Az évek során folyamatosan visszaesett az érettségizők száma Romániában.  A statisztikai adatok szerint 2007 és 2009 között évente átlagban 170 ezer tanuló jutott el az érettségiig, számuk 2013 és 2016 között évi 96 ezerre esett vissza, azaz csaknem megfeleződött. A romániai egyetemek 62 ezer hellyel rendelkeznek az első éven – pillanatnyilag pedig nincs elég diákjuk.

A Ziarul financiar által idézett szociológusok a jelenséget egyebek között a népességcsökkenéssel is magyarázzák. A rendszerváltás óta az ország lakossága 15 százalékkal csökkent a természetes fogyás révén, emellett jelenleg mintegy 3 millió román vendégmunkás dolgozik külföldön, nagyobb részük magával vitte gyermekeit is.

Az érettségizők számának visszaesése, illetve a sikertelenül érettségizők jelentős száma nagymértékben befolyásolja az egyetemi hallgatókét is, több felsőoktatási intézményben nem sikerül betölteni a létszámot sem. Különösképpen kihat ez a tandíjas helyekre, amelyek az egyetemek fontos megélhetési forrását jelentették eddig.

Az idei oktatási évben a több mint 137 ezer érettségi előtt álló tanulóból az érettségi vizsgát 88 ezer diák tette le sikeresen az első vizsgaszesszióban, ez 68 százalékos arányt jelent. Ez az oktatási minisztérium adatai szerint a tíz évvel ezelőttinek alig több, mint a fele.

1,4 jelölt egy helyre

Ugyanakkor 2007-ben az érettségire jelentkezett csaknem 199 ezer diákból közel 160 ezer tanuló tette le sikeresen a vizsgákat, 2008-ban pedig számuk csaknem 172 ezer volt. Ettől kezdve azonban fokozatosan csökkent a leérettségizettek száma. 2011-ben a vizsgára jelentkezett több mint 210 ezer diákból már csak alig több mint 93 ezer, vagyis a vizsgára állók 45,7 százaléka szerzett diplomát, a mélypont pedig 2012-ben következett el, amikor a csaknem 200 ezer diákból nem egészen 85 ezer tanuló érettségizett le, ami 44,4 százalékos részarányt jelent.

A romániai egyetemek az állami költségvetésből finanszírozott 62 ezer helyet kínálnak számukra, a helyek száma tíz éve óta nem változott. Így aztán jelentősen megkönnyebbül az egyetemi felvételizők dolga, hiszen nyolc évvel ezelőtt, 2008-ban átlagosan még 2,8 jelölt jutott egy államilag támogatott (ingyenes oktatást biztosító) helyre, 2016-ban viszont csupán 1,4 jelölt. Az egyetemisták száma Romániában a felére esett vissza.

A hallgatók létszámának drámai csökkenésében igen nagy szerepe van annak is, hogy visszaesett a középiskolások száma. Utóbbi tíz év alatt 15 százalékkal csökkent, a 2007. évi 4,4 millióról a 2015-ben jegyzett 3,7 millióra.

Pozitív hatások

A bukaresti műegyetem rektora, Mihnea Costoiu szerint a diáklétszám visszaesésének vannak azonban pozitív vetületei is. Ezek elsősorban az egyetemi oktatás minőségi javulásában mutatkozhatnak meg. A kisebb diákcsoportok esetében az egyetemi tanároknak több idejük jut foglalkozni a hallgatókkal, az oktatást közelebb vihetik az Európai Unió által megkövetelt szinthez. A rektor szerint az állami egyetemeknek nem lenne szabad költségvetésük jelentős részét minden áron a fizetéses helyekre kerülő diákok tandíjából fedezni.

Costoiu úgy véli: a felsőoktatási intézményeknek változatosabbá kell tenniük jövedelmeik forrását, ahogyan az a világ nagy egyetemein is történik. Költségvetésük legnagyobb részét a tudományos kutatásnak az országos és nemzetközi projekteknek kellene képezniük. Emlékeztetett: több állami egyetem is elkövette azt a hibát, hogy megnövelte a tandíjköteles helyekre felvett diákok számát, ami az oktatás minőségének csökkenésével járt. A Mihnea Costoiu által vezetett felsőoktatási intézmény hallgatóinak száma  például30 ezer, az egyetem pedig évente 5000 helyet hirdet meg.

A profitot hajszolják

A Románia Fejlesztéséért Szövetség vezetője, Mariuca Talpeș szükségesnek véli, hogy az egyetemeken jelentősen megszigorítsák a felvételi vizsgákat, ezzel ugyanis megnövelnék mind az egyetemek tekintélyét, mind pedig a végzősök szakképzettségét. Példaként a Bukaresti Egyetem matematikai fakultását hozta fel, ahol – miután évekkel ezelőtt megnehezítették a bejutást – a végzősök színvonala jelentősen emelkedett.

Felsőoktatási szakemberek véleménye szerint egyébként a nyereség túlzott hajszolása miatt a romániai egyetemek jelentős része ma már szinte csak a profitra összpontosít. A gazdasági élet dinamizmusát figyelmen kívül hagyják a felsőoktatási intézetek, a „régebbi” szakmákban képezik ki a legtöbb diákot.

A romániai egyetemeken évente mintegy 4000 jogász végez – sokan közülük nem tudnak elhelyezkedni. Az újságírást oktató fakultásokon évente átlagosan 500 diák végez – az újságírói helyek száma azonban alig haladja meg az ötvenet. A politikai tudományok karán végzettek gyakorlatilag nem tudnak elhelyezkedni szakmájukban, akárcsak a filozófiát végzettek.