Kelemen Hunor szövetségi elnök 575 igen, 10 nem és 5 érvénytelen szavazattal megőrizte tisztségét a kolozsvári RMDSZ-kongresszus első napjának végén tartott tisztújításon. A küldöttek a politikai beszámolók után elfogadták az alapszabály módosítását is. Percről percre tudósítottunk.

10.00: Gyülekeznek az újságírók a kolozsvári Diákművelődési Ház sajtósok számára fenntartott termébe. Kovács Péter kongresszusi biztos 10 órára "technikai eligazítót" ígért, fél 11-kor pedig Kelemen Hunor szövetségi elnök is nyilatkozik. Egyelőre nem tudni, miről.

10.07: Kétnyelvű tájékoztatójában Kovács Péter elsősorban a kongresszus tétjéről beszél. "A céljainkat nem változtatjuk meg, új utakat keresünk a célok elérésére. Az RMDSZ politizálásának megújulása a tét" - fogalmazott a főtitkár. Kovács technikai adatokat is ismertet: a meghívottak sorrendjét, a napirendi pontokat. Ezek az információk megtalálhatók itt. A szombatra betervezett programmódosításról elmondta, elsősorban az oktatás-, család- és oktatáspolitikára helyezik a hangsúlyt. Megtudtuk, hogy az RMDSZ honlapján élőben követhető a kongresszus.

10.30: „Nem az értékek vagy az alapelvek újragondolására van szükség, a politizálásunk módján kell változtatni. Sokkal több alázatra van szükség. A politikát a közösség, az emberek szolgálatába kell állítani” – fogalmazta meg az „újratervezés kongresszusának” célkitűzéseit rövid sajtónyilatkozatában Kelemen Hunor szövetségi elnök.

11.07: Elhangzik a magyar, a román, az és a székely himnusz, illetve az Európai Unió himnusza.

11.15: Biró Rozália SZKT-elnök köszönti a meghívottakat, többek között Laurențiu-Mihai Ștefant, Klaus Johanis államelnöki tanácsost, Victor Ponta miniszterelnököt, Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettest, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) két társelnökét, Alina Gorghiut és Vasile Blagát. A meghívottak teljes listája itt található. Derültséget keltett a teremben, amikor Biró Rozália Emil Bocot tévedésből "kinevezte" Nagyvárad polgármesterének.

11.22: Kelemen Hunor üdvözli a meghívottakat és a küldötteket. "Bebizonyítottuk, hogy egyenselyeremtő erő tud lenni" – utalt a politikus a meghívottak listájára. Szerint a névsor azt üzeni, hogy az elmúlt 25 évben az RMDSZ-t komoly partnernek tekintették a hazai és a nemzetközi politikában.

11.31: Máté András Kolozs megyei elnök házigazdaként szól a kongresszushoz. Azt kívánja a küldötteknek, hogy a 25 év alatt nehéz munkával felépített tudást tudják átruházni a fiatalokra, a jövő nemzedékére.

11.41: Emil Boc kolozsvári polgármester szintén házigazdaként szólt a kongresszushoz. „Köszönjük, hogy Erdély fővárosát választották a kongresszus helyszínéül. 2004 óta az RMDSZ-szel együtt megváltoztattuk a várost. Kolozsvárt az a megtiszteltetés érte, hogy idén az európai ifjúsági főváros címét viselheti és reméljük, hogy megkapjuk az Európai Kulturális Főváros címet is 2020-ban” – fogalmazott Emil Boc, aki a szokásos frázisokkal dicsérte Kolozsvár multikulturális jellegét.

A volt miniszterelnök megköszönte a szövetségnek azt a támogatást, amit a 2008-as gazdasági válság idején kapott a lakosság számára fájó reformok végrehajtása érdekében. „Az RMDSZ-szel nehezen jutsz zöldágra, de ha kezet ráztál velük valamire, akkor tudod, hogy tartják magukat az alkuhoz” – tette hozzá Boc.  A városgazda végezetül meghívta az RMDSZ-kongresszus résztvevőit a Román-kupa-döntőre, amelyen a Kolozsvári U és a Bukaresti Steaua csap össze. 

11.33: Laurențiu-Mihai Ștefan államelnöki tanácsos Klaus Johannis üzenetét olvasta fel. Az államfő levelében gratulált az RMDSZ-nek a 25 éves tevékenységéhez. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 25 évben az RMDSZ hozzájárult Románia fejlődéséhez, és igen fontos szerepet töltött be a többség-kisebbség viszonyának alakulásában. Johannis az egész politikai osztálynak üzente: a megosztottság nem tesz jót a társadalomnak, a fejlődésnek. Szerinte másfajta politizálásra van szükség: szakértelemre, jó kormányzásra. „A politizálásnak demokrácia alapértékeire kell alapozódnia” – szögezte le levelében Johannis, aki reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ továbbra is hozzájárul a romániai demokrácia erősödéséhez.

Ponta magyarul kívánt jó napot

11. 38: „Jó napot kívánok” – mondta magyarul a küldötteknek Victor Ponta kormányfő. Üdvözölte Emil Bocot, „Nagyvárad polgármesterét” is, utalva Biró Rozália iménti bakijára. Ponta felidézte, hogy korábban két RMDSZ-es kongresszuson is részt vett. Legutóbb Csíkszeredában arra kérte az RMDSZ-t, hogy lépjen be a kormányba. „Be is léptek, de hamarosan elmentek. Ezért most nem is kérem semmire önöket, úgyis azt cselekszik, amit akarnak” – mondta derültséget keltve. A kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy nagyon fontos egy erős kisebbségi közösség képviselete a demokráciában.

Megköszönte az RMDSZ volt minisztereinek munkáját. Hozzátette: szerinte Biró Rozália is kiváló miniszter lehetett volna. Megköszönte az RMDSZ honatyáinak és önkormányzati vezetőinek is az együttműködési készséget. Szerinte tisztelettel és tárgyalások útján a nézeteltérések rendeződhetnek. Végezetül éppen az RMDSZ dialógus iránti készségét nevezte a szövetség legnagyobb erényének.

