Románia óvása gyakorlatilag nem befolyásolja a Minority SafePack sorsát, hiszen az érdemi tárgyalás körülbelül két év múlva várható az Európai Unió luxemburgi bíróságán, és addig rég okafogyottá válik – véli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke. Vincze Loránt arról is beszélt: a FUEN azon dolgozik, hogy az aláírások mellett lobbyerőt is állítson a kezdeményezés mögé.

Miközben javában zajlik az aláírásgyűjtés a Minority SafePackért, Frank-Walter Steinmeier német államfő ellátogatott az uniós polgári kezdeményezést lebonyolító FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) székhelyére. Milyen üzenete van ennek a látogatásnak?

Államfőként nyilván nem foglalhat állást társadalmi vita alatt álló témákban, de sokatmondó az a tény, hogy ebben az időszakban meglátogatta a FUEN-t, hiszen azt mindenki tudja, hogy legnagyobb projektünk a Minority Safe Pack és az ezért zajló aláírásgyűjtés. Szóval én jelzésértékűnek tartom, hogy a német állam legmagasabb közméltósága látogatott el a FUEN-hez, amire egyébként korábban nem volt példa. Jelzésértékű a látogatás kontextusa is. A Schleswig-Holstein régió, ahol a FUEN székhelye van – a német-dán határ térségében – modellértékű Európában a kisebbség-többség együttélése tekintetében. A német elnök országjáró körútjának egyik állomása ez a tartomány, illetve a FUEN volt, és ez, azt gondolom, visszaigazolása annak a munkának, amit a FUEN végez, illetve annak fontosságát is jelzi, hogy a kisebbségvédelem Németországban is, Európában is fontos téma, amit nem lehet lesöpörni az asztalról.

A látogatásról kiadott közleményében a FUEN azt is kiemeli, konkrétumok nélkül, hogy Németország támogatja a szervezet munkáját. Miben nyilvánul meg ez a támogatás?

A támogatás anyagi és erkölcsi. A német állam félmillió euróval segíti a FUEN-t, ezen belül a németországi munkacsoport működését. És ez egy hosszú távú partnerség! Ugyanakkor Németország kisebbségi biztosa, a Hartmut Koschyk úr régi támogatónk. Az elmúlt években rengeteget segített nekünk berlini találkozókat összehozni, olyan rendezvényeket kezdeményezett, amelyeken a FUEN-t mint kisebbségi ernyőszervezetet bemutathattuk. Így jutottunk el a német kancellár asszonyhoz is. Tehát ez egy folyamatos támogató hozzáállás a német állam részéről. Németországban négy elismert kisebbség van, őket kiemelten támogatják, akárcsak a határon túli német közösségeket és harmadik elemként az európai szintű kisebbségvédelmi erőfeszítéseket. Németország számára azt gondolom, hogy fontos az őshonos kisebbségek európai védelmének kérdése. Az új német kormányban a kisebbségi biztos politikai szerepe, súlya a tervek szerint erősödni fog.

A katalán népszavazás körüli hercehurca miként befolyásolhatja a FUEN erőfeszítéseit, hiszen Romániában legalábbis a többség a referendum kapcsán azt a következtetést vonta le, hogy minél több jog kap egy kisebbség, annál biztosabb, hogy egy idő után függetlenségre fog törekedni?

A legegyszerűbb az volna, ha azt mondanám, hogy a két dolognak nincs köze egymáshoz, csakhogy ha mi nem is kapcsoljuk össze a függetlenedési törekvéseket a kisebbségi jogvédelemmel, a rosszakaróink ezt érvként használják. Nekünk folyamatosan bizonygatnunk kell, hogy azok a tagszervezetek, amelyek a FUEN-ben vannak, és azok a törekvések, akciók, amelyeket a FUEN elindít, mind-mind azt célozzák, hogy az adott tagállamokon belül szülessen a kisebbségek számára kedvező jogi keret, amely biztosítja az illető közösség boldogulását, a szülőföldjén való megmaradását, és nem utolsó sorban, igen, a lojalitását az adott államhoz. Ehhez az kell, hogy jól érezzék magukat az illető államban. A függetlenségi törekvések ezzel homlokegyenest ellentétes megoldást szorgalmaznak. Talán nem véletlen, hogy a FUEN-nek nincs katalán tagszervezete.

