Az ember csak áll, és nem hisz a szemének vagy a fülének. „Tényleg komolyan gondolta?”. Politikusok, sportolók, sportvezetők, közéleti szereplők meghökkentő, nevetséges, elképesztően bugyuta vagy bicskanyitogató kijelentéseit gyűjtöttük csokorba.

Liviu Dragnea a 2016-os parlamenti választásokról: ...felmerül a lehetősége, hogy kétségbeesésükben, amiért nincs gazdasági programjuk (a Nemzeti Liberális Pártnak - szerk.megj.) és nincs mit mondaniuk a választóknak, választási csaláshoz folyamodjanak...”

Liviu Dragnea szavait illik komolyan venni, főleg ha választási csalásról beszél. Elvégre nem véletlenül ítélték el jogerősen, amiért a Traian Băsescu leváltását célzó 2012-es népszavazás alkalmával meghamisította a részvételi adatokat. Utólag, az idei decemberi választás eredményeinek ismeretében úgy tűnik, a Szociáldemokrata Párt elnökének jóslata nem vált be. Persze lehet, hogy igaza volt neki, csak szegény liberálisok nem csupán a kormányzásra alkalmatlanok, de még egy valamire való választási csalást sem képesek kivitelezni. Tanulhatnának Dragneatól.

Kiss Éva, a magyar női kézilabda válogatott kapusa, az Európa Bajnokságon Csehországtól elszenvedett 22-27-es vereség után: „... nők vagyunk, ilyen sajnos előfordul”.

Görbicz Anitáéknak egy újabb világversenyen sikerült lejáratniuk magukat és a magyar kézilabdát, minden idők legrosszabb helyezését érve el. Azt követően, hogy a magyar csapat a sportág történetében először maradt alul a csehekkel szemben, Kiss Éva ezzel az intellektuális sziporkával tette fel a koronát a gárda kritikán aluli teljesítményére. A hálóőr állításának első része megkérdőjelezhetetlen, csak attól, hogy valaki nő, még bármely sportot űzhet magas szinten, eredményesen, akár a kézilabdát is. A Kisséken átgázoló cseh csapatban nem férfiak léptek pályára, s a román lányok nőiességének sem ment a rovására, hogy feltörölték a padlót a magyar válogatottal. Kiss Évának persze, saját logikáját alkalmazva a helyzetre, van mentsége arra, hogy hülyeséget beszél, elvégre nő, akinél “ilyen sajnos előfordul”.

Borboly Csaba a Hargita megyei medvék számáról: “A hamis hivatalos adatokkal számolva is, négyévente megduplázódik a medvepopuláció”.

Különböző források 800 és 1350 közé teszik a nagyobbik székely megyében élő medvék számát. Ha igaznak fogadjuk el a megyei önkormányzat első emberének állítását, akkor jelenleg 1200 példánnyal számolva, 16 évvel ezelőtt még csak 75 brummogó behemót élt a megyében. A Borboly Csaba féle exponenciális szaporodási modell apokaliptikus jövőképet kínál a megye kétlábú népének, ugyanis négy év múlva a medvepopuláció száma 2400, nyolc év múlva 4800, tizenkét év múlva 9600 lesz, 2048-ban pedig több medve él majd a megyében, mint székely. Nem elég, hogy a románok túlszaporodtak bennünket, lassanként a macik is. Úgy tűnik, igaza van Borbolynak, ki kellene lőni őket. Mármint a medvéket.  

Balog Zoltán a migrációról: „Hogy lehet az, hogy az iszlám államok nem félnek a keresztény bevándorlástól? Azért nem félnek, mert elég erősnek érzik magukat”.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője rendelkezik a dolgok felszíne mögé, a jelenségek mélyére való látásnak a képességével, azért aztán eredeti meglátásai vannak. Szaúd-Arábia, Katar, Bahrein vagy Marokkó nem azért nem tartanak a keresztény migránsok áradatától, mert ilyen nincs, mert nem hogy Európából nem akar a kutya sem tartósan arab országba költözni, de még a szétbombázott Szíriából sem. Balog Zoltánt nem téveszti meg a látszat, ő rájött, a valós ok az, hogy a muszlim országok hagyományos kultúráját nem kezdte ki a politikai korrektség és az értékromboló liberalizmus rákfenéje. Ausztrália, Új-Zéland, a Fidzsi-szigetek és Palau valószínűleg szintén kizárólag kulturális erejéban bízva nem retteg a gazdasági bevándorlók rohamától, nem telepít aknazárat, nem épít szögesdrótkerítést a határain. Annak, hogy Afrikától és a Közel-Kelettől többezer kilóméter óceán választja el őket, semmi köze a dologhoz.

Nancy Foner arra a kérdésre, hogy mit gondol a magyar műszaki határzárról: “Azt, hogy atyaég!  Persze nekünk is ott van a mexikói határkerítés, és mi sem voltunk valami szívélyesek , amikor szír menekülteket kellett volna befogadni. De tényleg az jutott eszembe, hogy ez elképesztő. Elképesztően kirekesztő”.