 „A párbeszéd az egyetlen lehetséges út az erdélyi közösség céljainak eléréséhez. Én is nyitott vagyok a dialógusra” – mondta. Megjegyezte: Klaus Johannis államfővé választása után nehéz lenne kijelenteni, hogy Romániában diszkriminálják a kisebbségeket. „Sok mindent változott az elmúlt években. Megértük azt is, hogy a magyarországiak hozzánk jöjjenek vásárolni” – jelentette ki. Külön köszönetet mondott Kelemen Hunornak, és felidézte, amikor együtt vettek részt a Nyerges-tetői március 15-i megemlékezésen. „Ezért nem kaptunk dicséretet. De ez a közös, prosperáló jövő záloga” – zárta beszédét a miniszterelnök.

Semjén kemény beszédet mondott

12.13: Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a Fidesz-KDNP nevében köszöntötte „szeretett honfi- és nemzettársait”. Elsőként Orbán Viktor levelét olvasta fel. „Külön köszönöm Elnök úrnak az elmúlt 4 évben a nemzeti együttgondolkozást” – tolmácsolta Semjén.

Első szavait az első sorban ülő Victor Ponta román kormányfőhöz intézte. „Egy ilyen kongresszuson fontos nem csak az udvariasság, hanem az egyenes beszéd is. Nem gondoltuk annak idején, hogy 2015-ben még mindig probléma lehet a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz ügye. A sepsiszentgörgyi Szlkely Mikó Kollégium visszaállamosítása visszamenőleg megkérdőjelezi a restitúciós folyamatot, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen megfélemlítik a magyar oktatókat. Soha nem gondoltuk volna, hogy hivatalos román dokumentum biztonsági veszélyforrásnak nevezi majd az autonómiatörekvéseket. Az erdélyi magyarság soha nem kért, olyant amire ne lenne példa az EU-ban. Visszautasítjuk, hogy az erdélyi magyar törekvéseket összemossák a rasszizmussal, szélsőséggel” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Hangsúlyozta: nem vagyunk kevesebbek egyetlen nemzetnél sem. "Ha másoknak lehet nekünk is lehet, ha erről lemondanánk, akikor elfogadnák, hogy másodrangúak vagyunk. Nekünk is jár az, ami másoknak jár. A kisebbségi jogok emberi jogok a közösség szintjén" - jelentette ki.

„Nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti. A parlamenti képviselet letéteményese az RMDSZ, amelyben megvan az a képesség, hogy integráljon mindenkit” – mondta a magyar kormányfő-helyettes. Hozzátette: az RMDSZ mindig tudatában volt annak az elmúlt 25 évben, hogy a teljes magyar közösséget képviseli. A magyar ügy képviselete Bukarestben segíti a teljes Kárpát-medencei magyarságot.

Semjén szerint a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony nem csupán rendezett, hanem bizalmi. A legfontosabb kérdésben teljes konszenzus van a magyarországi pártok között:

• 1. minden magyart megillet a magyar állampolgárság
• 2. az állampolgárság és a szavazati jog nem elválasztható
• 3. az autonómiatörekvések támogatása

Az RMDSZ kapocs tud lenni Románia és Magyarország közöt - mondta. „Magyarország számára meghatározó az erdélyi magyarság helyzete. Magyar és román nemzeti érdek az együttműködés, ez rajtunk nem fog múlni. Magyarország önök mögött áll és mindig számíthatnak Magyarországra” – zárta beszédét Semjén Zsolt.

Gorghiu magyarul: „szeretlek”

11. 58: Alina Gorghiu, a PNL társelnöke először vesz részt RMDSZ-kongresszuson. „Remélem, nem utoljára” – jelentette ki. A politikus azzal kezdte beszédét, hogy megköszönte az RMDSZ választóinak a Klaus Johannis államfőjelöltre adott szavazataikat. Ez szerinte megteremti az alapjait az RMDSZ és a PNL közötti együttműködésnek. Utalva az „újratervezés” RMDSZ-es szlogenre Gorghiu hangsúlyozta: más fajta politizálásra van szükség Romániában. „Ha a politikai pártok ezt nem értik meg, ez nem csak választási kudarcokkal jár. Fennáll a veszély, hogy a demokráciára veszélyes, szélsőséges erők jelennek meg” – hívta fel a figyelmet Gorghiu. Ezért szerinte a romániai politikai osztálynak igen nagy a felelőssége. Végezetül a PNL társelnöke is magyarul szólalt meg. Azt mondta, csak egy szót tud magyarul, azt, hogy „szeretlek”.

12.05: A PNL másik társelnöke, Vasile Blaga felidézte azokat az RMDSZ-kongresszusokat, amelyeken eddig részt vett. Gratulált a szövetség 25 éves tevékenységéhez, az erdélyi magyar közösség érdekeinek következetes képviseletéhez. Azt mondta: kiválóan együtt tudott működni az RMDSZ jelenlegi és volt elnökével, Kelemen Hunorral és Markó Bélával. Szerinte a szövetséget a szakértelem, a megbízhatóság jellemzi. „Soha nem árulták el az elmúlt 25 évben a partnereiket” – emlékeztetett.

Blaga arra kérte az RMDSZ-t, dolgozzon együtt az PNL-vel Románia állampolgárainak szolgálatában. Hosszú távú, 10 évre szóló partnerséget javasolt Kelemen Hunoréknak. A politikus „új kezdetnek” nevezte Klaus Johannis államfővé választását. Emlékeztetett, hogy a Hargita megyeiek 80 százaléka és a Kovászna megyeiek nagy rész is a szász jelöltre szavazott. „Ennek pozitív üzenet is van. Az, hogy a székelyföldi magyarok támogatják Klaus Johannis elnöki programját” – jelentette ki. Szerinte ha az RMDSZ figyelembe veszi a választóinak az üzenetét, akkor a PNL partnere lesz a következő években.

12.20: Adorjáni Dezső evangélikus püspök szülinapra jött, ajándékot is hozott. Hozott egy háziszőttest, amely - mint mondta és mutatta - durva és kopottas ugyan, de erős szálak fűzik össze, elszakíthatatlan. Másfelől felmutatott egy gépi szövésű, profitorientált cég által gyártott anyagot is, amelyet a pódiumon tépett cafatokra. A főpap emlékeztetett az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozatra, amelyben Istent is a bevonták a szövetségbe. 

