Horváth Matild, Szilágyi Domokos, Kelemen Kálmán, Gráma János – csak néhányan azok közül, akiket meghurcoltak és bebörtönöztek az 1956-os magyar forradalom miatt. Ők is jelen voltak és beszéltek akkori élményeikről a Marosvásárhelyen megtartott megemlékező rendezvényen.

Marosvásárhelyen az RMDSZ városi szervezete, illetve az RMDSZ Erdélyi Magyar Baloldal Platformja közösen szervezte meg az 1956-os megemlékezést a Kultúrpalota kistermében. Az ünnepi eseményen jelen voltak azok a tőlélők is, akiket annak idején meghurcolt a szekuritáté, börtönbüntetésre ítélet és több időt töltöttek ártatlanul a rácsok mögött.

Horváth Matildot Tekerőpatakról vitték el 1958-ban, röpcédula-osztogatás volt az ellene felhozott vád és 7 évet töltött börtönben, ami egész életét, fiatalságát derékba törte. Emlékeit, tapasztalatait néhán évvel ezelőtt könyvben is megírta. Szilágyi Domokos egy provokáció áldozataként került három évig a rácsok mögé, míg Gráma János egy általa írt vers miatt raboskodott nyolc évet.

Kelemen Kálmán szintén túlélője az akkori megtorlásoknak és megfélemlítéseknek, hét évig szenvedett börtönre ítélve. Ahogy Tamási Zsolt történész fogalmazott, az 1956-os forradalom más volt Magyarországon és más Erdélyben.

Az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálták azok a tömeges meghurcolások, amelyek a magyarországi eseményeket követően évekkel később történtek. De nem csak a magyar közösség tagjai estek áldozatául a szekuritáté akcióinak, hanem sokan a románok közül is, akik felbátorodva a magyarországi eseményeken, a rendszer ellen mertek lázadni és szerveszkedni.

Erkölcsi kötelessége a jelen emberének meghajolni mindazok előtt, akik a meghurcolást is vállalták a szabadságért – hangsúlyozta Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. A megemlékezők mécsesekkel a kezükben a Kultúrpalotából a Vártemplom mellett 2006-ban felállított kopjafához vonultak. A koszorúzást követően a Henter György lelkipásztor tartott a templomban egy rövid megemlékező istentiszteletet.