A kolozsvári nyilatkozatban megfogalmazott terveiről az RMDSZ ma sem mond le, egy demokráciában azonban csak a többség támogatásával lehet a kisebbségi jogokat érvényesíteni – írta szerdán a blogján Kelemen Hunor.

A politikus a Kolozsvári Nyilatkozat 25. évfordulóján fogalmazta meg gondolatait az RMDSZ-nek az elmúlt negyed évszázadban elért eredményeiről, az egyesülés közelgő centenáriumának kihívásairól.

Kelemen Hunor emlékeztet: az 1992-es kolozsvári nyilatkozat újfent rögzítette a romániai magyar közösség célkitűzéseit, törekvéseit. „Akkor azt mondtuk, a magyar közösség jólétét a belső önrendelkezés biztosíthatja, hogy ez a gyakorlat Európa demokráciáiban is működőképesnek bizonyult. Az azóta eltelt negyedszázadban több-kevesebb sikerrel érveltünk igazunk mellett” – állapítja meg a politikus.

A szövetségi elnök felidézte: vállalásaiért „legjobb tudása szerint” küzdött az RMDSZ a kolozsvári nyilatkozat óta eltelt az időszakban: jelentős előrelépések történtek a helyi közigazgatásban az anyanyelv-használatban, létrejött a magyar nyelvű oktatás teljes rendszere az óvodától az egyetemig, megteremtették a magyar kulturális intézményrendszert.

Kelemen szerint mindezek mellett a belső önrendelkezés néhány fontos pillérét is sikerült lefektetni, ennek kiteljesedéséről, az autonómiáról pedig egy pillanatig sem mondtak le. „Tudatában vagyunk annak is, hogy ez csakis a többség támogatásával lehetséges. Nekünk felelős politikai alakulatként sosem szabadott figyelmen kívül hagyni a mindenkori romániai közhangulatot, sosem szabadott kockáztatni, hogy elvegyék tőlünk azt, amiért nagyon sokat dolgoztunk” – írja a politikus.

Ugyanakkor figyelmeztet: mindaddig, amíg nemzetbiztonsági kockázatként, instabilitást előidéző tényezőként tekintenek az RMDSZ jogos követeléseire a román pártok, az autonómiával szembeni indulatok is elevenek lesznek. Ez érzékelhető volt az elmúlt hónapokban, a 2018-as centenárium kapcsán – jegyzi meg.

„Egy demokráciában csak a többség támogatásával lehet a kisebbségi jogokat érvényesíteni. Bármekkora is legyen az igazunk, annak nem tudunk érvényt szerezni, amíg a többség nem támogatja” – szögezi le a szövetségi elnök.

„Új célokat is meg kell fogalmazni”

Kelemen Hunor szerint a 2018-as évéhez  közeledve, az elmúlt hónapok történéseinek fényében új célokat is meg kell fogalmazni az erdélyi magyar közösség számára. „Ha a 1992-es kolozsvári nyilatkozat 25 évének, Románia fennállásának 100 éves mai mérlege az, hogy minden egyes jogért és intézményért újra és újra meg kell harcolni, ha őszintén elfogadjuk, hogy egy eredmény sem jelent biztos győzelmet – mert benne mindig ott lakozik a visszafordíthatóság lehetősége is –, mindennél sürgetőbb feladat a többség-kisebbség viszonyának új alapokra helyezése. Évszázados az a realitás, hogy hiába is kérjük a gyulafehérvári ígéretek teljes körű betartását, ha a mindenkori román politika visszautasítja azt” – állapítja meg a politikus.

Kelemen szerint a centenárium évében esélyt is lehet teremteni arra, hogy az RMDSZ kizökkentse a holtpontjáról a többség-kisebbség viszonyát. „Ha mi nem, más nem fogja megtenni helyettünk. Száz éves tapasztalatunk, a kisebbségi lét velejárója, hogy sorsunkat nem kizárólag magunk alakítjuk. Az, hogy a rendszerváltozást követően mikor és mennyit sikerült előre lépni, nemcsak a mi tudásunkon, munkánkon és kitartásunkon múlott, hanem nagyon sokszor a bel- és a világpolitika függvénye is volt” – írja.

A szövetségi elnök úgy véli: az RMDSZ-nek világosan és egyenesen kell beszélnie, ahogyan azt az elmúlt 27 évben is tette. Szerinte el kell mondani, hogy kik és mit akarnak a 21. századi magyarok, milyen jövőt képzel el a közösség gyermekei és unokái számára.

Párbeszéd a román többséggel

Az RMDSZ párbeszédet kezdeményez a román többséggel, a sérelmek kibeszélése mellett az együttélés új alapokra helyezését tűzi ki célul. „Mert közös jövőnket nem a december elsejék megünneplése, hanem az azt követő időszak jelenti. 2019-től is ugyanannak az országnak leszünk az állampolgárai. Nem mindegy, hogy sérelmekkel terhelve vagy a lehetőségek reményével” – véli Kelemen Hunor.

A politikus 2018 kihívásának tartja, hogy a közösség tudja-e büszkén vállalni magyarságát, értékalkotó múltját egy olyan időszakban, amikor sűrűn támadják. „Ma a legnagyobb hiba az lenne, ha feladnánk eddigi küzdelmeinket, eredményeinkről lemondanánk, és elhinnénk, hogy nekünk egy éven keresztül csak félni és siránkozni kell. Félelemből és siránkozásból az előttünk járó nagy nemzedékek sem tudtak építkezni. Ők az 1919-es változásokkor, az újrakezdés idején jól tudták, az erő szava ellen csak ésszel és meggyőzéssel lehet és kell is fellépni” – emlékeztet a politikus.

Kelemen Hunor szerint egy ország akkor lehet erős, ha közösségei, így kisebbségi közösségei is azok. „A többség felelősségét hangsúlyozva a jövőben is azon leszünk, hogy az erdélyi magyarok ne csak egyénenként, hanem közösségként is erősek legyenek. Az elmúlt 100 év fényében: erősebbek, mint valaha” – zárja gondolatait az RMDSZ elnöke.