Klaus Johannis parlament Călin Popescu Tăriceanu

FRISSÍTVE - Johannis nyomásgyakorlással vádolja a parlamentet

hírösszefoglaló
hírösszefoglaló

FRISSÍTVE: Hatáskörének jogtalan elbitorlásával vádolta szerdán elfogadott politikai nyilatkozatában a parlament Klaus Johannis államfőt, a legfelsőbb bírói tanácsot (CSM) és a legfőbb ügyészséget. 

A nyilatkozatot Călin Popescu Tăricenau szenátusi elnök kezdeményezésére, 203 szavazattal, 94 ellenében fogadta el a kétkamarás parlament együttes ülése.

A jogi következmények nélküli dokumentum leszögezi: a parlament kizárólagos hatásköre, hogy felelősségre vonja a kormányt, ezért elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartja azokat az állásfoglalásokat, amelyekkel az elnök vagy az igazságszolgáltatás szervei a kormány döntéseit bírálták. A nyilatkozat a büntetőjog korrupcióellenes szigorán enyhítő, országos tüntetéssorozatot kiváltó sürgősségi kormányrendelet elleni, azóta elutasított alkotmányos óvásokra utal.

FRISSÍTÉS: Az elnöki hivatal este közleményben reagált a parlament nyilatkozatára, nyomásgyakorlásnak minősítve azt. A válaszdokumentum rámutat: a közvetlenül megválasztott államfőnek ugyanolyan legitimitása van, mint a parlamentnek, és az alkotmány nem csak reprezentatív szerepet szán neki, hanem előírja, hogy a törvényesség és az intézmények működése felett őrködjön, amit ezután is meg fog tenni. Az elnöki közlemény szerint a parlament úgy tehetné túl magát azon a benyomáson, hogy csak megfigyelője a másutt születő politikai döntéseknek, ha felelősségteljesen, valós és átlátható viták révén, a közjó érdekében hozna törvényeket, és nem szorítkozna a kormánytagokhoz intézett kérdésekre.

„Az alkotmánybíróság döntésének véget kell vetnie egyszer s mindenkorra azoknak az összehangolt támadásoknak, amelyek a parlament szerepének és tekintélyének aláásását célozzák" - olvasható a szenátusi elnök javaslatára a szociálliberális kormánytöbbség által megszavazott nyilatkozatban. A dokumentumban a parlament megerősíti „politikai fennhatóságát" valamennyi más közintézmény felett. 

Az alkotmánybíróság az államfő és a CSM óvását elutasítva megállapította, hogy a kormánynak joga volt azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t. A taláros testület - illetékességét elhárítva - nem vizsgálta a vitatott kormányrendelet tartalmi vonatkozásait és azt sem, hogy indokolt volt-e a kormány sürgősségi beavatkozása. A jobboldali elnök és tüntetők azt állították, hogy a kormány csak azért sietett - az azóta hatálytalanított - rendelet életbe léptetésével, hogy korrupcióval vádolt politikusokat, köztük Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt mentsen meg a felelősségre vonástól. A tiltakozási hullám elültével és több, álláspontját igazoló alkotmánybírósági döntés birtokában a szociálliberális többség ellentámadásba lendült, visszaéléssel vádolva a korrupcióellenes ügyészséget (DNA). 

Az RMDSZ is megszavazta

A koalíciós pártok mellett az RMDSZ is megszavazta a politikai nyilatkozatot. „A dokumentumot lehetett volna jobban is megszövegezni. Mi több, jó lett volna felállítani egy közös képviselőházi és szánátusi bizottságot, amely elvégezhette volna a finomhangolásokat, de alapjában egyetértünk azzal, hogy valami nincs rendjén. A hatalmi ágak szétválasztása nem működik, ugyanis nem helyes az, hogy egy olyan hatóság mint például a DNA vizsgálatot indítson egy törvénytervezet vagy sürgősségi kormányrendelet javaslatával kapcsolatban” – fogalmazott a vita során Márton Árpád RMDSZ-es képviselő. 

Az RMDSZ álláspontja kiverte a biztosítékot a többi ellenzéki pártnál. Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke „sajnálattal vette tudomásul”, hogy az RMDSZ egyre inkább a kormánykoalíció tagjaként kezd politizálni. Reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ azért a barikád helyes oldalán lesz az ország európai jövője, a jogállamiság biztosítása és a korrupcióellenes harc során. 

hírösszefoglaló
hírösszefoglaló összes cikk

Kapcsolódók

Kimaradt?