A júniusi önkormányzati választásokon elért eredmények baloldali győzelmet vetítenek előre az év végi parlamenti voksoláson Romániában: ha a pártok erőviszonyai nem változnak, ismét a Szociáldemokrata Párt (PSD) és szövetségesei alakíthatnak kormányt, míg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ ellenzéki szerepre készülhet - írta hétfői elemzésében a Medifax hírügynökség.

A PSD a Victor Ponta vezette kormány tavaly novemberi lemondása és a szakértői Cioloș-kabinet beiktatása után is megőrizte parlamenti együttműködését volt koalíciós partnereivel, a Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) és a Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök vezette új szabadelvű párttal, az ALDE-val, az önkormányzati voksolás után pedig a megyei önkormányzatok három negyedében közösen alakítottak többséget - emlékeztet a Mediafax.

A hírügynökség szerint a PSD körül kiépült pártszövetség az RMDSZ és akár a (parlamentben könnyített eljárással képviselethez jutó) kisebbségi frakció támogatása nélkül is kormányképes lehet a novemberi választások után, ha tartani tudja jelenlegi támogatottságát. A megyei pártlistákon és a főváros önkormányzatában a (parlamenti voksolásra közös listával készülő) PSD-UNPR együttesen a voksok 42,3 százalékát, míg a PNL - 30,6, az ALDE - 6,3, az RMDSZ 4,9, a Traian Băsescu volt államfő vezette jobboldali PMP a szavazatok 4,5 százalékát szerezte meg.

A Mediafax (azt feltételezve, hogy az RMDSZ mindenképpen, a PMP pedig nagy valószínűséggel bejut a parlamentbe) azzal számol, hogy a PSD+UNPR+ALDE koalíció ősszel 241 mandátumot szerez, míg a PNL 150-et, az RMDSZ 29-et, a PMP pedig 28-at. Így a baloldalnak mind a képviselőházban (51 százalék önállóan, 56 százalék a kisebbségekkel), mind a szenátusban (54 százalék) meglesz a kormányalakításhoz szükséges többsége.

A hírügynökség szerint a polgármestereknek és közvetve a megyei tanácsoknak - amelyeket jelentős részben a PSD tisztségviselői vezetnek - novemberben is nagy szerepük lesz a választók mozgósításában.

A "választási gazdaságtanban" nem elhanyagolható, hogy a megyei tanácsokban kialakult többség ellenőrzi a településeknek visszaosztott jövedelemadó és áfa-bevételek mintegy húsz százalékát, és az utóbbi évek gyakorlata szerint az évi mintegy kétmilliárd euró elosztásánál többnyire azok a polgármesteri hivatalok élveztek elsőbbséget, amelyeknek a politikai színe megegyezik a megyei önkormányzati többség politikai színével - zárta elemzését a román hírügynökség.