EPP-alelnök: „ne hurcolják meg a békés polgárokat”

12.40: Mario David, az Európai Néppárt alelnöke „Jó napot kívánok”-kal kezdte és „Köszönöm szépen”-nel zárta beszédét. Elmondta, ugyan először jár Kolozsváron, de szülőhazájában, Portugáliában a labdarúgásnak köszönhetően nagyon sokan tudnak a városról. Külön méltatta Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők munkáját. Értékelte, hogy az RMDSZ európai minták alapján dolgozta ki az autonómiatörekvéseket és arra ösztönözte a szövetséget, hogy erről nyisson közvitát a román társadalommal. Üzent azoknak, akik az autonómiatörekvéseket biztonsági veszélyforrásnak nevezik: „foglalkozzanak azokkal, akik valós veszélyt jelentenek, ne békés és törvénytisztelő polgárokat hurcoljanak meg”.

Beszéde után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök átadta Mario Davidnak  a volt néppárti elnök, Wilfried Martens nevét viselő emlékplakettet. 

Tăriceanu: Kolozvárt, Napoca nélkül!

12.35: Călin-Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök vallomással kezdte: útban a kongresszus helyszínére elkomorodott, mert Kolozsvár román neve, Kolozsvár-Napoca a kommunizmus időszakát idézte fel benne. Szavait nagy taps fogadta. A taps még nagyobb volt, amikor azt mondta: Konstancát egyszerűen azért nem nevezték át római kori nevére, Tomisra, mert „ott nem élnek magyarok”.

Tăriceanu emlékeztetett: jó ideje azt szorgalmazza, hogy Kolozsvár térjen vissza az eredeti nevére, Napoca nélkül. Az RMDSZ-szel való együttműködés kapcsán felidézte: jómaga mindig az egyéni jogok, illetve kisebbségek identitásának megőrzése mellett állt ki. Szerinte jelenleg veszélyeztetve vannak az emberi jogok Romániában. „Az ország alapintézményeit érik támadások” – utalt a sorozatos ügyészségi eljárásokra, amelyek szerinte a „Băsescu-rezsim kísértetei. Tăriceanu a PNL-nek is üzent: „a választásokat populizmussal meg lehet nyerni, de Romániának felelősségteljes politizálásra van szüksége. A Băsescu-féle politizálás ennek nem lehet modellje”.

Úgy vélekedett: az RMDSZ is osztja azokat az értékeket, amelyeket maga is követ: a komolyságot, szakértelmet, a konstruktív dialógust. Felidézte a Markó Bélával folytatott „jó izű”, politikafilozófiai tárgyú korábbi beszélgetéseit. Barátjának nevezte Frunda György volt RMDSZ-es szenátort, és sajnálatát fejezte ki, hogy a politikus nem fogadta el annak idején az igazságügyi miniszteri tisztséget. „Ezekkel az emberekkel mindig racionálisan lehetett tárgyalni. Vitatkoztunk is, persze, de civilizált keretek között. Ez a követendő most is” – jelentette ki.

A jövőről szólva fontosnak nevezte az alkotmány módosítását. A regiósításról sajnálattal jegyezte meg: az a benyomása, hogy ezt sokat adminisztratív intézkedéscsomagnak tekintik, pedig ez sokkal többről szól. „A hatékonyság és a versenyképességről szól” – mondta a házelnök. Megjegyezte: a régiósításkor Romániának nem a francia modellt kellene követnie, hanem a német modellt. „A német landok egészséges versengése vezetett Németország prosperitásához” – fogalmazott. 

12.53: Tóbiás József, az MSZP elnöke szerint a romániai magyar közösségnek most olyan jogai vannak, amelyekről 25 éve még csak álmodni tudott. Köztük említette a kettős állampolgárságot is. „E jogokat az RMDSZ nélkül nem lehetett volna elérni” – jelentette ki a magyarországi politikus, aki szerint az RMDSZ-nek fontos feladata most az eddig elért jogok megvédése. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ „nem kötötte másokhoz a szekerét”, csak a választóihoz volt hűséges.

„Nevéhez fűződik a román-magyar párbeszéd elindulása is” – tette hozzá. Az RMDSZ stabilitását is fontosnak nevezte. Semjén Zsolttól kérdezte: lehet-e közös célokban minimális egyetértés? Szerinte ez az egyetértés nem lehetetlen: annak idején például nemzeti konszenzus volt a magyar politikai pártok között az állampolgársági törvény módosítása kapcsán. A kétoldalú szomszédsági kapcsolatokat szerinte Magyarországnak új alapokra kell helyeznie.

„Ha egymás mellett elbeszélünk, a közös ügyeinket nem tudjuk megoldani. Közös kormányülésekre van szükség” – szögezte le. Tóbiás hosszú távú nemzetpolitikai stratégiát szorgalmazott, amely gazdaságfejlesztési stratégiával párosul. Enélkül ugyanis szerinte a kivándorlások miatt „kiürül” Magyarország. A politikus elmondta, bízik abban, hogy a következő 25 évben több lesz a közös siker, mint az elmúlt 25 évben volt. „Tartsa meg a magyar emberek bizalmát és támogatását” – kívánta az RMDSZ-nek az MSZP elnöke.

13.15: Daniel Constantin, a Konzervatív Párt elnöke felidézte az RMDSZ-szel való jó együttműködést, emlékeztetve, hogy sokszor eredményesebben tudtak egyeztetni a magyarokkal, mint az "úgynevezett" román alakulatokkal.

13.25: Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) elnöke gratulált az RMDSZ negyedszázados teljesítményéhez. Nem feledkezett meg Domokos Géza alapító RMDSZ-elnökről sem. Idézte a Kós Károly Kiáltó Szóját, hangsúlyozva, hogy a szülőföldön való megmaradás az értékteremtéstől függ. „Erdély nem lehet terepasztala egyetlen politikai alakulatnak sem” – mondta Schiffer.

