Hála istennek, közéleti szereplőink 2017-ben is tettek róla, hogy elkészülhessen az év legeszementebb kijelentéseiből, leginkább tenyérbemászó megnyilvánulásaiból szemezgető összeállításunk. Csak remélni tudjuk, hogy ők maguk sem gondolták komolyan, amiket mondtak.

Ilan Laufer vállalkozásügyi miniszter arról, hogy a Brexit miatt Bukarestbe költözhet a londoni tőzsde: „Hat-nyolc hónapja tárgyalunk. (...) Amíg nem születik meg a hivatalos döntés annyit mondhatok, nekünk van a legnagyobb esélyünk”. 

Április 1. tréfának kitűnő lenne Ilan Laufer nyilatkozata, a Tudose-kormány tagja azonban komolyan gondolta, amit mondott. A román sajtóban azonnal megindultak a találgatások, hogy a politikusnak átmeneti elmezavara volt-e vagy alapjáraton ennyire hülye? A Maszolnak időközben újabb bizalmas információk jutottak a birtokába: a brexit ellenzői árnyékkormányt alakítanak, melynek Slobozián lesz a székhelye, s felmerült a lehetősége annak, hogy a Big Bent Târgu Jiuba költöztessék, Brâncuși remekműveinek a szomszédságába.

Kovács Péter, a Kolozsvári Rádió magyar adásának szerkesztőségvezetője arról, hogy egy évvel ezelőtt 23 munkatárs töltött ki napi 5 órás műsoridőt, jelenleg pedig 24 ember napi 24 órát: „Az igazi nagy kihívás az, hogy lehetőleg ne kelljen senkinek többet dolgoznia”.

Az RMDSZ korábbi ügyvezető elnökének nem kell aggódnia a jövője miatt. Ha eléri, hogy adott létszámú dolgozó kb. ötször annyit termeljen anélkül, hogy többet dolgozna, akkor rövidesen olyan vállalatok fogják körüludvarolni, dollárban ötszámjegyű havi fizetéssel csábítva, mint a Google, a Microsoft, a Shell vagy a Procter&Gamble. További dollárszázezrekre, sőt, talán milliókra, a munkaszervezést forradalmasító és a termelékenység, pluszterheléssel nem járó exponenciális növelését lehetővé tevő korszakalkotó ötleteiről írandó könyveinek eladásából számíthat majd Kovács Péter. Azt ugyanis nem tételeznénk fel róla, hogy mindez ócska duma, amit maga sem hitt el, akkor sem, amikor a száján kiejtette. 

Liviu Dragnea PSD-elnök arról, hogy a Rise Project megszellőztette kétes üzleti ügyeit: „...mindezek mögött Soros áll. (...) Az elmúlt hónapokban határozottan állást foglaltam, s ezt teszem jelenleg is, ez ellen az ártalmas személyiség ellen, aki Soros György. Azt üzenem neki: nem hátrálok meg.... (...) Azért folyik ez a kampány, mert nem tudják megakadályozni a PSD népszerűségének növekedését...”

Hát ez bizony gyenge eresztés, ennek még az elkötelezett PSD-szavazók közül is kevesen ülnek fel. Persze, ha ezt az üzenetet óriásplakátok ezreivel sulykolnák az emberek agyába, ha hónapokon át ez ömlene a rádióból és a televízióból, akkor már sokkal komolyabban lehetne, sőt kellene venni. Tömegmanipulációs technikákból Liviu Dragnea ez alkalommal elégtelenre vizsgázott.

Bernd Storck volt magyar szövetségi kapitány azt követően, hogy a magyar válogatott hazai pályán is kikapott Portugáliától a világbajnoki selejtezőn: „Erős keretünk van, bárkivel felvesszük a versenyt.”

Szentigaz! Korábban Andorrától is csak 1-0-ra kaptak ki az aranylábú fiúk, ami, ugyebár, szoros eredmény. A megállapítás érvényes maradt a Storck-éra után is, hiszen a már Szélesi Zoltán dirigálta csapat Luxemburgtól is csak nagy csatában, 2-1-re kapott ki, arról nem is beszélve, hogy utána világraszóló, 1-0-s diadalt aratott Costa Rica fölött. Egy ennyire tisztánlátó embert felállítani a válogatott kispadjáról nem bűn volt, hanem egyenesen hiba.

