Az Agerpres működését szabályozó törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló javaslat magában hordozza annak veszélyét, hogy a román állami hírügynökséget az ellenőrizhető intézmények sorába állítja - közölte csütörtökön az ActiveWatch.

A sajtószabadság tiszteletben tartását monitorozó szervezet projektvezetője, Radu Răileanu csütörtökön cikket tett közzé, amelyben azt írja: a szenátus kulturális és médiabizottságának szerdai ülésén a civil szféra képviselőit „teljes mértékben semmibevették”, amikor az Agerpres hírügynökség működéséről szóló törvény módosításáról tárgyaltak.

Răileanu felidézi a cikkben, hogy a román közszolgálati televíziótársaság és rádiótársaság vezetősége bármikor leváltható „tisztán politikai kritériumok alapján”, az évi tevékenységi beszámoló parlamenti elutasítása révén, és ez „csodásan jól jön, ha éppen megnyerted a választásokat és könnyebbé akarod tenni az életedet.”

„Mivel a közszolgálati televízió és a közszolgálati rádió tevékenységét szabályozó törvény (az 1994/41-es) állandó politikai kontrollt tesz lehetővé, a törvényhozók úgy gondolták, hogy az AGERPRES-t is a kontrollálható intézmények sorába állítják” - olvasható az ActiveWatch munkatársának cikkében, amely az „Agerpres a politika karmaiban” címet viseli.

A cikk emlékeztet, hogy a jelenleg hatályos jogszabály értelmében csak akkor menesztheti a hírügynökség vezérigazgatóját a parlament, ha hat hónapnál hosszabb időn keresztül nem tudja ellátni tisztségét, ha összeférhetetlenséget állapítanak meg esetében, vagy ha jogerősen elítélik.

„Tehát a politikum nem rendelheti el a vezetőség menesztését. Megengedhetetlen! Így jelent meg a 2017/330-es számmal bejegyzett törvénytervezet, amelyet egy PSD-s szenátori csoport terjesztett be, akik a dâmboviţai politikai gyakorlatot akarják meghonosítani az Agerpres nél is, olyan módon, hogy az igazgatót a TVR és a SRR esetének mintájára kirúghatják” - írja Radu Răileanu.

Az ActiveWatch képviselője leírta, hogy a szenátus kulturális és sajtóbizottságának szerdai ülésén maga is, valamint a hírügynökség vezérigazgatója és a Mediasind szakszervezeti szövetség képviselője is jelen volt, érveket sorakoztattak fel arra, milyen veszélyekkel jár a politikum beavatkozása a hírügynökség tevékenységébe, de érveik nem találtak meghallgatásra.

A bizottság egyöntetűen megszavazta

A szenátus kulturális és sajtóbizottsága szerdán egyöntetű szavazással pozitívan véleményezte az Agerpres működését szabályozó törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló javaslatot, amely többek között előírná, hogy menesztik a vezérigazgatót, ha a parlament nem fogadja el az intézmény tevékenységéről szóló éves jelentést.

Radu Cosmin Preda bizottsági elnök szerint az eljárást a közszolgálati televíziónál és rádiónál alkalmazott szerint módosítanák. "Amikor úgy tűnik, hogy a dolgok nem jó irányba haladnak, a parlament ránézhet a jelentésre, és dönthet a vezérigazgatóval kapcsolatban" - fogalmazott szerdán a szakbizottság elnöke.

Preda ugyanakkor kifejtette, a hírügynökség működését szabályozó jelenlegi jogszabály nagyon régi, azt "2017-es szintre kellene hozni", ezért a közeljövőben kidolgozhatnak egy új törvényt, „amely sokkal konkrétabban szabályozza a hatásköröket, a menedzsmenttel kapcsolatos célkitűzéseket, és ennek alapján objektív kiértékelést lehet majd végezni”. Kifejtette: „a jelenleg hatályos, 2003-ban elfogadott jogszabály szerint a Parlament nem gyakorolhat szigorú ellenőrzést az intézmény fölött”.

A bizottsági elnök szerint jelenleg a parlament semmit sem tud tenni például abban az esetben, ha kiderül, hogy az intézményben pazarolják a közpénzt, bár - tette hozzá – „erről most nincs szó”. Preda kifejtette, a jogszabály jelenleg "három vagy négy" esetet sorol fel, amikor megszűnik a vezérigazgató mandátuma: ha hat hónapnál hosszabb időn keresztül nem tudja ellátni tisztségét, ha benyújtja lemondását, ha összeférhetetlenséget állapítanak meg esetében, vagy ha jogerősen elítélik.

„Az éves jelentés természetes dolog. Megnézzük, mi tetszik, mi nem tetszik, javaslatokat fogalmazhatunk meg (...) De a jelenlegi, 2003-ból származó törvény szerint a szigorú parlamenti ellenőrzésnek semmiképpen sem lehet érvényt szerezni” - jelentette ki Preda.

A szenátor hozzátette, a törvény számos előírása „már nem időszerű”, ugyanakkor kifejezte abbéli meggyőződését, hogy nem fognak visszaélni az új előírásokkal az intézmény vezetőségét illetően.

Giboi: így is van elegendő kontroll

A bizottság szerdai ülésén részt vett az Agerpres vezérigazgatója is. Alexandru Giboi azt mondta: nem támogatja a jogszabály módosítását.

„Nem támogatjuk a törvény módosítását. Meglátásunk szerint az Agerpres fölött gyakorolt jelenlegi ellenőrzés több mint elégséges. Azt gondoljuk, hogy sajtóintézményről lévén szó, a két fogalom - sajtó és ellenőrzés - nem fér meg egymás mellett, ez nincs jótékony hatással sem a sajtó fejlődésére, sem a szólásszabadságra általában” - hangsúlyozta.

Giboi szerint az éves tevékenységi beszámolón, illetve a számvevőszék, a pénzügyminisztérium, a munkaügyi felügyelőség stb. által végzett ellenőrzéseken keresztül megvalósul a kellő kontroll a hírügynökség fölött.

MediaSind: veszélyben a függetlenség

A vezérigazgató leszögezte: az intézmény menedzsmentjét nem a parlament látja el. Cristinel Godinac, a MediaSind újságírói szakszervezet elnöke támogatta az Agerpres vezérigazgatójának álláspontját.

„Annak, hogy változik a parlamenti többség, nem kellene hatással lennie egy állami hírügynökség vezetőségére. (...) Elsősorban a hírügynökségnél dolgozó újságírók számára lenne frusztráló a minden választás vagy koalíciócsere alkalmával megnyilvánuló esetleges politikai nyomás” - jelentette ki Godinac.

Hozzátette: a javasolt módosítások „veszélyeztetik az Agerpres hírügynökség függetlenségét'. Godinac közölte, beszélt erről Lucian Romaşcanu művelődési miniszterrel, és megállapodtak, hogy egy megbeszélés keretében "a kezdeményezőkkel együtt keresnek megoldást a törvény módosítására”.