A faluhelyen élő családoknak igen nagy gondot okoz gyermekeik élelmezése. A World Vision Romania A falusi környezetben élő gyermekek helyzete – 2016 című felmérése szerint a falun élő tíz gyermek közül egy éhesen fekszik le. Ez viszont némi csökkenést jelent, hiszen 2014-ben még 12,5 százalékos volt ez az arány.

A felmérés szerint a faluhelyen élő családok közel háromnegyede, 74 százaléka nem tudja megfelelően táplálni gyermekeit. Számukra még a napi kétszeri étkezés is gondot okoz, a családok öt százalékának esetében a gyermekek naponta egyszer kapnak ételt.

A falusi gyermekeket szüleik korán munkára fogják. A gyermekek negyven százaléka átlagosan naponta két órát dolgozik az otthoni háztájiban – ez a legjelentősebb oka egyébként annak, hogy a gyermekek idejekorán otthagyják iskolai tanulmányaikat. A 12 és 18 év közötti gyermekek hetven százaléka végez otthoni munkát, 4 százaléka pedig más gazdaságokban dolgozik. Az iskola abbahagyásához azonban hozzájárul a szülők érdektelensége, az a tény, hogy a faluhelyen élő szülők a legtöbbször nem törődnek azzal, hogy gyermekük tanul-e. A tanulást faluhelyen még most is sokan amolyan úri hóbortnak tartják.

Sok gyermek azért hagyja abba a tanulást, mert szüleik külföldön vállaltak munkát, így nincs, aki felügyelje, járnak-e az iskolába. Sok esetben a szülők magukkal viszik őket a külföldi munkavállalásra, ahol viszont a nyelvi nehézségek miatt már nem íratják be őket iskolába.

Nyolcadik osztály után pedig az iskola elhagyásában szerepet kapnak az oktatási költségek, de az a tény is, hogy a falusi gyermekek tanulmányi előmenetele rendszerint gyengébb a városi gyermekekénél. Emiatt a tanerők is másként bánnak velük az iskolában. A World Vision Romania adatai szerint a falusi gyermekek 16 százaléka érzi a bántó megkülönböztetést. Ugyanakkor a városi tanulók is idegenkednek falusi társaiktól.

A hét és tizenkét év közötti falusi iskolások harminc százaléka számára gondot okoz egy egyszerű szöveg megértése is – ez két százalékos növekedést jelent a 2014-ben végett felmérésekhez viszonyítva. A megkérdezett felnőttek több mint két százaléka szerint a család legalább egyik gyermeke nem tanul tovább.

Kétségbeejtő higiéniai körülmények

Az iskolai mellékhelyiségek tekintetében Románia az utolsó helyet foglalja el az uniós tagállamok között. A jelentés szerint ugyanakkor a falusi környezetben élő gyermekek egészségi állapota és táplálkozása komoly aggodalmakra ad okot. Az alapvető higiéniai követelmények hiánya az utóbbi években a falusi gyermekek megbetegedésének legfőbb okát jelenti. A World Vision Romania felmérése szerint a falusi családok ötven százalékánál nincs fürdőszoba, az illemhely a kertben van, ahol pedig létezik fürdőszoba, költségkímélés címén többnyire kihasználatlanul áll, vagy lomtárnak használják.

A falusi iskolába járó gyermekek kilenc százaléka szerint iskolájukban nincs ivóvíz, így kezet mosni sem tudnak, huszonegy százalékuk pedig arra panaszkodott, hogy iskolájukba nincs bevezetve a vízszolgáltatás. Egészségügyi szempontból javult valamelyest a helyzet falun. Az öt év alatti gyermekek ötvenegy százaléka átesett orvosi kivizsgáláson – három évvel ezelőtt az arány még csak harminckilenc százalékos volt.

A szegénységküszöb szintjén

A 2014-es több mint 35 százalékról 2016-ban tíz százalékra csökkent azoknak a családoknak a száma is, ahol csak egyetlen kereső volt, és közel hatvanegy százalékról több mint 85 százalékról nőtt a két vagy három kenyérkeresővel rendelkezők száma. Örvendetes az is, hogy a 2014-ben mért csaknem tizenhét százalékról tavaly alig több, mint hét százalékra csökkent azoknak a szülőknek a száma, akik szerint nem árt a gyermeknek az elfenekelés.

A jelentés szerint a falusi iskolások kilenc százaléka dohányzik – ez csaknem két százalékos emelkedést jelent a 2014-ben mért 7,3 százalékhoz képest. Az alkoholfogyasztás részaránya nem változott 2014-hez képest: a falusi gyermekek huszonegy százaléka állítja, hogy alkoholos italokat fogyaszt.

A falusi gyermekek helyzete az évek során némileg javult, de átlagosan még mindig a szegénységküszöb környékén van.