CNCD: diszkriminálta a magyarokat a tanfelügyelőség

Nem tartotta be a törvényeket a Maros megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsa akkor, amikor úgy döntött, a vegyes tannyelvű iskoláknál az igazgatói versenyvizsgára jelentkezők közül csak a leendő aligazgatónak kötelessége ismerni a magyar nyelvet – nyilatkozta a Maszolnak Illés Ildikó. A tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese szerint az idevonatkozó jogszabályok egyértelműek: a vegyes tannyelvű iskoláknál legalább az egyik igazgatónak tudnia kell magyarul, és ez nem csak az aligazgató lehet. FRISSÍTÉS: A Diszkriminációellenes Tanács szerdán megállapította, hogy a tanfelügyelőség diszkriminálta a magyar jelentkezőket. 

Kedden a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) panaszt emelt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), mert megítélésük szerint a tanfelügyelőség diszkriminálja az iskolavezetői tisztségekre pályázó magyarokat. Közös közleményükben a két szervezet rámutat: szeptember 19-én a tanfelügyelőség vezetőségi tanácsa  olyan határozatot fogadott el, amely szerint a Maros megyei és marosvásárhelyi vegyes tannyelvű óvodáknál, iskoláknál „csak” az aligazgatónak kell tudnia magyarul. A határozatban tételesen is felsorolják, mely oktatási intézményekről van szó.

„A táblázat alapján több mint 40 Maros megyei iskola esetén a “magyarul beszélő személy” csak az aligazgatói állásra vonatkozik. Az igazgatói állásnál ugyan nincs megtiltva, hogy magyar anyanyelvű vagy magyarul beszélő személy legyen a pályázó, viszont a tanfelügyelőség munkatársai vagy az intézménnyel együttműködő iskolai szakszervezeti vezetők folyamatosan nyomást gyakorolnak az igazgatói állásra (ott, ahol csak aligazgatói pozíciót jelöltek ki  a magyarul beszélő személy számára) pályázni szándékozó magyar személyekre, és arról tájékoztatják őket, hogy ne pályázzanak az  iskolavezetői tisztségre.  A CEMO munkatársait több, jelenleg még tisztségben levő magyar anyanyelvű iskolaigazgató kereste meg, olyan személyek, akik a táblázat szerint már csak a magyarul beszélő aligazgatói állásra pályázhatnak. Ezek az igazgatók beszámoltak az irányukba történő  folyamatos nyomásgyakorlásról” – olvasható a közleményben.

Illés Ildikó: „Két hete tiltakozom”

Megkeresésünkre Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a szeptember 19-én elfogadott határozat ellen többször tiltakozott, mert megítélése szerint nem tartotta tiszteletben a jogszabályokat a vezetőtanács. „A 13 tagból egyedül én szavaztam a határozat ellen, ketten tartózkodtak. A tiltakozásomra, hogy megítélésem szerint nem tartjuk be a törvényeket, az volt a válasz, hogy a többség nem így látja, és mivel a többség igennel szavazott, a határozatot elfogadottnak kell tekinteni” – számolt be a főtanfelügyelő-helyettes.

Illés Ildikó jogi konzultációért az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez, Asztalos Csabához fordult, aki megerősítette, hogy helytállóak a főtanfelügyelő-helyettes fenntartásai.

Az iskolavezetőségi tisztségekre kiírt versenyvizsga metodológiája szerint azokban az iskolákban, ahol az oktatás kizárólag valamely kisebbség nyelvén történik, az igazgatónak kötelessége ismerni az adott kisebbség nyelvét. A vegyes tannyelvű intézményekben az igazgatónak vagy az aligazgatónak kell ismernie a nyelvet.

Illés Ildikó elmondta, a vezetőtanács arra hivatkozva tekintett el ettől az előírástól, hogy a tanügyi törvény 45-ös cikkelye a vegyes tannyelvű intézményeknél arányos vezetőségi jelenlétről beszél. „Próbálták összeszámolni az érintett iskoláknál a magyar gyermekeket, és kiderült, ezekben bizony több a román tagozat. Csakhogy a cikkely az én értelmezésem szerint nem a vezetői posztokra vonatkozik, hanem a vezetőtestületekben belöltött arányra” - magyarázta Illés.

Hozzátette, az igazgatói tisztségekről a tanügyi törvény külön cikkelyben beszél, éspedig 97-esben, amely úgy fogalmaz: a vegyes tannyelvű intézményeknél az egyik igazgatónak kötelessége ismerni az adott kisebbség nyelvét.

Illés: „Jelentkezzen bátran mindenki”

Kedden a versenyvizsga megszervezése kapcsán a tanügyminisztérium videokonferenciát tartott, ahol elhangzott: bárki jelentkezését elfogadják. „Elmondták, mindenki jelentkezését el kell fogadnunk. Majd a jelentkezések elbírálásánál lehet, hogy lesz még egy meccs a tanfelügyelőségnél, de fel kell venni a kesztyűt” – mondta a főtanfelügyelő-helyettes.

Arra a kérdésre, hogy valóban gyakorol-e nyomást a tanfelügyelőség a jelenlegi iskolaigazgatókra, hogy álljanak el a versenyvizsgától, Illés Ildikó elmondta: ő maga bíztatta gyűlésenek az iskolavezetőket, hogy bátran jelentkezzenek a megmérettetésre: „Ezúton is arra bíztatok mindenkit, hogy vegyen részt a vizsgán, mert ez egy szabad megmérettetés. Szeretném, ha tényleg verseny lenne, hogy a legjobbak kerüljenek az iskolák élére”.

Megkeresésünkre Király András, a kisebbségi oktatását felelős államtitkár elmondta, a minisztérium felvette a kapcsolatot a tanfelügyelőséggel. „Én magam is beszéltem a főtanfelügyelővel. Megvan a lehetősége annak, hogy bárki jelentkezhessen a versenyvizsgára. Amennyiben a tanfelügyelőség diszkriminatívan jár el a versenyvizsga során, meglesz a következménye” - mondta.

A versenyvizsgára október másodikáig várják a jelentkezéseket. A feltételekről itt és itt olvashat. 

CNCD: diszkriminált a tanfelügyelőség

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács szerdai ülésén tárgyalta a Cemo és az RMPSZ panaszát. A tanács megállapította, hogy a tanfelügyelőség szeptember 19-i határozata diszkriminatív, így arra kérte az intézményt, hogy vonja vissza azt. Amennyiben erre nem kerül sor, a CNCD hivatalból eljrását indít. 

Kapcsolódók

Kimaradt?