Az autonómiatörekvés nem egy állam ellen van, enélkül esélye sincs egy kisebbségi közösségnek arra, hogy megmaradjon. „Olyan Európát szeretnénk, ahol elképzelhetetlen, hogy a kétnyelvű tábláért földharcot kelljen vívni” – szólította meg Victor Ponta román kormányfőt. Az autonómia elemi igénye minden kisebbségnek, mondta.

"Nem beszélhetünk megmaradásról úgy, hogy közben hagyjuk, a globális multik elszabotálják a jövőnket" - fogalmazott. Emlékeztetett a tiszai ciánkatasztrófára, és felszólította a román hatóságokat, hogy semmiképpen ne engedélyezzék a verespataki beruházást. 

13.30: Berényi József, a szlovákai Magyar Közösség Pártjának elnöke úgy fogalmazott: „otthonról haza érkezett az RMDSZ-kongresszusra”. Arra utalt, hogy a két szervezet nagyon jól ismeri egymás közösségeinek problémáit. Károsnak nevezte, hogy az utóbbi időben a többség-kisebbség párbeszéde egyre inkább arra tolódik el, hogy mit vár el a többségi nemzet a kisebbségektől, nem arra, hogy mit tehet a többség a kisebbségekért.

„Bízom abban, hogy át tudjuk törni azt a falat, hogy a többségi nemzet elutasítja az autonómiát” – jelentette ki, megköszönve, hogy az RMDSZ kiállt az MKK autonómiakoncepciója mellett. Megköszönte azt is, hogy amikor a felvidéki magyar politikában szakadás következett be, akkor az RMDSZ az „MKK mellett döntött”. Emlékeztetett arra, hogy április 30-án „Erdély-Felvidék” labdarúgó mérkőzés lesz Dunaszerdahelyen. Erre a rendezvényre mindenkit meghívott. „Győzzön az erdélyi magyarság, a felvidéki magyarság, a megmaradás politikája” – mondta Berényi József.

13.35: Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke a kisebbségek helyzetének nemzetközi kontextusáról beszélt, felidézve a balkáni véres előzményeket, emlékeztetve a jelenlegi ukrán válságra. „Ezek az extrém helyzetek. De Romániában is megkérdőjelezik a szimbólumhasználatot” – hívta fel a figyelmet. Ezt „az európai demokráciákban elfogadhatatlan gyakorlatnak” nevezte. Szerinte a dialógus útján a történelmi nézeteltérések feloldhatók.

Kolozsvárt Erdély szívének, a multikulturalizmus városának nevezte. A FUEN tevékenységének kezdeti nehézségeiről elmondta: eleinte senki sem akart hallani a kisebbségi jogokról Európában, de idővel előrelépések történtek ezen a téren. Konkrét példaként az európai nyelvi chartát említette. „Gyorsabban is elérhetünk eredményeket, ha tanulunk egymástól” – jelentette ki. Emlékeztetett: a FUEN még mindig azért küzd, hogy a kisebbségi jogok kerüljenek be az Európai Unió alapjogai közé. Felidézte az RMDSZ szerepét a Minority Safe Pack Európai Bizottság elé terjesztésében.

Kelemen Hunort „Európa összes kisebbsége barátjának” nevezte, aki rengeteg energiát fektetett a kisebbségek közötti szolidaritás megteremtésébe. Végezetül idézte a német külügyminisztert, aki azt mondta: „az erőszak soha, csupán a tisztelet, az odafigyelés lehet a megoldás a kisebbségek problémáira.”

13.55: Dézsi Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka tolmácsolta Kató Béla püspök üzenetét. A főgondnok rendkívül büszke az „RMDSZ-iskolájára”, amely példát nyújtott neki emberségből. Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője a romániai magyar történelmi egyházakkal való stratégiai partnerség újratervezését ajánlotta a kongresszus figyelmébe.

14.07: Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke emlékeztetett egy korábbi nyilatkozatára, amely szerint a két alakulat céljaik közösek, bár eszközeik különböznek. „Készek vagyunk lezárni a testvérharcot” – fogalmazott az MPP-elnöke és az RMDSZ-kongresszus tapssal jutalmazta szavait. Hozzátette, nem versenyezhetünk egymással, nem feszülhetünk egymásnak akkor, amikor közösségünket támadás éri. „Ma már azzal is szembesülünk, hogy egy közösségi rendszerhez való csatlakozás nem oldja meg problémáinkat” – mondta Biró, aki hangsúlyozta, az MPP elfogadja azt, hogy az RMDSZ a vezető erő. 

14.05: Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke megköszönte az RMDSZ által nyújtott segítséget. Szerinte az RMDSZ követendő példa lehet a Kárpát-medencei érdekképviseletben. „Élhető jövőt kell felmutatnunk a fiataljainknak, hogy érdemes legyen a szülőföldön maradniuk” – jelentette ki.

14.15: Gheorghe Firtzak rutén képviselő a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának nevében előbb románul üdvözölte a kongresszust, majd magyarul szólt a küldöttekhez, emlékeztetve arra, hogy édesanyja magyar. A továbbiakban Juhász Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke és Barta József, a KMKSZ elnöke köszöntötte a kongresszust.

14.30: Igazolták a küldöttek mandátumait, és elfogadták a javasolt napirendi pontokat.

Kelemen felidézte az ígéreteit

14. 40: „Nem ragadhatok le a múltnál, nem tehetek úgy, mintha a beszámolóval az én feladatom véget érne. Beszélnem kell a jelenről is, de főként a jövőről” – kezdte politikai beszámolóját Kelemen Hunor. A szövetség elnök felelevenítette a négy évvel ezelőtti elnökké választásakor tett ígéreteit, és elemezte, hogy ezekből mi valósult meg.

Emlékeztetett arra, hogy az elnökség és az állandó tanács átalakításával kiszélesítették a döntéshozatalt, egyetlen magyar közösség képviselete sem maradt ki a döntések előkészítéséből és azok meghozatalából. Bevonták az ifjúsági szervezeteket és a platformok képviselőit. Létrehozták a nőszervezetet. „A Kulturális Autonómia Tanács létrehozásával pedig erősítettük partnerségünk a civil szervezetekkel. Dinamikus partneri viszonyt teremtettünk, amit egyértelműen bizonyít a több ágazati stratégia kidolgozása is” – mondta számvetésében a politikus.

