A Pitești-Nagyszeben autópálya mielőbbi megépítéséért, és a kormány által bejelentett járulék- és adóreform ellen tüntettek kedden az ország legfontosabb exportőre, a Dacia autógyár alkalmazottai.

Az ország legnagyobb, évi több mint 5 milliárd euró forgalmat lebonyolító vállalatának mioveni, Pitești melletti telephelyén rendezett megmozduláson több ezren követelték a Déli-Kárpátokat átszelő 123 kilométeres autópálya-szakasz megépítését, amely bekötné az évi több mint százezer gépkocsit gyártó vállalatot az európai gyorsforgalmi úthálózatba.

A pitești Dacia-üzemek alkalmazottai attól tartanak, hogy az autópálya-összeköttetés késlekedése miatt a Renault-csoport elköltözteti üzemét Romániából. A cégcsoporton belül komoly konkurencia a Dacia számára a Renault marokkói vállalata: a Dacia márka több modelljét is Tangerben szerelik össze.

A tüntetésen felszólaló szakszervezeti vezetők élesen bírálták a kormány küszöbön álló járulék- és adóintézkedéseit. A kormány jövő évtől a munkavállalókra hárítana minden társadalombiztosítási járulékot, így a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazott nettó jövedelme ne csökkenjen. A Dacia szakszervezeti vezetői attól tartanak, hogy ágazati munkaszerződés, vagy valamely kötelező érvényű jogszabály híján a munkáltatókat semmi sem kényszeríti arra, hogy a bruttó bérek növelésére fordítsák az eddig tb-járulékokra befizetett összeget, és ne könyveljék el nyereségként. Ez utóbbi esetben a nettó bérek csökkennének.

Az A1-es jelzésű, bizonyos dél-erdélyi szakaszokon már elkészült autópályát két éve kötötték össze a magyarországi gyorsforgalmi úthálózattal, de egyelőre a határtól csak a bánsági Marzsináig lehet eljutni rajta. A kormány tervei szerint jövőre befejeződik az építkezés erdélyi része, és Nagyszebentől a nyugati határig lehet majd sztrádán közlekedni. A Bukarest környéki autópályákat az európai hálózatba bekötő Pitești-Nagyszeben autópálya-projektről nincsenek bíztató hírek, sőt, augusztusban a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság szerződést bontott a megvalósíthatósági tanulmány készítésével megbízott olasz-román vegyesvállalattal és úgy döntött, hogy a tanulmányt "házon belül", saját mérnökeivel fogja elkészíttetni.