A New York-i Hunter College szociológusa döbbenten ismerte fel, hogy a magyar-szerb és a magyar-horvát határon álló kerítés kirekesztő. Nem mintha ez meglepő jellemzője volna egy kerítésnek, lévén, hogy alapvető funkciója a kirekesztés, elválasztás, berekesztés. Meg aztán igaz, hogy az USA sem ölelte keblére a szír menekülteket, de hát a világ állítólag legfejlettebb demokráciáján és vitathatatalanul legnagyobb demokráciaexportőrén ilyen apróságot nem lehet számon kérni. Ja, hogy nekik is van kerítésük a déli határon? Ez igaz, de azt a mexikóiak, nem a közel-keletiek ellen építették, ami azért teljesen más. És az ő kerítésük azért mégsem annyira kirekesztő, mint a magyar. Hiába na, 2016-ban is érvényes szabály, hogy amit szabad Jupiternek, nem szabad azt az ökörnek.

Semjén Zsolt a migrációról: „Bocsánat, én itt nem vagyok bevándorló”.

Így jár az, aki nem figyelt történelem órán. Az, hogy a magyarság pontosan honnan érkezett a Kárpát-medencébe, még mindig vita tárgya, ám abban teljes egyetértés van a történészek között, hogy jövevények vagyunk ezen a vidéken. Ráadásul, annak idején nem is nézte jó szemmel letelepedésünket az Európába nálunk korábban érkezett népek zöme. Az elődeink cselekedeit megéneklő krónikák fényében úgy tűnik, jogos volt az idegenkedésük. Mindebből, természetesen nem következik az, hogy Magyarország bárkit is köteles lenne befogadni, legyen az gazdasági migráns vagy földönfutó önhibáján kívül. De ettől még az, hogy bevándorlók leszármazottai vagyunk, történelmi tény.   

Talant Dujsebajev szövetségi kapitány a férfi kézilabda-válogatott célkitűzéséről: „Az Európa-bajnokságra azzal a céllal utazunk, hogy onnan egyből kijussunk az olimpiára”.

Az azóta már lapátra tett edző virágnyelven azt nyilatkozta, hogy csapatának célja megnyerni az idén januárban lezajlott világversenyt. Szépet álmodott az egykori világklasszis játékos, kár, hogy beleért a keze a bilibe, és felébredt. Nem is sok hiányzott fiaink kontinenselsőségéhez, a nyitányon viszonylag simán elbántunk Montenegróval, kár, hogy utána jött öt vereség sorozatban. Ha az első hely nem is lett meg, de a tizenkettediket azért behúztuk.

Németh Krisztián válogatott labdarúgó arról, hogy Katarba igazolt: “Tisztában vagyok azzal, hogy a klubváltással meglepetést, sokaknak csalódást, esetleg fájdalmat okoztam. A döntéseim okaként és háttereként legtöbben egyértelműen a pénzt nevezik meg. Valóban sok pénzt fizettek értem, és jóval többet keresek majd, mint korábban, de a történtek háttere ennél sokkal bonyolultabb”.

Az, hogy a 20 évesen nagy tehetségként számon tartott magyar válogatott csatár 27 éves korára nemzetközi viszonylatban egy nagy nulla lett, csak egy szomorú történet. Az azonban már kifejezetten siralmas, hogy hülyének is nézi a hozzá korábban nagy reményeket fűző szurkolókat. Németh, saját elmondása szerint nem a pénzért igazolt a Kansas City-ből, ahol évi 250 ezer dollárt keresett, a katari Al-Gharafa csapatához, mely évi 750 ezer dollárral honorálja szolgálatait. Persze, megtörténhet, hogy a korábbi liverpooli légiós már gyerekkorában arról ábrándozott, egy szép napon majd az Al-Gharafa mezében futhat ki a gyepre, esetleg az olajország kultúráját akarta tanulmányozni testközelből vagy a magyar-katari barátság elmélyítése lebegett a szeme előtt, mikor aláírt aktuális klubjához. Elvégre ez is lehet annyira fontos, mint rongyos évi félmillió dollár.

Ifj. Orosz Pál, a Fradi Zrt. vezérigazgatója: „Természetesen az a célunk, hogy bejussunk a csoportkörbe, ha a Bajnokok Ligája-csoportkör nem sikerül, akkor az Európa-liga-csoportkörbe”.

A Ferencvárost működtető cég vezetője nagy idealista. Igaz, ha a csapatod harmatgyenge, a túlzott idealizmussal könnyen kiröhögtetheted magad. Ez esetben a világverő csapatnak a legnagyobb jószándékkal sem nevezhető Partizani Tirana a ludas abban, hogy ifj. Orosz Pál kínos helyzetbe került, ugyanis a Bajnokok Ligájának második selejtező körében kiejtette a legpatinásabb magyar egyesületet. Sebaj, hátha jövőre kedvezőbb lesz a sorsolás, s albán helyett san marinói, andorrai vagy lichtensteini csapattal kerülnek majd szembe a zöld sasok a BL csoportkörbe vezető hosszú és rögös úton.