Közel két hete jelentette be hivatalosan is az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, hogy az USA visszalép a klímaegyezménytől. Az amerikai lépés következményeiről kérdeztük Korodi Attila képviselőt, volt környezetvédelmi minisztert, és a Környezetvédelmi Világalap romániai vezetőjét, Csibi Magort.

Korodi: Trump végigviszi, amit eltervezett

Korodi Attila képviselő elöljáróban rögtön leszögezte, hogy megítélése szerint egyértelmű, hogy Trump ki fogja léptetni az Egyesült Államokat az egyezményből – függetlenül attól, hogy a komoly gazdasági erőt jelentő high-tech szféra rögtön elzárkózott Trump bejelentésétől, és függetlenül attól, hogy 66 nagyon lényeges, fontos város Amerikában jelezte, ők mégis saját felelősségükre tovább folytatják a vállaltakat, az elnök mégis kitart az ötleténél.

„Nem hiszem, hogy a kongresszus ezzel szembemenne, hiszen a testület eddig sem volt nyitott a klímaváltozás elleni harcra" – jegyezte meg Korodi.

Egy kis lépés is pozitív eredményekkel járna

A világ második legnagyobb szennyezője, Amerika a párizsi klímaegyezmény aláírásával vállalta, hogy lecseréli például a szénerőműveit megújuló energiaforrásokra – önmagában csak ez hatalmas csökkenést jelentene az üvegházhatású gázkibocsátás terén. „Trump bejelentése azt jelenti, hogy Amerika nem fog az energiahatékonyság területén közpénzekből finanszírozott beruházásokat eszközölni, és ez egy komoly probléma. A szénerőművek lecserélése is kérdéses. Az USA-ban bármilyen pozitív lépés hatalmas kibocsátás-csökkenést jelentene” – mondta Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter.

Hozzátette, úgy néz ki, Amerika nem akarja vállalni azokat a projekteket sem, amelyekről Trump úgy beszélt: mi az, hogy a fejlett államok finanszírozzák a harmadik világ kibocsátás-csökkenést eredményező technológiai beruházásait. „Ez nagyon sok mindent jelent: technológiai transzfert a nyugati államokból, ugyanakkor a harmadik országok felzárkóztatását is. Ebből is ki akar szállni az Egyesült Államok” – hívta fel a figyelmet politikus.

Amerika nélkül hadilábon áll a kutatói munka

A volt környezetvédelmi miniszter elmondta, ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások elérhető váljanak, és megfizethetők legyenek, rengeteg kutatói munka szükséges, és ebben a kutatói munkában az Egyesült Államok mindig élen állt. „Ha nem lesz nyomás a felzárkózás felgyorsítására, akkor lehet, hogy a kutatás szegényesebb, lassabb lesz, ezáltal az egész világ hatalmasat fog veszíteni. Csak Nyugat-Európa nem biztos, hogy el tudja látni megfelelő, gyorsított lépésekben olyan technológiákkal a világot, hogy a megújuló energiaforrásokra történő áttérés gyorsított ütemű legyen” – magyarázta Korodi.

Lehet szénre gazdasági fejlődést alapozni?

Arra a kérdésre, hogy lehet-e ma már szénre gazdasági fejlődést alapozni, ahogy Trump szeretné, Korodi igennel válaszolt. A képviselő emlékeztetett, Kína az egész gazdasági fejlődését a közelmúltig a szénre alapozta. „A hatalmas kínai nagyvárosfejlesztések a szénerőművekre épültek. Csakhogy ennek az az ára, hogy hatalmas gondot jelent a kínai sokmilliós városokban a légminőség. Kína éppen azért kapcsolódott be önként a felzárkózásba, mert rájöttek, ha nem cserélik le a szénerőműveket, a gazdaságuk sínyli meg. Miért? Mert a légszennyezés miatt nem tudnak megfelelő körülményeket biztosítani a munkaerőnek, így csökken a munkatermelékenység” – mutatott rá a képviselő.

Hozzátette, Amerikában a szénerőművek lecserélésének kérdése viszont más történet, hiszen az USA-ban nincsenek akkora agglomerációk, mint Kínában, ráadásul Amerika területe hatalmas, nem annyira sűrűn lakott, nagyok a széntartalékaik, ugyanakkor az olyan nagy agglomerációk, mint New York, Los Angeles nagyon alacsony energiaforrást igénylő technológiákat használnak. New Yorkban például az épületek energiafelhasználása sokkal alacsonyabb, mint a romániai átlagépületeké.

„A szénerőművek lecserélése nagy beruházást jelent, ezért populista módon azt mondják, inkább nem költünk a szénbányászok átképzésére és a megújuló forrásokra. Csakhogy a klímaváltozás miatt nem egyszer söpört végig a szeszélyes időjárás Amerikán, amely a gazdaságban hatalmas mínuszokat jelentett, és ezek a mínuszok a jövőben még tovább fognak hatványozódni. Ezzel most az amerikai elnök nem számol. A rövidtávú nyereség tehát már középtávon rengeteg pluszköltséget fog jelenteni, és nem csak az amerikai társadalomnak, hanem az egész Földnek” – figyelmeztetett Korodi Attila.

Románia be tudja tartani a vállalásokat?

A volt környezetvédelmi miniszter szerint Romániának nem lesz könnyű, de tudja teljesíteni a párizsi klímaegyezményben vállaltakat, mert a gazdaság ilyen irányba mozog és mozdul. Korodi szerint az országnak az energiahatékonyság területén lesznek gondjai. „Maga a zöldenergia-előállítással nincs gond, jók a romániai mutatók. Az energiahatékonyság viszont nemcsak romániai, hanem közép-európai gond. A lakó- az ipari felületek energiahatékonysága komplexebb kérdés, mint az előállítás. Ha megnézzük a megépült épületek energiahatékonyságát Romániában, tehát hogy mennyi energiát használnak fel, hogy tudják garantálni a hőmérséklet- és az elektromos áramszükségletet, az látszik, hogy a technológiák, a szigetelések elavultak. Ez hatalmas, folyamatos beruházásokat kellene, hogy jelentsen. Egy nyugati társadalom is nehezen tudná megvalósítani ezeket a befektetéseket” – mondta.

