Román történész: Johannis egy napig sem maradhatna államfő, ha bocsánatot kérne Trianonért

Ha Klaus Johannis a román nép nevében bocsánatot kérne Magyarországtól a trianoni békeszerződésért, egy napig sem maradhatna államfő - vélekedett Marius Diaconescu történész az Adevarul.ro portálon kedden közölt véleménycikkében.

A bukaresti tudományegyetem oktatója, aki rendszeresen közöl aktuálpolitikai írásokat az Adevărul blogrovatában, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szombati, a nemzeti összetartozás napja alkalmából Szarvason elmondott beszédére reagált, revizionista propagandával vádolva a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amiért igazságtalan békediktátumnak, a nyugati világ szégyenének nevezte Trianont.

A rendezvényen Lázár János kifejtette: a magyarok ma nem akarnak határrevíziót, etnikai feszültséget, vagy újabb háborúkat, de ez nem jelenti azt, hogy újabb száz évig eltűrik a provokációkat, nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését.

"Mikor látunk végre szlovák kormányfőt vagy román elnököt részvétet nyilvánítani, együttérzést kifejezni június 4-én a magyar nagykövetségen? Mert olyan magyar miniszterelnököt már láttunk, aki a román nemzeti ünnepen pezsgővel koccintott Nagy-Románia születésnapjára" - idézte a szerző Lázár János szavait.

Diaconescu cikkében vitába szállt Lázár János azon megállapításával, hogy Románia Trianonban "érdem és jogalap nélkül" szerezte meg Erdélyt és Partiumot. A történész azt állította, hogy az "egyesülésről" az erdélyi románok döntöttek 1918 december elsején, Gyulafehérváron, a jogalapot pedig a Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett önrendelkezési elv képezte.

A szerző szerint a magyarok Mohács óta "frusztráltak, áldozatként állítják be, és gyászolják magukat", de "a magyar kormány reménytelenül sír", Románia sosem fog bocsánatot kérni Magyarországtól Trianonért. Diaconescu megemlítette, hogy a román lapok Eva Balogh - a Yale egyetem volt tanára - angol nyelvű blogja alapján számoltak be Lázár János beszédéről, és úgy vélekedett: Balogh nem túlzott, amikor írásában a térség biztonságát veszélyeztető hadüzenetnek nevezte az "Igazságot Magyarországnak" jelszó újbóli hangoztatását.

Marius Diaconescu a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen történelem szakán szerzett oklevelet 1995-ben, és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) doktorált 2004-ben.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?