Felidézte: elnöki mandátuma kezdetén azt mondta, hogy az RMDSZ céljainak eléréséhez továbbra is a parlamenti demokrácia eszközeit fogjuk használni. „Párbeszédet ígértem a demokratikus román politikai pártokkal. Azokkal is, akikkel ugyanahhoz a politikai pártcsaládhoz tartozunk, és azokkal is, akikkel nem vállalunk ideológiai azonosságot. Ez nem változott, és ezen nem kell változtatni” – jelentette ki.

Kelemen szerint az RMDSZ a vita elől sohasem menekült, mindig azt vállalta, hogy a romániai magyarság érdekeit képviselje minden helyzetben és minden erejével. Kifejtette: a román politikai pártok vezetőinek jelenléte a kongresszuson „minden rosszindulatú híresztelést megcáfol”, és azt is bizonyítja, hogy az RMDSZ-t komoly és megbízható partnernek tartják akkor is, amikor az ország és a társadalom általános problémáiról kell dönteni, és akkor is, amikor a közel másfélmilliós magyarság ügyéről van szó.

Felidézte azt az ígéretét, hogy az RMDSZ rendezi a viszonyát a magyar kormánnyal és a két kormánypárttal, a FIDESZ-szel ás a KDNP-vel. „Ez megtörtént, és ma bátran mondhatjuk, hogy a nemzetpolitika fontos kérdéseiben partnerként cserélünk véleményt, és ha szükséges, közös álláspontot is ki tudunk alakítani” – szögezte le.

„Elmentünk a falig”

A szervezet külpolitikájáról azt mondta: az elmúlt négy évben az RMDSZ proaktív szerepet vállalt az Európai Néppártban, képviselőik révén az Európai Parlamentben, az Európa Tanács különböző testületeiben, és az őshonos európai etnikai, nemzeti és nyelvi kisebbségeket tömörítő szervezetben,a FUEN-ben is, amelynek ma már RMDSZ-es alelnöke van. Emlékeztetett arra, hogy a Minority Safe Pack által megteremtették az európai kisebbségi szolidaritást. „Az első nekifutás em volt sikeres, de nem adjuk fel” – mondta, megköszönve kollégáinak az elmúlt négy év munkáját.

Az RMDSZ kormányzati tevékenysége kapcsán felidézte: négyéves mandátuma alatt kétszer voltak kormánykoalícióban. Első alkalommal sikerült megakadályozniuk egy olyan területi közigazgatási reformot, amely mind a székelyföldi, mind a partiumi magyar közösségeket rendkívül hátrányosan érintette volna. A második esemény már a kormány megbukásához köthető. Hiába fogadtak ugyanis el egy jó oktatási törvényt, ha azt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége nem alkalmazza. „Egy magyar ügy, a MOGYE miatt elmentünk a falig. Kikényszerítettünk egy kormányhatározatot a törvény alkalmazására és ez volt az oka a bizalmatlansági indítvány benyújtásának, amely a kormány bukásával végződött” -- emlékeztetett.

Mindkét eset legfontosabb tanulságának nevezte, hogy az RMDSZ a magyar érdek mellett állt ki, „a magyar ügy miatt ment el a falig”. Felidézte a szociáldemokratákkal közös, nem egészen tíz hónapos kormányzást is. Amit azért szakítottak meg, mert arra a következtetésre jutottak, hogy az adott körülmények között ezt nem érdemes folytatni. Utalt a Minority Safe Pack ügye miatti konfliktusra közöttünk, amikor a kormány, a külügyminisztere képviseletében más véleményen volt, mint az RMDSZ elnöke, a kormány miniszterelnök-helyettese és a Minority Safe Pack egyik kezdeményezője.

„Felálltam, mert fontosabb volt a kisebbségi ügy, mint a kormányzati tisztség. Ma is biztos vagyok abban, hogy helyesen cselekedtem. Mint ahogyan az is helyes döntés volt, hogy az RMDSZ folytatta a kormányzást” – jelentette ki.

„Nincsenek illúzióink”

Kelemen elkészítette az elmúlt évek választásainak mérlegét is. „Az adott helyzetben mindeniken jó eredményeket értünk el” – jelentette ki. Felidézte:  2012-ben, az önkormányzati választásokra már ellenzéki helyzetből készültek fel, s bár hármas magyar-magyar verseny volt, több polgármesteri tisztséget szereztek meg, mint négy évvel korábban.

A 2012-es parlamenti választások a négy évvel korábbihoz képest teljesen más feltételek között zajlottak. „Politikai kalandorok tették kockára az erdélyi magyarság parlamenti jelenlétét csak azért, hogy megpróbálják térdre kényszeríteni szövetségünket. Nekik sem sikerült” – fogalmazott. Így az RMDSZ-nek sikerült megőriznie az európai parlamenti jelenlétét. Felidézte a Magyar Polgári Párttal kötött megállapodást, ami segített a képviselet megőrzésében. „Összefogást várnak tőlünk a magyar emberek, és mi egy határozott lépést tettünk ebbe az irányba” – jegyezte meg.

Szerinte a tavalyi államfőválasztás alkalmat adott arra, hogy az RMDSZ reális jövőképet mutasson fel mind az ország, mind a magyarság számára. Olyan intézményes garanciákat javasoltak a nemzeti közösség identitásának megőrzésére, – a regionális és a kulturális autonómiát – ami az országot nem gyengíti, hanem erősebbé teszi.

Kelemen beszélt a regionális autonómiatervezetről is.  A jogszabályról elmondta, nem voltak és nincsenek illúzióik. „Tudtuk és látjuk, hogy a román társadalom ma még nehezen érti, és nem fogadja el a kisebbségi kérdésnek ezt az intézményes garanciákat nyújtó megoldását” – magyarázta. Hozzátette, az autonómia eléréséhez a román társadalmat kell meggyőzniük, hogy a magyar közösség semmit elvenni nem akar.

