banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

Élelmiszerpazarlás: sok a jó példa, csak követni kell

A nyugati világban és fejlődő országokban egyre inkább pazaroljuk az élelmiszert, összesen 1,6 milliárd tonna végzi a szemétben évente. A helyzetet súlyosbítandó az éhezés mint társadalmi probléma továbbra is velünk van, ez ellen pedig nem sokat tettünk. Itthon törvénytervezet változtatna a helyzeten, és civilek is felhasználnák a fölös élelmiszereket. Utánajártunk, milyen hazai és külföldi példákat találni.

Az élelmiszerpazarlás korlátozására nyújtottak be törvényjavaslatot, ami az alább olvasható francia modellt másolná: köteleznék a szupermarketeket arra, hogy adományozzak el a lejárt termékeiket. A javaslat ötletgazdája, Florin Alexe nemzeti-liberális parlamenti képviselő szerint vannak civil szervezetek, akik könyörögnek az ételekért.

Az Asociația Facem România Bine (Jót Teszünk Romániának Egyesület) Csökkentjük az élelmiszerhulladékot. Értékeljük az élelmet konferenciáján Achim Irimescu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter is felszólalt a pazarlás ellen. Arról beszélt, hogy az EU-ban támogatás nélkül nem lehetne előállítani élelmiszert a vásárlóknak megfelelő áron, Romániában pedig sajnos az a szokás, hogy megtöltjük a hűtőket, aztán sok termék szavatossági ideje lejár.

„Ahogyan mondták, hogy a benzin- és fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának csökkentésére az áremelés a megoldás, lehet, hogy az élelmiszerpiac is erre a megoldásra jut. Amikor megfelelő áron lesz a hús kilogrammja, világos, hogy figyelmesebbek leszünk a termékkel szemben” – fogalmazott a miniszter, aki beszámolt a nyugati példákról is, ahol alacsonyabb áron forgalmazzák a lejárt élelmiszereket.

Jó példák világszerte

Kolozsváron az A-casă közösség próbál tenni a jelenség ellen, ők hajléktalanoknak főznek, helyi termelőktől szereznek élelmiszereket. Egy az Erdélyi Riportnak adott interjúban egyikük elmondta, „elsősorban az emberek otthon dobják ki az élelmiszert, de a szupermarketek is, ráadásul ezek a hulladékok elérhetetlenek: az egyik ilyen üzletláncnál például őrzik a szemetet. Egy másiknál meg sok ételt összeszedtünk, egy alkalommal például több kiló narancslekvárt, de hiába próbáltunk beszélni több helyen is arról, hogy szervezetten vihessük el a kidobott dolgokat, nem volt akivel. Hiába mondtuk, hogy ne a szemétbe, hanem az öleinkbe »dobják« az ételt, »nem lehet«, ez volt a válaszuk.”

Két berlini barát indította el a Culinary Misfits projektet. Ennek célja a csúnya zöldségek felkutatása, amelyekből végül kellemes fogások készülnek. A washingtoni DC Central Kitchen 2011 óta kétmillió ebéddel segítette a rászorulókat közel 400 ezer kilogramm „megmentett” élelmiszerrel, emellett helyi termelőktől is vásárolnak, így segítve őket.

A Bahama-szigeteken működő Hands for Hunger célja magánszemélyek és szervezetek segítségével összegyűjteni az eldobásra kerülő ételeket, amelyeket aztán alacsony keresetűek, erőszak áldozatai és pszichiátriai betegek között osztanak szét. Egy koreai dizájner és szakértő norvégiai projektje, a Save Food from the Fridge megoldásokat kínál az élelmiszerek hatékonyabb tartására.

Franciaország, ahol élen járnak a műanyag csomagolások betiltásában, a pazarlásnak is elejét veszi: februárban jelentették be, hogy megtiltják a szupermarketeknek az eladatlan termékek megsemmisítését – ehelyett jótékonysági szervezeteknek vagy élelmiszerbankoknak kell adományozniuk azt. Azt is tiltják, hogy az üzletek kukáiba kerülő élelmet szándékosan tönkretegyék, hiszen számos hajléktalan, munkanélküli vagy diák innen próbál táplálkozni.

Májusban érkezett a hír, hogy Olaszországban – bizonyos körülmények között persze – felmentettek egy ukrán hajléktalant, aki virslit és sajtot lopott. Mint az olasz legfelsőbb bíróság megállapította az MTI szerint: „a vádlott helyzete, és az élelmiszer eltulajdonításának körülményei azt mutatják, hogy csak annyit vett el, amennyi ahhoz az alapvető szükségletéhez kellett, hogy sürgető éhségét csillapítsa”.

1,6 milliárd tonna

Egy friss tanulmány szerint az Egyesült Államokban előállított élelmiszer fele végzi kukában, ennek oka pedig részben a „tökéletesség kultusza”, az a magas standard, amit a termékekkel szemben elvárnak. Globális szinten hatalmas számokról beszélünk: 1,6 milliárd tonna élelmet dobunk el évente, szakértők szerint pedig nem lehet az éhezést és a globális felmelegedést ennek a gyakorlatnak a csökkentése nélkül megoldani.

Egy másik, európai felmérés szerint az EU tagállamok összesen évi 88 millió tonnát dobnak el, ez 143 milliárd eurót jelent. Romániában, 2014-ben 19 ezer tonna élelmiszert semmisítettek meg csak a kereskedők, miközben ötmillió ember él szegénységben a TVR információi szerint. A pazarlás fele a háztartások felelőssége, az eldobott termékek negyedét pedig elkészített ételek teszik ki, 21 százalékát kenyerek és péksütemények, 19 százalékát zöldségek, 16 százalékát gyümölcsök.

 

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?