Emlékeztetett, hogy Nyugat-Európa nagy gazdasági fejlődése a széndioxid-kibocsátáson alapozódott, amellyel akkora gazdasági előnyre tettek szert, hogy most már tudják garantálni, hogy a megújuló energiákkal és az energia-hatékony technológiákkal dolgozzanak. Ezzel szemben Közép-Európában a rendszerváltások után már nem maradt idő a felzárkózásra, hiszen sürget az idő, az egész világon látszanak a klímaváltozás tünetei. „Mi már sokkal gyorsabban kell ahhoz képest lépnünk, mint ahonnan startolt Nyugat-Európa, ráadásul nálunk az egy főre eső GDP meglehetősen alacsony. Ezért meg kellett találni a vállalásokban Nyugat és Kelet között az egyensúlyt, amely úgy-ahogy, de sikerült” – magyarázta Korodi.

Csibi: nem biztos, hogy Trump végig tudja vinni a tervét

A Környezetvédelmi Világalap (WWF) romániai vezetője már nem annyira biztos abban, hogy Trump végig tudja vinni a kilépést. Csibi Magor szerint ugyanis kijelentésekkel nem lehet kilépni egy nemzetközi egyezményből, a tényleges visszalépés nagyon hosszú procedúra lesz. Meglátása szerint Trump a bejelentésével gazdasági és politikai szempontból is elszigetelheti valamilyen szinten az USA-t – legalábbis erre utal az, hogy a G8-ak szinte egyöntetűen bírálták Trumpot. Ugyanakkor rengeteg cég és vállalat is jelezte a washingtoni vezetés felé, hogy ha az ötletet végig szeretnék vinni, számítsanak perekre. Olyan cégekről, vállalatokról van szó, amelyek rengeteg pénzt fektettek abba, hogy a megújuló energiaforrásokra álljanak át.

A megújuló energiaforrásoknál tetemes az előzetes befektetés, amely közép és hosszútávon térül meg. Ha Trump megpróbálja leverni az energiaárakat azzal, hogy szénnel árasztja el az amerikai piacot, az említett vállalatokat, cégeket veszteség éri.

Csibi Magor szerint az amerikai belpolitikai ellenállás is borsot törhet Trump orra alá. „Olyan államok, mint Kalifornia, extrém szárazsággal küszködnek már évek óta. Kaliforniában több ezer hektáros erdőtüzek vannak minden évben, az ivóvízkészletük minden idők minimumára csökkent, úgyhogy nagyon nagy valószínűséggel a különböző államok Amerika-szerte ellent fognak állni a föderális intézkedésnek. Trumpnak nem lesz könnyű végigvinni a kilépést. Ugyanakkor leghamarabb négy év múlva tud kilépni hivatalosan is Amerika az egyezményből, addig be kell tartania a vállalt kötelezettségeket” – magyarázta Csibi.

Még egyszer: lehet szénre gazdasági fejlődést alapozni?

Arra a kérdésre, hogy ma már lehet-e gazdasági fejlődést alapozni a szénre, Csibi úgy vélte, ott tartunk, hogy az elnök azt sem akarja figyelembe venni, hogy a szén véges forrás. „Ha nem lenne klímaváltozás, a szénbányászatot még akkor is csak addig lehet támogatni, ameddig van szén. Véges gazdaságot akar életben tartani, és előbb-utóbb úgyis az lesz a kérdés, hogy a szénbányászokat át kell képezni, új munkahelyeket kell nekik teremteni. Trump nem oldja meg a problémájukat, hanem elodázza, de ezzel hatalmas árat kell fizetnie a világnak” – magyarázta a WWF romániai vezetője.

A legnagyobb gond megítélése szerint az, hogy Trump olyan lobbicsoportoknak (szén, olaj, acél) ad hatalmat, amelyek az idők során kezdtek lassan-lassan peremre szorulni. A szén-, az olaj-, az acélcsoportok a hatvanas években voltak a csúcspontjukon, az elnök pedig vissza tudott fordítani egy hosszú folyamatot, és ismét oda jutottunk, hogy megkérdőjelezik magát a klímaváltozást – mutatott rá Csibi.

Románia az egyik legkisebb szennyező az unióban

Megítélése szerint Romániának nem lesz gondja azzal, hogy vállalja a klímaegyezménybe foglaltakat, hiszen Románia az üvegházhatású gázok kibocsátása terén az utolsó tagállamok között van az EU-ban. Emlékeztetett, hogy Németországban és Nagy-Britanniában ma már mérhető a csökkenés, ezekben az országokban volt pénz és akarat arra, hogy erőfeszítéseket tegyenek a felzárkózásra.

„Trump a húzásával azoknak az országoknak adott jelet, amelyek nincsenek teljesen meggyőződve arról, hogy végig akarják csinálni az egyezményben vállaltakat. Gondolok itt például Indiára és Oroszországra. A szóban forgó országoknak most meglesz minden okuk arra, hogy ne léptessék életbe a vállaltakat, vagy húzzák-vonják, amíg nekik megfelel, hiszen nem kell kilépni ahhoz, hogy ne tartsd be az egyezményt. Trump a húzásával mindenáron fityiszt akart mutatni a klímaváltozás elleni világküzdelemnek” – véli a Környezetvédelmi Világalap romániai vezetője, Csibi Magor.