Szolidaritás Markó Attilával

Kelemen nagy gondnak nevezte, hogy az állam különböző intézményei sok esetben akadályozzák, vagy legalábbis nem segítik a kisebbségi jogokról szóló törvények alkalmazását. Ennek a legkirívóbb példája szerinte a MOGYE. Felidézte azt is, hogy sikerült visszaszerezni a közösségi javak jelentős részét, ám a burkolt újraállamosítás veszélye most nagyobb, mint valaha. „Most meg azt látjuk, hogy azokat büntetik, akik a törvényt jóhiszeműen alkalmazták, és a kárpótlási bizottságok esetében a kollektív bűnösség elvét alkalmazzák” – mondta a Markó Attila elleni eljárásra utalva. Leszögezte: továbbra is bíznak Markó Attila ártatlanságában, teljes mértékben szolidárisak vele.

Ennek kapcsán megjegyezte: az  RMDSZ elkötelezett a korrupció elleni harcban, de semmilyen formában nem tudja támogatni azt, hogy ennek leple alatt koncepciós vádak szülessenek. Emlékeztetett a szimbólumhasználat megkérdőjelezésére is. Ezért is javasoltam azt, hogy itt az ideje megállapodni abban, hogy a megszerzett jogokat megnyírbálni sem közigazgatási eszközökkel, sem törvényekkel ne lehessen” – fogalmazott.

Kelemen szót emelt egy többség és kisebbség közötti megállapodás mellett, ami szerinte egyszerre tenné kiszámíthatóvá a jelent és tervezhetővé a jövőt. „A továbblépés alapja a párbeszéd, a kölcsönös megértésre való törekvés. De elfogadhatatlannak, sértőnek és megalázónak tartjuk, hogy 25 évvel a kommunista diktatúra bukása után az ország közbiztonsági stratégiájában a mi jogos követeléseinket veszélyforrásnak tekintik egyesek” – jelentette ki.

Nagyobb alázatra van szükség

Kelemen a kongresszus tétjéről azt mondta: bár tisztújító kongresszus, nincs kifejezett személyes tétje. „Az igazi tétje ennek a kongresszusnak az, hogy meg tudjuk-e újítani a politizálásunk módját. Az erdélyi, romániai magyarok politikai képviselete egyszerre közös érték és közösségi érdek. Ezt nekünk meg kell tudnunk őrizni. És ahhoz, hogy ezt megőrizhessük, nekünk magunknak kell változnunk” – jelentette ki.

Emlékeztetett arra, hogy  a politikusokban, a politika intézményeiben egyre kisebb a bizalom. Az emberek ráadásul nem igazán tesznek különbséget akkor, amikor politikusokról, politikai vezetőkről van szó. Szerinte ennek az okaival őszintén szembe kell néznie az RMDSZ-nek.

Kiért Nagy Zsolt helyzetére is, aki ma ártatlanul ül a börtönben. Erről megjegyezte: az RMDSZ-nek a szolidaritás mellett az is a dolga, hogy olyanná alakíta a jelenlegi törvénykezést, amely megakadályozza az ilyen méltánytalan eljárást. Kelemen szerint ki kell mondani: az igazságszolgáltatásnak működnie kell, de a megbélyegzést, az általánosítást el kell utasítani. A jogállamiság szerinte ugyanis azt is jelenti, hogy egyetlen intézmény részéről sem fogadható el semmilyen túlkapás.

A szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ-nek csak akkor tudja a munkáját elvégezni, ha maga is látja, hogy hol tévedett. „Ha tudatosítjuk azt is, hogy a politika mindenekelőtt szolgálat, a közösség szolgálata. Sokkal nagyobb alázatra van szükség” – jelentette ki. Hozzátette: nem a céljaikat és nem az elveiket vagy az értékeiket akarják megváltoztatni, csupán azt a módot, ahogyan politizálnak.

Kelemen szerint az RMDSZ szövetségesei továbbra is a magyar emberek akik 25 éve kitartottak amellett, hogy ott kell lenni az önkormányzatokban, ott kell lenni a bukaresti törvényhozásban és ott kell lenni az Európai Parlamentben is. „Nekünk pedig úgy kell újraterveznünk a politizálásunkat, viselkedésünket, szavainkat és tetteinket, hogy minden egyes régió minden egyes kis és nagyobb közössége bízzon bennünk és továbbra is akarja azt, hogy erős és sikeres képviselete legyen” – szabta meg a következő évek feladatát a politikus. (Kelemen Hunor teljes beszéde itt olvasható.)

Markó nem örült a mottónak

15.15: Nem örültem a mottónak, mert szerintem az RMDSZ nem tévesztett utat, de a romániai demokrácia igen – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Hozzátette: korábban elmondhattuk, hogy nagyjából rendben vannak a dolgok, és ami nincs rendben, azt megoldjuk. Ma már nincs így.

A volt szövetségi elnök leszögezte, sajnos nem igaz, hogy Európa tudja a választ a gondjainkra. Fontos a korrupció ellenes küzdelem, de miért nem képeznek prioritást a mi gondjaink is – tette fel a kérdést. „25 évvel a rendszerváltás után éppen a demokráciába vetett bizalom rendült meg. Senki sem maradhat egyedül a pilótafülkében, és nem vezetheti a gépet az Alpoknak ” – fogalmazott Markó Béla. A magyar közösséget ért erőszaknak nevezte a jogosan használt szimbólumok betiltását, a himnuszéneklés elleni hadjáratot, a MOGYE-n történtek és a visszaállamosításra tett kísérleteket. „Brüsszel miért nem emeli fel hangját? Washington miért nem lép fel? Nem tudnák, hogy nem csak bűzlik a szőnyeg alá söpört kosz, de egy idő után orra is bukunk benne?” – kérdezte.

Szerinte a román partnerek közül is sokan túl hamar felejtették el, hogy nélkülünk minden másképpen lett volna. Együtt dolgoztunk a NATO- és EU-s csatlakozásért. „2016-ban ismét választások lesznek Romániában. Nem csak nekünk, az egész országnak jobb lesz, ha mi is ott leszünk a műszerfal előtt. Az Alpok ugyan távol vannak, de a Kárpátok itt vannak nekünk” – zárta beszédét Markó Béla. (Markó Béla teljes beszéde itt olvasható.)

15.25: Biró Rozália, az SZKT elnöke arról beszélt: az eltelt 25 évben felelősségteljes, következetes, megalkuvást nem ismerő, csupán szükséges kompromisszumokat megkötő, hatékony érdekképviseleti munka jellemezte az RMDSZ-t.

