Korodi: kettő–egy arányban a rossz törvények vezetnek
Három, a képviselőház által még kedden elfogadott törvénytervezettel kapcsolatban tájékoztatott szerdán a sajtót Korodi Attila parlamenti képviselő. A svájci frankban felvett hitelek lejbe történő átváltását lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatban pozitívan nyilatkozott, a másik két törvényjavaslatot azonban visszásnak nevezte.
A svájci frank alapú hitelekre vonatkozó szabályozás tervét még 2014-ben készítette el az RMDSZ. A Szociáldemokrata Pártnak is volt hasonló törvényjavaslata, amelyet a Szövetség tervezetében foglalt, méltányosabb bánásmódot mutató pontokkal egészítettek ki.
A kedden az alsóházban elfogadott törvényt értelmében a svájci frankban felvett hiteleket arra az árfolyamra számolják át, amely a hitelfelvételet tartalmazó szerződés megkötésének napján volt érvényes. A méltányosság jegyében az RMDSZ elérte, hogy ne csak azon személyekre legyen érvényes ez az előírás, akik átlépték az 50%-os jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót, hanem mindenki másra. Korodi elmondása szerint a törvényjavaslatot Magyarországon bevezetett, a devizahitelesekre vonatkozó törvény is inspirálta.
A parlamenti képviselő viszont aggályait fejezte az úgynevezett hivatalos ünnepségek törvényéről, amelyet az RMDSZ egyedüli pártként nem szavazott meg. A tervezet előírja, hogy az önkormányzatok által szervezett hivatalos ceremóniákat központi intézményekkel együttműködve és beleegyezésükkel kell megszervezni. A közösen szervezett események programpontjaiba a társszervezőknek is – abban az esetben, ha központi intézmények – joguk van beleszólni.
„Ezzel egy időben létrehoznák az Országos Protokoll Tanácsot, amelynek minden évre előre kell jelezni, hogy milyen megemlékezések és ünnepségek zajlanak a településeken. A törvény szellemisége azt sugallja, hogy lehetnek komplikált helyzetek, amelyek különösen a Székelyföldön visszásságokat idézhetnek elő. A tervek szerint a protokoll tanács a szervezési részletekre vonatkozó hivatalos útmutatót is összeállít majd, amelyről még nem tudjuk, hogy mit tartalmaz majd. Félünk, hogy olyasmit is előírnak, hogy milyen színű szalagot tehetünk a koszorúkra, hogy öltözhetünk vagy milyen zenét játszhatnak” – ismertette a törvényjavaslattal kapcsolatos kételyeit a képviselő.
A harmadik törvényjavaslatot az Európai Uniós Alapok Minisztériuma készítette elő, amely arra vonatkozik, hogy a települések fejlesztésére fel nem használt alapok visszafizetését az önkormányzatokra terheli, ha az EU szabályszegési eljárást indít. Mint ismeretes, Románia uniós csatlakozásakor aláírta, hogy 2018-ra minden településen 90 százalékos lefedettségű ivó- és szennyvízhálózatot építenek ki. Korodi szerint Csík környékén az önkormányzatok többségének nem kell ezzel a gonddal szembenézniük, mivel a térség ebből a szempontból jól áll.
Hatályba lépésük érdekében mindhárom törvényjavaslatot Kalus Johannis államelnöknek kell ellenjegyeznie.