A Román Akadémia szerint Bukarestnek nem szabad a magyarokkal vitába bocsátkoznia sem a - Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó - 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nyilatkozatról, sem Trianonról, mert azzal azt üzenné a világnak, hogy megoldandó vitája van a szomszédaival.

A romániai tudományos elit csúcsszerve csütörtökön közzétett állásfoglalása szerint Romániának nincs problémája sem december elsejével, sem a Trianoni Békeszerződéssel, sem szomszédaival, sem a területén élő kisebbségekkel. "Erre a vitára nem kerülhet sor, mert az nem egy ártatlan, őszinte párbeszéd lenne, hanem egy alattomos kampány ürügye, amely megkérdőjelezné az első világháború teljes kontextusát, amely a románság számára a nemzetegyesítés háborúja volt" - olvasható a Román Akadémia nyilatkozatában.A dokumentum szerint a trianoni szerződés, a liberális demokrácia, az európai újjáépítés alapjául szolgáló wilsoni elvek, a "pax americana" jelentették Románia további létének alapjait. Bár az akadémia elvileg nyitott a vitára, nem fogadhatja el a "teljes relativizmus" elvét, nem tehet "mindent" vita tárgyává, nem hagyhat mindent megkérdőjelezni.

"Romániától nyugatra egyesek azt javasolják, hogy szervezzünk tanácskozást a centenárium alapjairól és előzményeiről, december elsejéről és a trianoni békeszerződésről. Klasszikus stratégia: nyissunk hivatalos vitát, amivel azt üzenjük a világnak, hogy itt létezik egy megoldandó probléma" - magyarázza fenntartásait a Román Akadémia.

Úgy vélik: a keletről vagy éppen nyugatról érkező párbeszédfelhívások nem hitelesek, mert olyanoktól származnak, akik nyíltan hirdetik az illiberalizmust, és élen járnak az Európai Unió működési szabályainak megkérdőjelezésében. "Nem hirdetheted a liberalizmust Bukarestben, miközben Moszkvában vagy Budapesten illiberális vagy" - olvasható az állásfoglalásban.

A szerzők szerint az illiberalizmus ma az irredentizmust bátorítja, hamis vitákat erőltetve ideológiai alapon megkérdőjelezi a Trianon utáni európai rendet, politikai alapon pedig olyan átszervezést akar a román államra erőltetni, amely a szakadár mozgalmak térképére helyezné Romániát.

A dokumentum leszögezi: Romániában nincs etnikai feszültség, más államok számára is modellként szolgál, az 1918-as egyesülés és "az akkori etnikumközi konszenzus fontos lecke azok számára, akik ma zavarosban halásznak". Az akadémikusok abból következtettek a száz évvel korábbi egyetértésre, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nem polgárháború eredménye volt, az Erdélyben élő magyarok vagy németek "nem harcoltak sem az egyesülésért, sem ellene".

A Román Akadémia leszögezi: mindent megtesz azért, hogy a centenárium ne váljon a széthúzás, vagy etnikai feszültségek ürügyévé. A tudományos fórum szerint a valódi, nem formális magyar-román megbékélés legvilágosabb jele a román centenárium közös megünneplése lenne a legmagasabb politikai és diplomáciai szinten.