"Most, 2015 áprilisában enyhén szólva érdekes, sajátos zörgésű belpolitikai időkben, bonyolult és hektikus európai katona- és gazdaságpolitikai helyzetben hivatott kongresszusunk meghatározni szövetségünk bel- és külpolitikai irányvonalát. Tennünk kell ezt olyan körülmények között, amikor a romániai politikai pártok elfogadottsága, tetszési indexe 10 százalék alá süllyedt, amiben nagy szerepe van a politikusok egy részének is. De a lejárató, sárdobálásos médiakampányt figyelve, bár nem vagyok az összeesküvés elméletek híve, túl soknak találom a hirtelen egybeeséseket, főként hírszerzés-igazságszolgáltatás vonalon, de nem csak ott" - jelentette ki. (Biró Rozália teljes beszéde itt olvasható.)

Borbély: megváltozott a világ

15.30: Borbély László politikai alelnök emlékeztetett arra az egy évvel ezelőtt tett bejelentésére, miszerint a következő választásokon már nem vállal újabb képviselői mandátumot. Hangsúlyozta azonban, hogy az RMDSZ munkájában a továbbiakban is részt kíván venni.  

Biró Rozáliához hasonlóan a megváltozott világról is beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében állampolgári jogokat sértenek, a bíróságok időnként igazságtalan ítéleteket hoznak, politikai nyilatkozatokért megpróbálnak bűnügyi eljárást indítani, nem veszik figyelembe az ártatlanság védelmét, a titkos szavazás jogosságát és létet is megkérdőjelezik. "Nem lehet egy társadalmat félelemre építeni" - jelentette ki. 

Emlékeztetett arra, hogy manapság elítélik azokat, akik kormányhatározat alapján szolgáltatták azokat vissza. "Hogyan mondhatnánk, hogy rendben vannak a dolgok, hogyha a tanügyi törvényt évek óta nem alkalmazza a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem vezetősége, ha Románia nem tartja be a Regionális és Helyi Nyelvek Chartájának előírásait, melyet aláírt, ha az új nemzetbiztonsági stratégiában az autonómia kérdése veszelyesnek van minősítve nemzetbiztonsági szempontból, és ha prefektusok indítanak el pereket és büntetnek a székely zászló vagy himnuszéneklés miatt?!" - kérdezte a politikai alelnök.(Borbély László teljes beszéde itt olvasható.)

15.40: Kovács Péter főtitkár beszéde elején megállapította: az RMDSZ rég volt ilyen nehéz helyzetben. Felidézte: tavaly, az államelnök-választás második fordulójában 600 ezer magyar ember járult az urnák elé, mindezt olyan körülmények között, hogy nem volt magyar jelölt versenyben, illetve, hogy az RMDSZ egyértelművé tette: a magyar ügy szempontjából nincs jó választás. "Ennyi szavazatot utoljára 11 évvel ezelőtt sikerült megszereznünk!" - jelentette ki.

Hangsúlyozta, 25 év után meg kell kísérelni újragondolni az RMDSZ politizálását. Szerinte nem a célokat kell újra kitalálni, hanem új prioritások alapján kell kijelölni az utat, amelyet a közösségépítés, az őszinte párbeszéd és a magyar emberekkel való igaz összefogás jellemez. Kijelentette: a recept egyszerű: meg kell változtatni az RMDSZ politizálásának módját, új prioritásokat kell felállítani, át kell tekinteni a teendőink listáját, át kell helyezni a hangsúlyokat.

Az egyik prioritásnak a közösségépítést nevezte. Szerinte az ügyvezető elnökséghez való visszatérés elsősorban a hatékonyabb közösségépítési munkához járul hozzá. "Meg kell erősítsük a szövetség mozgalmi jellegét, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a szakpolitikai munkára. Civil és szakmai szervezetekkel, szakértőkkel való együttműködésünk által javítani kell közpolitikáink minőségén is" - magyarázta.

Mint mondta, a politizálás módjának megváltoztatása számára csak egy dolgot jelenthet: több alázat és őszinteség, nagyobb odafigyelés szükséges. "A közösség szolgálata kell, hogy legyen a fő feladatunk. Nem szlogenekben, hanem sok, sok, sok munkában. Még több munkában" - fogalmazott. (Kovács Péter teljes beszéde itt olvasható.)

15.45: Máté András képviselőházi frakcióvezető egy 15 évvel ezelőtti történetet osztott meg a kongresszussal, amikor saját esküvőjéről is majdnem elkésett azért, hogy bemutathassa terveit a Kolozs megyei jelöltállító gyűlésén. "Ezzel csak azt akarom példázni, hogy az RMDSZ egy nagy család" -- jelentette ki.

Székely: szakpolitikákra van szükség

15.50: Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke a brassói kongresszuson elfogadott célkitűzésekre emlékeztetett. Szerinte ezek nagy részét az önálló magyar egyetem kivételével sikerült elérni. Felidézte a nyelvi jogokkal kapcsolatos belső vitákat, és a kisebbségi törvény benyújtását. Ez utóbbi sorsának tanulsága, hogy az autonómiatervezetet sem lesz könnyű elfogadtatni.

Szerinte ez utóbbi jogszabályt tartalmi elemekkel, szakpolitikákkal kellene kiegészíteni. „Milyen szakpolitikáink lennének, ha lenne autonómiánk?” – tette fel a kérdést. Székely szerint a civil társadalmat, az egyházakat is egyenrangú partnerként kell bevonni e szakpolitikák kidolgozásába. „A politika egyedül nem boldogul” – jelentette ki.  Székely hangsúlyozta, be kell vonni a fiatalokat is a jövőtervezésbe. (Székely István teljes beszéde itt olvasható.)

Hegedüs női kvótát kért

16.00: Hegedűs Csilla, a Nőszervezet elnöke szerint ma már nem az a kérdés, mint négy évvel ezelőtt, hogy szükség van-e a Nőszervezetre, hanem az, hogy mit tehet ez a szervezet. A volt művelődési miniszter felidézte: sok támogatást kaptak munkájukhoz a szövetségi elnöktől. „Tagjaink húsz hónapja dolgozunk a közösségépítésen. Mi azt szeretnénk, hogy ezeket a nőket mindenki megismerje” – mondta.

