Bő egy hónappal a választások után parlamenti értékelőt tartott Faragó Péter aradi képviselő. A honatya, aki egyben a megyei RMDSZ-szervezet elnöke, pénteken többek között arról beszélt, hogy az elmúlt négy évhez képest megnőtt az érdekvédelmi szövetség súlya az alsó- és a felsőházban, a kormánykoalícióval kötött parlamenti együttműködéstől pedig a választási kampányban tett ígéretek beváltását reméli az RMDSZ. Faragó Péter három parlamenti irodát tart majd fenn Arad megyében.

– Ön 2008 és 2012 között volt már parlamenti képviselő, most négy év szünet után tért vissza. Milyen változásokat, különbségeket tapasztalt az előző mandátumához képest?

– Az első négy év tapasztalatait most hasznosíthatom, hisz könnyebb beleszokni a munkába, átlátni, hogyan is működik egy ilyen nagy, sok feladatot ellátó intézmény, mint Románia parlamentje. Remélem, hogy a törvényhozás sokkal jobban fog működni, mint ahogy 2008 és 2012 között megtapasztaltam. Örvendek, hogy ismét egy nagy, erős frakciója van az RMDSZ-nek, s ez a 6,5 százalékos arány, amely a romániai magyarság számarányát is tükrözi, lehetőséget biztosít arra, hogy az elmúlt évek terveiből, amelyek megvalósítására bizalmat is kaptunk a szavazóktól, minél többet meg tudjunk valósítani.

Én a környezetvédelmi szakbizottságban fogok dolgozni. Fontos feladatnak tekintem, hogy olyan törvényeket alkossunk és léptessünk életbe, amelyekkel nem romboljuk tovább környezetünket, sőt ha lehet, javítunk rajta. Környezetvédelmi szempontból Románia nagy problémákkal küzd, sok olyan dolgot kell rövid idő belül megvalósítania, amelyek nemcsak a lakosság javát szolgálják, de kímélik is a környezetet: gondolok a szelektív hulladékgyűjtésre, a szemét tárolására, a víz- és csatornahálózat bővítésére és fejlesztésére. Másik nagy kihívás az illegális erdőkitermelés megfékezése, erre nagyon rövid időn belül kellene szigorú törvény alkotni.

– Mindez nagyon fontos, de az Arad megyei magyarság emellett érdekeinek képviseletét és érvényesítését várja el öntől. Miként tesz ennek eleget?

– A 35 ezer Arad megyei magyar képviselete a legfőbb feladatom. Nem élünk tömbben, a lakosság nyolc-kilenc százalékát tesszük ki, ami speciális helyzetet, feladatokat teremt. Bízom benne, hogy a következő években előrelépés történik majd az anyanyelvhasználati jogok terén. A jelenlegi közigazgatási törvény húsz százalék feletti magyarságnak szavatolja az anyanyelv használati jogát, de azon dolgozunk majd a következő hetekben-hónapokban, hogy ezt a húsz százalékos küszöböt lejjebb szállítsuk, illetve egy úgynevezett alternatív küszöböt is szeretnénk a törvénybe foglalni, ami garantálná például az Aradon élő 16 ezer magyar embernek, hogy használhassa anyanyelvet, amikor ügyeit intézi az önkormányzatnál vagy az annak alárendelt intézményeknél. Bízunk benne, hogy a kormánynak alárendelt helyi intézményekre is ki tudjuk ezt terjeszteni. Ezáltal erősödhetne a közösség, azt érezhetné, hogy egyenlőek vagyunk a román társadalom többi tagjával, és felértékelődne a magyar nyelv. Talán ez az első és legfontosabb feladat, amelyet kitűztem magam elé, és bízom benne, hogy meg is tudjuk valósítani a tavasz folyamán.

– Az, hogy az RMDSZ – ellenzéki pártként – a parlamentben támogatásáról biztosított a szociálliberális kormánykoalíciót, segít ebben?

– Szeretném leszögezni, hogy az RMDSZ nem biztosította támogatásáról a kormányzó többséget. Parlamenti megállapodást kötött a koalícióval, amely fél évre szól, és amelyben konkrétan az áll, hogy csak olyan terveket, elképzeléseket támogatunk, amelyekről volt egy előzetes egyeztetés a kormánypártok és az RMDSZ frakciói között. Hogyha kölcsönösen elfogadjuk egymás állsápontját, akkor lehet szó a parlamenti támogatásról, de ha ez bármilyen okból nem történik meg, akkor mindenki saját belátása szerint szavaz. Én bízom abban, hogy ez a kölcsönösségen alapuló együttműködés hasznos lesz a magyar közösség szempontjából, és meg tudjuk valósítani azokat a terveinket, amelyekre megkaptuk a szavazók felhatalmazását, de ennek még csak ezután következik a szakítópróbája.

– Hány parlamenti irodát tart majd fenn Arad megyében?

– Tulajdonképpen ez a parlementi iroda, annak infrastruktúrája és a közvetlen bukaresti kapcsolat hiányzott nekünk a legjobban az elmúlt négy évben. Van egy iroda Aradon, ami már működik is az RMDSZ-székházban, de hamarosan lesz egy-egy Pécskán és Kisjenőben is, amelyek egyfajta kistérségi központoknak számítanak a magyar lakosság szempontjából. Én legrosszab esetben havonta egyszer jutok el majd mindegyikbe, de állandó munkatársaimat a nyitva tartási időben nyugodtan felkereshetik a választók a képviselő, vagy a megyei RMDSZ-vezetőség irányába megfogalmazódó kérdésekkel, javaslatokkal, problémákkal. Fontosnak tartom ezt a közvetlen kapcsolatot, egyrészt, hogy első kézből jussanak el hozzám az információk, másrészt szerintem ez erősíti is a bizalmat a közösség tagjai és az RMDSZ között.

– Arad megyének összesen három szenátora és hét parlamenti képviselője van. Elképzelhetőnek tart közös álláspontot a többi honatyával olyan kérdésekben, amelyek Arad megye egészét érintik?

– A frakciófegyelem mindenkire vonatkozik, de szerintem lehetnek olyan, infrastrukturális beruházásokat érintő vagy egyéb gazdasági vonatkozású kérdések, amelyekben a megye érdekeit kell szem előtt tartanunk. Szerintem kellene lennie egy folyamatos konzultációnak a törvényhozók és a helyi közigazgatás vezetői között.