Aradszki András KDNP-s képviselő felszólalása a parlamentben: „...a rózsafüzér a legerősebb fegyver a gonosz ellen, és képes a történelem megváltoztatására, ezt Soros György is meg fogja tapasztalni.”

Gyanítom, hogy hiába a dollármilliárdok, Soros gyakran heves szívdobogással, verítékben úszva ébred, mióta hallotta az idézett nyilatkozatot. A magyarság sorstragédiája, hogy Aradszki László nem századokkal korábban élt, hiszen ha Mohácsnál nem Tomori Pál, hanem ő áll a magyar had élén, akkor lovasroham helyett valószínűleg a rózsafüzér erejével próbálta volna megnyerni a csatát, s az oszmán had, lehet, Sztambulig futott volna. Vélhetően a Don-kanyar sem lett volna a magyar bakák temetője, ha Aradszki vezeti őket, a rózsafüzér erejével bizonyára gyerekjáték lett volna megállítani a T34-eseket.

Felix Stroe, a Tudose-kabinet minisztere, beiktatásakor: „...a Közlekedési Minisztériumnál folytatódik az, ami mostanáig történt: gyorsul a ritmus, annyit fogunk dolgozni amennyit kell, akár 30 napot egy hónapban, ünnepnapok nélkül, hogy jó híreket tudjunk közölni a románokkal, hogy lássák, ami a kormányprogramban szerepel, az megvalósul”.

Deja-vu érzése van az embernek Stroét hallgatva, ehhez hasonló vállalásokat ugyanis a Ceaușescu-érában lehetett hallani, olvasni. Abba belegondolni is rossz, mi vár a minisztériumi alkalmazottakra februárban, amikor 28 nap alatt fognak 30 napot dolgozni. Ez előtt a teljesítmény előtt még az 50-es évek legjobb sztahanovistái is kalapot emelnének, pedig ők annak idején 500 százalékra teljesítették a tervet.

Tamás Sándor háromszéki tanácselnök annak kapcsán, hogy az udvarhelyi Kaufland-botrányt követően a fogyasztóvédelem székelyföldi cégeket bírságolt meg: „A fogyasztóvédelem úgy működik, mint száz évvel ezelőtt Amerikában a Ku Klux Klán”.

Kétségtelen, hogy a fogyasztóvédelem nem korrekt módon járt el a Kaufland-botrány során. Ugyanakkor úgy tűnik, az egyébként mértéktartó megnyilatkozásokkal kirukkoló háromszéki önkormányzati elnök elkésett, amikor a Jóisten az arányérzéket osztogatta. Más szóval, lényegesen jobb 2017-ben székelynek lenni Romániában, mint négernek 1917-ben az amerikai Délen. Néhány javaslat hasonlatokra, amelyekkel Tamás Sándor fokozhatja retorikája drámaiságát: Sebastian Cucu prefektus olyan, mint Torquemada (esetleg Dzsingisz kán, Pol Pot, Hókuszpók vagy Mobutu Szesze Szeku Kuku Ngenbendu Va Za Banga); A romániai rendőrség (csendőrség, ügyészség) rosszabb, mint a Gestapo, a KGB és az inkvizíció együtt véve. 

Vladan Filipovics, Nemanja Nikolics magyar labdarúgó ügynöke: „Nikónak topcsapatban is lenne helye. Lehet, hogy mindeki röhögni fog, de én tudom, hogy a Bayern egy olyan csatárt keres, aki Lewandowski mögött – a cseréjeként – játszhatna. Ha ott lenne Nikolics (...) biztosan megállná a helyét”.