Tájékoztatása szerint olyan programokat szerveztek az elmúlt húsz hónapban, amelyek összekovácsolják a közösséget. Közszereplésre alkalmas nőket támogatnak, tavaly 11 jelöltjük volt az EP-listán, tagjai lettek az EPP nőszervezetének is. Olyan kérdésekről kezdeményeztek vitákat, amelyek a mindennapokban jelen vannak, de a közbeszédben nem. „Meggyőződésünk, hogy egyre erősebbek leszünk” – jelentette ki.

A kvóta kérdéséről azt mondta: azt szeretnék elérni, hogy a választásokon minden második jelölt nő legyen, ahogy az északi országokban van. „Nélkülünk sem élni, sem építeni nem lehet” – jegyezte meg. (Hegedüs Csilla teljes beszéde itt olvasható.)

16.10: ,,Nem törtem össze, és nem fogom feladni. Sokszor hajlamosak vagyunk sajnálkozni, sopánkodni, másokat hibáztatni – de ez nem megoldás. Fel kell állni, előre kell nézni, tervezni és dolgozni kell. Én veletek vagyok!" - Nagy Zsolt levelét Porcsalmi Bálint olvasta fel. 

16.15: Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke számára az a legfontosabb feladat, hogy az új generáció problémáit meghallgassák, és ehhez igazítsák a szövetség programját.

Antal szerint a romániai fiatalok valós problémái gazdasági jellegűek – elsősorban a munkanélküliség, az elhelyezkedés – és ehhez kapcsolódik az oktatás és a kivándorlás kérdése is. "Nekünk ezekre kell koncentrálnunk" - hangsúlyozta. Hozzátette: természetesen a kisebbségi létből adódó problémák és lehetőségek is meghatározzák a fiatalok mai helyzetét, boldogulási lehetőségeit és jövőképét. "De úgy tenni, mintha csak ezek a gondok léteznének, és csupán ezekre kell megoldásokat találnunk, hiba lenne. A minőségi oktatás és munkahelytermés egyformán érdeke a székelyföldi tömbben és az erdélyi szórványban élőknek" - fogalmazott. (Antal Lóránt teljes beszéde itt olvasható.)

16.20: Sorra hangzanak el a felszólalások. Többek között Péter Ferenc, Lőrincz Csilla, Winkler Gyula, Sógor Csaba, Molnár Zsolt, Kereskényi Gábor, Budai Richard, Király András, Korodi Attila, Pataki Csaba, Antal István, Béres István, Máté András kért és kapott szót. Szinte mindannyian az újratervezés fogalmát, mikéntjét járják körbe. Többen kifogásolták a sokak által használt "GPS-es" hasonlatot, mert az "újratervezés" parancsot akkor adják ki a gépkocsivezetők a GPS/nek, ha utat tévesztettek. "Eddig sem jártunk rossz úton" -  mondta több felszólaló.

Kelemen reagált a felszólalásokra

19.10: Kelemen Hunor szövetési elnök röviden reagált a politikai vitákban elhangzottakra. „Tartalmat a szervezetnek csak mi tudunk adni” – jelentette ki. Az újratervezésről azt mondta: ezt nem azért kell elvégeznie az RMDSZ-nek, mert eltévedt. „Hanem azért, mert a világ változik, és ha nem tudunk ahhoz igazodni, ami körülöttünk történik, akkor nem tudunk utat mutatni, utat építeni” – mondta a GPS-es hasonlatról.

A politikus megerősítette, hogy az RMDSZ-nek szüksége van közpolitikákra. Fontos kérdésnek nevezte a választási törvény módosítását. Többek között azt, hogy a szórványban az 5 százalékos küszöb csökkenjen 3 százalékosra az önkormányzati választásokon. „Bízom abban, hogy a módosítási javaslatainkat lesz akivel megbeszélni” – fogalmazott.

A marosvásárhelyi előválasztásokkal kapcsolatos kritikákról azt mondta: ezt az utat ki kell próbálni. „Ez nem csodafegyver, hanem egy lehetőség. De jól ki kell használni. Nem az irodában kell várni a számítógép előtt, hogy majd ránk kattint a választó, hanem ki kell menni az emberekhez” – mondta. 

Az elnökjelölt ismertette programját

19.20: A kongresszus elfogadta a szövetségi elnök programját, Kelemen Hunor jelölti programját ismerteti az elnökválasztás előtt. "Szövetségünknek meg kell erősítenie partneségét a társadalom különböző részeivel" - jelentette ki. Szerinte több közös szervezésre és hatékonyabb számonkérésre is szükség lesz. Kelemen tartalmasabb kommunikációt ígét, a román többség irányában.

"Nekünk magunknak is változnunk kell, hiszen a világ is változik körülöttünk" – fogalmazott. Közös döntéseket ígért, ám közös kiállást is kért a közös döntések mellett. "Akkor leszünk sikeresek, ha hiszünk abban, amit csinálunk, és alázattal viszonyulunk a közösség tajaihoz" - fogalmazta meg az RMDSZ új irányát a szövetségi elnök és elnökjelölt. (Kelemen Hunor választási beszéde itt olvasható.)

19.25: Elkezdődött a névsorolvasás, szavaznak a jelöltek. A szavazócédulán csak Kelemen Hunor neve szerepel, mert a jelenlegi elnök az egyetlen jelölt.

20.00: Véget ért a szavazás. Elkezdődött az alapaszabályzat-módosítás vitája. A módosított alapszabályzat szövegtervezetét Márton Árpád képviselő ismertette. A módosításokat a kongresszus megszavazta.

20.22: Elnökválasztási eredményhirdetés: 575 igen, 10 nem és 5 érvénytelen szavazattal Kelemen Hunor megőrizte tisztségét az RMDSZ élén. A politikus megköszönte a bizalmat. „Munkára fel!” – mondta búcsuzóul.

20.27: Biró Rozália ülésvezető közölte, hogy a Sin (Bűn) nevű szórakozóhelyre várja a küldötteket.