moderálta találkozón Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Mihai Tudose  „akasztós" kijelentéséről megállapította: sajátos módját választotta a román miniszterelnök a politikai öngyilkosságnak. Hozzátette, az erdélyi magyar politikai is racionális válaszokat adott a kormányfő szokatlan hagnemű fenyegetőzésére. A magyar kormány kitart az etnikumközi kapcsolatok hosszú távú fenntarthatóságának megvalósítása mellett – emelte ki Németh Zsolt.

Az országgyűlési képviselő szerint a magyar-román kapcsolatok néhány évvel ezelőtt befagytak, holott a közös érdekek nem tűntek el, sőt az új költségvetési ciklus alatt láthatóbbá váltak. Ugyanakkor kialakulóban van egy „Közép-Európa-szerűség”, amelyben a lengyel-román viszony is épül, és egyre nagyobb igény lesz az együttműködésre. „El kell dönteni Romániában, hogy részt kíván-e benni ebben”, együtt a magyarokkal és Magyarországgal – mondta Németh Zsolt, megjegyezve: a román politika nem áll távol a magyartól a bevándorlás kérdésében.

Autonómia és választások Magyarországon

A hétfőn elfogadott hárompárti autonómianyilatkozatról a magyországi politikus elmondta, nem független reflexió a centenáriumra, és örvendetes, hogy az erdélyi magyar politikai szervezeteknek sikerült egységet kialakítani erről. A közös nyilatkozat ráadásul kötelezi a pártokat arra, hogy ezen a fronton egységes stratégia legyen – jegyezte meg.

A külügyi bizottság elnöke hangsúlyozta, az április 8-ra kiírt magyarországi parlamenti választáson cél, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a szavazók, visszaigazolva ezzel a nemzetpolitikai törekvéseket. „Végső soron a kettős állampolgárság erről is szól” – tette hozzá. Megemlítette Gyurcsány Ferenc álláspontját is a külhoni magyarok választójogának visszavonásáról, amelyet elmondása szerint közvéleménykutatás is megerősít.

A Minority SafePackről elmondta, bár kissé meg vannak késve, de bíznak abban, hogy a kezdeményezés eredményeképpen az európai kisebbségvédelmi rendszer létrejön. Fontosnak tartotta, hogy az RMDSZ hangsúlyosabban odafigyel a külpolitikára, az Egyesült Államokban igyekeztek elérni, hogy nagyobb felbontásban értelmezzék a térségi kérdéseket.

Nem szabad lemondanunk a párbeszédről

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: Mihai Tudose nagy visszhangot kiváltó kijelentése egyértelműen akasztásról szólt. „A miniszterelnök költői szavait csakis így lehet értelmezni” – mondta. Hozzátette: egy ilyen kijelentés nem segíti a román-magyar viszonyt, a kérdés pedig az, hogy mit kezd ezzel a román politikai elit, a két ország közötti kapcsolat fényében. A kijelentés belpolitikai vetületéről azt mondta, lehet ezen gondolkodni, de ezt „magyarázzák meg ők”, a kijelentés nagyon súlyos volt, és ez a fontos.

Az erdélyi magyarok számára Porcsalmi szerint a regionális politika kedvez, nem a geopolitikai. A bukaresti és a budapesti politika ugynakkor egyaránt protekcionista: a magyar politika megvédi a külhoni magyarokat, és a román politikában is úgy értelmezik, hogy megvédik a románokat – sok esetben a magyaroktól. A román narratíva az utóbbi években egyszerű érvekre épített: mindig azzal kezdték, hogy a kisebbségek helyzete itt rendezett, ezért nem kell beleszólni ebbe kívülről. A másik érv az ügyvezető elnök szerint, hogy amit a magyarok akarnak, az destabilizáció, Oroszországhoz köthetően – ez a narratíva pedig nyugaton is visszhangra talált időnként.

Porcsalmi úgy látja: közös értelmezési keretre van szükség, az erdélyi magyarság a híd szerepét tölthetné be, ma azonban csatatérként szolgál. „Nekünk ebből létkérdés kitörni, amihez a regionális politika megerősítésére van szükség. Fontos ugyanakkor, hogy nincs közös ellenségkép, ha már közös pozitív projektek nincsenek. Talán az ukrajnai oktatási törvény jó kezdet volt erre” – emlékeztetett  az ügyvezető elnök. Autonómia szerinte továbbra is olyan kérdés, ami szétfeszíti a viszonyokat. „Tudose még párbeszédet sem hajlandó folytatni erről, nekünk azonban nem szabad erről lemondanunk” – szögezte le.

Bizalomhiány van, de Tudose segített ebben is

Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke elmondta, a jelen találkozó nem a román-magyar párbeszéd fóruma, ezért csak magyarok vannak jelen az asztalnál. Emlékeztetett, hogy a beszélgetés kontextusát a centenárium adja. –Két forgatókönyv van 2018-ra: az egyik a túlélésé, a másik szerint pedig ez az év esélyt jelent ez arra, hogy elmondjuk a véleményünket és híveket szerezzünk a saját álláspontunknak” – jelentette ki.

A közös autonómianyilatkozatról elmondta: fontos, hogy egy irányba mozduljanak el a jövőben az erdélyi magyar pártok. Szerinte akcióegységre van szükség, amelyhez meg kell válaszolni különböző kérdéseket. Például, hogy a felek közötti különbségek erősebbek-e, mint a közös pontok, illetve, hogy van-e bizalom. „A bizalom meg van viselve, viszont a miniszterelnöki nyilatkozat is ilyen típusú segítség abban, hogy megtaláljuk egymás iránt a bizalmat” – fogalmazott Toró.

Toró szerint szükség van törvényre a kulturális autonómiáról. Ugyanakkor a székelyföldi területi autonómiának két tervezete készült el, amelyek között nincs lényeges különbség. A jelenlegi alkotmányos kereten belül is dolgozni kell ennek a megvalósulásán, nem szükséges várni egy alkotmánymódosításra – hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy Magyarország a szuverenista államok közé tartozik az EU-ban, Budapest az erős nemzetek Európája mellett teszi le a garast. Ezzel szemben, bár jó az erős Románia, ez hátrányt is jelent az erdélyi magyarság számára. „Olyan egyenletre van tehát szükség, amelyben a nemzeti közösségek témáját nem söprik szőnyeg alá” – jelentette ki.

A párbeszédet kicsikarni kell

Biró Zsolt, az MPP elnöke az erdélyi magyar politikai szervezetek akcióegységéről elmondta, több ponton is megvalósult. Az MPP négy évvel ezelőtt a  párbeszédtől eljutott a közös fellépésekig, és a FUEN-en belül is létezik együttműködés. Az idei év nyomását csak úgy lehet kibírni, ha nem mi futunk az események után – fogalmazott Biró.

A dél-tiroli modellt követő székelyföldi autonómiatervezetről elmondta, ma sokan vitatják Romániában, hogy megvalósítható-e alkotmányos keretek között, de mindenképpen a jelenleg létező megyékből indulnak ki. Tart attól viszont, hogy ha az egyik tervezetet lesöprik az asztalról, akkor a másikat is – éppen ezért fontos az alkotmánymódosítás, amelyet bár lehet kezdeményezni a parlamentben vagy aláírásgyűjtéssel, sokak szerint viszont ez lehetetlen elképzelés. „Ha már nem lehet párbeszédet folytatni az egyik fél miatt, akkor ki kell azt csikarni” – fogalmazott az MPP elnöke.