Vladan Filipovics fején találta a szöget: ezen tényleg csak röhögni lehet, feltéve, ha az ember látott már focimeccset és van egy csepp ítélőképessége. Időközben a Bayern igazolt is csatárt, s csodák-csodája, nem a harmatgyenge észak-amerikai liga egyik no name csapatából. Ez persze nem jelenti azt, hogy valamikor a jövőben a Bayern nem szerződteti majd Nikolicsot. Meglátásunk szerint ez abban az évben lesz, amikor az irodalmi Nobel-díjat Ugron Zsolnának, a Béke Nobel-díjat Kim Dzsong Unnak ítélik, Romániában pedig felszámolják a korrupciót.

Mészáros Lőrinc, az egyik leggazdagabb magyar üzletember, arra a kérdésre, minek köszönhető, hogy cégeinek árbevétele gyorsabban nő, mint a Facebooké: „Hát lehet, hogy okosabb vagyok, mint Zuckerberg, nem gondolja?”

Amerika helyett egyre inkább Magyarország a korlátlan lehetőségek hazája. Ennek ékes bizonyítéka Mészáros Lőrinc, az ország első számú gázszerelője, aki néhány év alatt 105 milliárd forintot keresett meg. A felcsúti polgármester szorgalmához kétség sem férhet, hiszen 121 vállalkozása van, s zseniális üzleti érzékéhez sem, hiszen tavaly óta 70 milliárd forinttal gyarapodott a vagyona. Ráadásul öntudatos ember, aki vállalja, hogy ész dolgában zsebre teszi Zuckerberget, amit tagadni, ismerjük el, álszerénység lenne.

Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester annak kapcsán, hogy a csíksomlyói búcsú előtt a sajtó a tömegrendezvényhez kapcsolódó kanyarójárvány-veszélyről írt: „…gyenge balliberális, részben szekus diverzió”.

Hogy ki a balliberális szekus újságíró? Azt majd Ráduly Róbert dönti el. Alapvetően az, aki olyat mond vagy leír, ami nem a csíkszeredai polgármester szája íze szerint való. Hogy a kanyarójárványról a hatóságok tájékoztatása alapján adott hírt a sajtó? Hát aztán. Hogy a kanyaró 34 áldozatot szedett Romániában? Lárifári. Soros meg a Szeku tették el őket láb alól. Ennek fényében jól gondolják meg a sportszerkesztő kollégák, hogy leírják-e, gyenge játékkal kapott ki az SC Csíkszereda az Erste Ligában, mert automatikusan Soros-bérencnek minősülhetnek. Az a hír pedig, hogy a meleg idő miatt a Hargitán a hóviszonyok nem ideálisak a sízéshez, minden kétségen felül a székelység elleni aljas támadásnak minősül.

A csíkszentsimoni sörgyár termékeinek Tiltott Csíki Sör márkanévvel való forgalmazása.

Tiltott néven forgalmazni egy olyan italt, melyből sok száz hektolitert főznek, s ami számtalan helyen kapható Bukaresttől Sopronig, csehóktól kezdve Auchan áruházakig, már nem ügyes marketing fogás, hanem közönséges pofátlanság. Persze, ha Lénárd Andráson múlna, akkor a Tiltott Csíki Sör már rég hungarikum lenne, az országgyűlés pedig törvényileg kötelezett volna minden nagykorú magyar állampolgárt, hogy naponta minimum egy üveggel fogyasszon a Lixid Projekt termékéből. A közvéleménynek ízig-vérig székely vállalkozásként eladott vállalat társtulajdonosa egyébként egy holland cég, amiről Lénárd, furcsamód, mélyen hallgatni szokott.

Kövér László magyar házelnök: „...a Jóisten kiválasztotta Lengyelországot és Magyarországot, erre a két országra bízza az EU sorsát”.

Úgy tűnik, szivárogtatnak a mennyei régiókban. Hogy a becses információt pont az országgyűlés elnökéhez juttatták el, arra utalhat: Kövér Lászlónak fontos szerep jut majd a Lengyelország és Magyarország kalauzolta EU vezetésében. Ebben az esetben vélhetően kenyeres pajtása, Szász Jenő is magasabb polcra kerül. Az Európai Jövő Stratégiai Kutatóintézet elnevezés kifejezetten jól hangzik, s ha a magyarság sorsát sínre tette már, az MPP volt elnöke, kedvenc szavajárása szerint, “új őrhelyre” mehet.