Visszatérve a Minority SafePackre, ebből akkor lehet uniós szintű szabályozás, ha összegyűl egymillió aláírás. Hogy halad az aláírásgyűjtés?

Most már minden régióban gőzerővel zajlik a kampány. Kiválasztottunk néhány célországot, ahonnan össze szeretnénk gyűjteni a minimális számú aláírást, illetve összesen az egymilliót.

Ezekkel az országokkal napi kapcsolatban áll a kampánykoordinációs csapatunk. Létrehoztuk a Minority Safe Pack honlapját, minden tagállamban/régióban a FUEN tagszervezete felállította a saját kampánycsapatát, és elkezdődött a munka. Erdélyben az RMDSZ helyi szervezetei és önkéntesei révén már elkezdődött a papíralapú aláírásgyűjtésre is, nem túlzás azt mondani, hogy az RMDSZ tapasztalata és gyakorlata az aláírásgyűjtés motorja más régiókban is. Most már látványos eredmények vannak a Felvidéken is, akárcsak Olaszországban, Dél-Tirolban. Magyarországon a következő hetekben indul egy intenzív kampány, Bécsben pedig a jövő héten lesz egy nagy kampányindító rendezvény. Tehát azt mondanám, hogy jól állunk, vagyis már látszik, honnan fog összegyűlni az aláírások. természetesen minden egyes aláírás a minimális egymillió fölött hatalmas segítség lesz az ügy számára.

Az aláírásgyűjtéssel párhuzamosan legalább annyira fontos, hogy minél nagyobb lobbyerőt tudjunk felhajtani. Ez a tagállamokkal, régiókkal és az európai intézményekkel való kapcsolattartást jelenti. Ezen a héten éppen Strasbourgban lesz a FUEN delegációja, ahol az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kapcsán nemzeti delegációkkal, törvényhozókkal, a politikai pártcsaládok képviselőivel találkozunk. Az egymillió aláírás még nem garancia arra, hogy az Európai Bizottság elkezdi a jogalkotást, legalább annyira fontos, hogy olyan lobby legyen mögötte, ami megkerülhetetlenné teszi a kezdeményezést. Nem utolsó sorban azon is dolgoznak a szakértőink, hogy áprilisban, az aláírásokkal együtt letegyük az asztalra azokat a jogszabályjavaslatokat, amelyek részletezik a Minority Safe Packben fölvezetett kilenc pontot. Tehát azt szeretnénk – és erre a vonatkozó direktíva lehetőséget ad –, hogy az Európai Bizottság a mi anyagunkból dolgozzon.

Befolyásolja-e a procedúrát az, hogy a román kormány – immár az aláírásgyűjtés elkezdése után – megtámadta a kezdeményezés bejegyzését?

Gyakorlatilag nem, hiszen úgy tűnik, hogy a bíróság minden bizonnyal elutasítja az aláírásgyűjtés felfüggesztésére irányuló kérelmet. Maga az ügy érdemi tárgyalása körülbelül két év múlva várható Luxemburgban, és addig rég okafogyottá válik, hiszen jövő év áprilisig kell összegyűjteni az aláírásokat, illetve akkor el kell kezdődnie a jogalkotási folyamatnak. Románia tartani akarja magát ahhoz az „ígéretéhez”, hogy mindenáron megpróbálja elgáncsolni ezt a kezdeményezést, és akkor már ezt a jogi eszközt is bevetették, de mint mondtam, ennek az egésznek sok értelme nincs. Ugyanakkor azt is elmondják, hogy pont az egyesülés centenáriumára időzítettük az aláírásgyűjtést. Holott tudni kell, hogy ha nem utasította volna el az Európai Bizottság 2013-ban, akkor már minden rég lejárt volna. Nem rajtunk múlott, hogy az Európai Bíróságon kellett az igazunkat keresnünk és megtalálnunk, és ezzel elhúzódott a folyamat.