A kormánykoalíció politikusai Soros György üzletember mellett a multinacionális cégeket vádolták meg azzal, hogy a Btk.-módosítást követő óriási tiltakozási hullám mögött állnak. Ez nyilván hamis vád. De mi lenne, ha a "multik" kivonulnának Romániából?

A Szociáldemokrata Párt (PSD) már a választási kampányban is Románia kiszipolyozásával, az ország altalajkincseinek kifosztásával, a profit anyaországukba történő hazaküldésével vádolták a multinacionális vállalatokat. Nyomban a tavaly decemberi parlamenti választásokat követően a PSD elnöke, Liviu Dragnea személyesen is kikelt ellenük, elmlékeztetve, hogy a román állampolgárok számára a földgázt, a villamos áramot külföldi cégek szolgáltatják. „Mi azt szeretnénk, hogy minden szükségletünket megtermelhessük magunknak” – nyomatékosította, nem is gondolva arra, hogy ezzel éppen Nicolae Ceaușescu volt kommunista diktátor „gazdasági elvét” hangoztatja.

A PSD-hez közelálló sajtó – az Antena 3, az RTV, a DCNews – is a multinacionális cégeket vádolta a tüntetések megszervezésébe történő állítólagos bekapcsolódásuk miatt. A titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Adrian Țuțuianu egyenesen felkérte a Román Hírszerző Szolgálatot, vizsgálja ki, hogy a multinacionális cégek mennyiben járultak hozzá a tüntetések megszervezéséhez – mivel, szerinte, ez az eljárásuk a nemzetbiztonságot fenyegetné.

Adrian Țuțuianu vidéki lapok – például egy Prahova megyei újság – információira hivatkozott, miszerint a multinacionális cégek fizetett szabadnapokat adtak a tüntetésen résztvevő alkalmazottaiknak, mi több, egyenesen kötelezték őket a részvételre, munkaszerződésük felbontásával fenyegetőzve. Ezekből az információkból mindössze az volt igaz, hogy a Raiffeisen Bank Romania elnöke, Steven van Groningen maga is részt vett az egyik demonstráción.

Beruházók véleménye

A képtelen nyilatkozatok kapcsán Steven van Groningen maga is kifejtette véleményét. Arra hivatkozott, hogy bankját igenis érdeklik az országban történtek, hiszen a pénzintézetek, a vállalatok csak kiegyensúlyozott gazdasági, politikai körülmények között működhetnek eredményesen.

A bankelnök véleményét osztja csaknem minden Romániában beruházó külföldi vállalkozó is. Így például a román-német kereskedelmi kamara, valamint az amerikai kereskedelmi kamara képviselői nyilatkozataikban  azt is hangoztatják, hogy a korrupció csak elriasztja a tőkét, a romániai külföldi beruházókat. A kamara közleményében  rámutatott arra a tényre, hogy a Btk. tervezett módosításai „negatívan hatnának ki a román-német kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokra, bizonytalanságot keltenének a német beruházók soraiban”.

De a romániai korrupció elleni harc gyengítésére irányuló kormánypárti törekvések a Külföldi Beruházók Tanácsát is nyugtalanították. Hírek szerint a legutóbbi kormánypárti döntések máris néhány romániai befektetést tervező külföldi beruházót is elbizonytalanítottak, akik egyelőre kivárnak romániai elképzeléseikkel.

Mennyit köszönhet az ország a külföldi tőkének

Gazdasági megfigyelők egyetértenek abban, hogy külföldi beruházások nélkül a román gazdaság összeomlana, a multinacionális vállalatok a gazdasági fejlődés motorjait jelentik.

Hivatalos források – például a Román Nemzeti Bank adatai – szerint az országba közvetlenül beruházó külföldi cégek 2015-ben csaknem 144 milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolítottak le, ez 1,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Ezek a vállalatok 2015-ben 1,2 millió személyt foglalkoztattak, ami 3,7 százalékos gyarapodást jelent 2014-hez viszonyítva.

A multinacionális vállalatok – néhány kivételével – rendszeres adófizetők, illetékeiket is maradéktalanul kifizetik, szemben a román tőkével működő vállalatokkal. Az adóhatóság által 2016 augusztusában közzétett adatok szerint 139 476 román tőkével működő kisvállalat tartozott az államnak. Adósságaik összege meghaladta a 17,5 milliárd eurót. Ez az összeg hússzor nagyobb, mint a romániai nagyvállalatok – ideértve a nemzetközi cégeket is – adósságai.

Az igaz, hogy a nagyvállalatok adósságlistájának élén a Rompetrolt birtoklü kazahok által megvásárolt Oilfield Exploration Business Solutions kft áll, ám őt az állami tulajdonban lévő Hunyad megyei energetikai komplexum követi, a harmadik helyen pedig a Micula-testvérek ellenőrzése alatt álló European Food következik. A következő helyeken a román közszolgálati televízió, a jelenleg csődben lévő Public Games cég és a Gabriel Comanescu tulajdonában lévő Grup Servicii Petroliere következik.