A korrupcióellenes ügyészség visszaélt hatalmával és túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor vizsgálatot indított a büntető törvénykönyvet és perrendtartást módosító január végi sürgősségi kormányrendelet ügyében - állapította meg az alkotmánybíróság egy pénteken közzétett indoklásában.

Az alkotmánybíróság február 27-én állapította meg, hogy az ügyészség túllépte hatáskörét, de csak most hozta nyilvánosságra a döntés részletes indoklását. Ez azért fontos, mert befolyásolhatja, hogy az ügyészség folytatja vagy nem a rendelet elfogadása ügyében indított vizsgálatot.

A kormány január végén fogadott el sürgősségi kormányrendeletet, amely a hivatali visszaélésre, a hanyag kezelésre, az érdekellentétre és a bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeknél enyhített volna Btk. szigorán. A kormány lépése példátlan utcai tüntetéseket idézett elő, aminek hatására a kabinet meghátrált és hatályon kívül helyezte a rendeletet. A korrupcióellenes ügyészség egy feljelentés alapján vizsgálatot indított ismeretlen személy ellen, és több kormánytagot kihallgatott.

Călin Popescu Tăriceanu, a kormánykoalícióban részt vevő ALDE elnöke, szenátusi házelnök emelt óvást az alkotmánybíróságon arra hivatkozva, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti, hogy az igazságszolgáltatás beavatkozott a törvényalkotás folyamatába.

Az alkotmánybíróság február végén Tăriceanunak adott igazat. A most közzétett indoklás kimondja, hogy a sürgősségi kormányrendeletek időszerűségének megítélése kizárólag a törvényalkotó hatáskörébe tartozik, és az ilyen rendeleteket csak a parlament bírálhatja felül. Az indoklás szerint a rendelet elfogadása nem eshet a büntetőjog hatálya alá, a bűnvádi eljárás elindításával pedig az ügyész megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. A kilenc alkotmánybíró közül nyolc egyetértett ezzel az állásponttal, egyedül a legfelsőbb bíróság volt elnöke, Livia Stanciu fogalmazott meg különvéleményt.

A korrupcióellenes ügyészség már február végén átadta az ügyet a legfőbb ügyészségnek, miután megállapította, hogy a korrupció bűncselekménye nem áll fenn, és azt javasolta, hogy bűnpártolás, iratok megsemmisítése, csalás és szándékos félretájékoztatás gyanújával folytatódjon a vizsgálat.