A kommunista diktatúra még élő meghurcoltjainak kezdeményezésére neveket felsorakoztató kőlapokkal bővítették a politikai foglyok 2000-ben avatott csíkszeredai emlékművét. 227 csíki mártírnak, börtönviseltnek a nevét olvashatjuk, és a névsor még bővülhet.

A kommunista diktatúra meghurcoltjainak március 9-i emléknapja alkalmából csütörtökön kora délután ünnepélyes keretek között leplezték le Csíkszeredában azt a 17 kőtáblát, amely 227 politikai fogolynak, mártírnak a nevét őrzi. A volt politikai foglyok előtt tisztelgő emlékművet 2000-ben avatták fel Csíkszeredában, és az ’56-os események kapcsán elítélt Nagy Benedek történész kutatómunkájának köszönhetően ma nevek, helyszínek, dátumok kerültek az emlékműre.

„Régi álmunk teljesült. Bemutathatjuk azokat, akiket egy szörnyű korszakban elítéltek, meghurcoltak, nehéz börtönökbe, kényszermunkára küldtek. Nincs olyan család Hargita megyében, amelyiknek ne lenne, akire emlékezzen” – fogalmazott a munkatábort megjárt Kelemen Csongor.

A hét évet börtönben, megsemmisítő táborban töltő Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szervezetének elnöke Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét szavalta el, majd Nagy Benedek ismertette a kőtáblákat. „In memoriam 1944–1989 Csík vértanúi, hitvallói, ellenálló és börtönviseltjei” – áll a központi táblán, amelynek jobb oldalán a kivégzettek, majd a meghurcolt papok, bal oldalán a még élő és a rendszerváltást megélt tíz csíki elítélt neve, illetve a csíkszeredai börtönben raboskodó nők neve szerepel, az emlékmű hátoldalán pedig minden csíki elítélt.

„Szerettünk volna a megye összes meghurcoltjának emléket állítani, de annyian vagyunk, hogy csak a csíkiak neve fért el” – mondta Nagy Benedek, hozzátéve, hogy a titkosított dokumentumok miatt van rá példa, hogy egyesek lemaradtak a listáról, de az ők nevükkel bővíthető lesz a névjegyzék.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere „volt és leendő” politikai foglyokat köszöntött ünnepi beszédében. „A materialista világ mellett van ma egy virtuális világ is. A munkát folytatni kell: legyen egy honlap, ahol az erre járók megismerhetik minden név mögött az embert, a sorsot” – fogalmazott a város elöljárója, megemlékezve azokról is, akiknek gyermekként titokban kellett megélniük, hogy a családjukat meghurcolták.

„Sokan szeretnék ma, hogy a székelységünket is csak a családban éljük meg. Pontosan ezért fontos ez a hely, mert bárki láthatja, hogy milyen sok székely szenvedett mártírhalált. Mától többet tudunk, és ezáltal többek vagyunk. Kötelességünk tenni azért, hogy a mártíromságuk ne legyen hiábavaló” – mondta Ráduly Róbert Kálmán.

Az ünnepi beszédeket követően Darvas-Kozma József római-katolikus esperes és Solymosi Alpár unitárius lelkész megáldotta az emlékművet, ezt követően pedig a megemlékezők elhelyezték a kegyelet koszorúit.

A kőtáblák a csíksomlyói Dóczy András szobrász műhelyében készültek, maga az emlékmű pedig Nagy Ödön szobrász alkotása.