Magyar-román együttműködéssel tárják fel II. András temetkezési helyét a Temes megyei Egresen

Ígéretes eredményekkel zárult a Temes megyei Egresen a II. András magyar király temetkezési helyéül szolgáló ciszter kolostor feltárását célzó kutatás első szakasza, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a temesvári Bánáti Nemzeti Múzeum szakemberei közösen végeznek - közölték a régészek az ásatás helyszínén tartott csütörtöki sajtóértekezletükön.

A III. Béla király által 1179-ben alapított egresi apátság csaknem négy évszázadon keresztül a ciszterciták legfontosabb magyarországi rendháza volt. A kolostor feltárása és az ott 1235-ben eltemetett II. András király sírjának megtalálása azért is fontos, mert a magyar középkori királysírok többsége megsemmisült. Az már bebizonyosodott, hogy Egresen rendkívül értékes, gazdag régészeti lelőhelyről van szó, ahol a vártnál sokkal jobb állapotban maradtak meg a romok is - hangzott el a sajtótájékoztatón.

A PPKE és a temesvári múzeum együttműködési egyezménye alapján közösen finanszírozott munkálatok során öt hét alatt eddig háromszor 25 négyzetméternyi területet ástak fel a több mint 50 méteres hosszúságúra tehető, háromhajós bazilika területén, ahol egy feltehetően tatárjárás kori tömegsírt találtak nagyon sok csontvázzal - számolt be az MTI-nek telefonon Daniela Tănase ásatásvezető régész.

Az idei első közös magyar-román ásatást több éves előkészítő munka előzte meg. A PPKE szakembereinek 2013-ban légi fotózással és a szentföldi - a szíriai Margat váránál végzett - ásatásaik során már eredményesen használt geofizikai kutatással sikerült beazonosítaniuk a Maros déli partján, a Temes megyei Egres belterületén található, de a föld felszínéről teljesen eltűnt középkori kolostor pontos helyét és a háromhajós, kereszt alakú bazilika pontos fekvését, a maradványok mélységét - magyarázta az MTI-nek telefonon Major Balázs, a PPKE régészeti tanszékének vezetője, a magyar fél tudományos koordinátora.

Bár nem tudhatják biztosan, hogy a királysír a katedrális melyik pontján található, vannak valószínűbb helyek és "közel járnak" ahhoz a szentélyfejhez, ahol II. András nyughelyének "elő kellene kerülnie" - mondta a tanszékvezető. 

Az egresi kolostor teljes feltárásához várhatóan három-négy év ásatási szezonjára és a terepmunkán előkerült leletek folyamatos feldolgozására lesz szükség - amennyiben mindkét intézmény meg tudja szerezni hozzá az anyagi támogatást. 

A régészek azt tervezik, hogy a II. András vezette 1217-1218-as magyar keresztes hadjárat 800. évfordulója alkalmából nemzetközi konferencián ismertetik az egresi ásatások eredményeit, a keresztes lovagkirály korát és ezáltal megismertethetik a korabeli Európában vezető szerepet játszó Magyarország Kelet és Nyugat között betöltött híd szerepét.

A születő gótika, a lovagkor és az egyetemek megalapítása időszakában a keresztes hadjáratok jelentették a legnagyobb összeurópai mozgalmat és amibe minden "valamire való ország" a saját királya vezetésével hadsereget küldött - magyarázta Major Balázs. „Az angol, francia és német királyon, illetve császáron kívül csak a magyar királyság küldött saját királya vezetésével saját hadsereget: ez volt II. András, ennek lesz jövőre a 800. évfordulója és II. Andrást itt temették el, Egresen" - összegezte a mindkét fél által példásnak nevezett magyar-román együttműködéssel kezdődött régészeti kutatómunka jelentőségét a PPKE tanszékvezetője.

Kimaradt?