Romániában évről-évre nő a krónikus betegségben szenvedők száma. A Központi Statisztikai Intézet legutóbbi – 2014. évről szóló – jelentése szerint arányuk elérte az ország lakosságának 25 százalékát.

Orvos helyett gyógyszer

A rendelkezésre álló adatok szerint elsősorban a nők szenvednek krónikus megbetegedésekben. A statisztikáknak megfelelően 1000 kisgyermek közül öt szenvedett veleszületett csontrendszeri, kettő pedig szív- és érrendszeri betegségben.

2014-ben a 15. életévét betöltő lakosság mintegy 8 százaléka képtelen volt – ilyen vagy olyan (elsősorban anyagi) okok miatt – kellőképpen törődni az egészségével. Ez természetesen korfüggő, a százalékok az életkor emelkedésével maguk is nőnek. Így például a 75. életévüket betöltő személyek 42 százaléka volt ilyen helyzetben. Az idősebb korosztály egészségi állapota is aggasztó  – derül ki a statisztikákból.

Az ország lakossága csak súlyosabb betegség esetén megy orvoshoz, vagy még akkor sem. A felnőtteknek kevesebb mint fele járt 20014-ben legalább egyszer háziorvosnál vagy általános orvosnál. Az április 7-én ünnepelt Egészségügyi Világnap alkalmából nyilvánosságra hozott adatok szerint szakorvost csupán az ország lakosságának 16 százaléka keresett fel, elsősorban sebészeket. A 15. életévüket betöltők egynegyede életében még nem járt szakorvosnál.

A nők a férfiaknál gyakrabban fordultak meg orvosnál, szociológusok szerint azért, mert jobban vigyáznak egészségükre férfi társaiknál. De a fogorvosok sem népszerűek Romániában. A Központi Statisztikai Intézet adatai szerint csupán 15,8 százalék vette rá magát, hogy fogorvoshoz menjen.

Az emberek orvos helyett viszont – „saját diagnózisaik” alapján – marékszám szedik a gyógyszereket. A patikákban megforduló, gyógyszert vásároló személyeknek alig 20 százaléka rendelkezett orvosi recepttel. A szakorvosok által felírt receptek legtöbbje vérnyomáscsökkentő orvosságokra vonatkozott – a 35. életévüket betöltők közül igen sokan szenvednek ebben a betegségben. A 35 és 44 év közöttiek 34 százalékának okozott gondot a maga vérnyomás, a 75 éven felülieknek viszont a 75 százaléka szenved ebben a betegségben.

Túlsúlyos, elhízott

Szociológusok és statisztikusok szerint az ország lakosai igen egészségtelenül élnek. A kimutatásokból kitűnik, hogy a hatodik életévüket betöltő személyeknek mindössze 10 százaléka sportol vagy végez testmozgást, kirándul, sétál – ezt is csak heti egy alkalommal. A testmozgás tekintetében a férfiak vezetnek: 12 százalékuk sportol, tornászik, kerékpározik, szemben a nők 6,5 százalékos arányával.

Testmozgás szempontjából a 6-14 éves gyermekek állnak a legjobban: 41,4 százalékuk sportol, a 15-24 közöttieknek pedig közel húsz százaléka, a 26-34 évesek közül 7,3,  a 75 éven felülieknek pedig csak 0,1 százaléka végez rendszeres testmozgást.

Tavalyi adatok szerint a 18. életévüket betöltött lakosok 46 százaléka túlsúlyos, 9 százaléka elhízottnak tekinthető. A túlsúlyosság elsősorban a férfiakra jellemző, az elhízás esetében viszont már a nők vezetnek 9,7 százalékkal, a férfiak 9 százalékával szemben.

1000 lakosra 6,6 kórházi ágy

Romániában viszonylag sokat isznak és dohányoznak az emberek. 2014-ben a 15. életévüket betöltött lakosok 57 százaléka fogyasztott már szeszesitalt. A legtöbb alkoholt a 45-54 év közötti férfiak fogyasztják: 83 százalékuk iszik szeszesitalt.

A dohányzást illetően: az ország lakosságának egynegyede hódol e káros szenvedélynek. A férfi lakosság esetében napi 13, a nők esetében napi 11 cigaretta a nemek szerinti átlag.

Tavalyelőtt egyébként több mint 4 millió személy részesült kórházi kezelésben, a kórházban töltött idő átlaga 7,4 nap. A kórházi ágyak éves kihasználtsági foka 243 nap. Romániában egyébként ezer lakosra 6,6 kórházi ágy jut.

Jó hír viszont, hogy Romániában – 2013-hoz viszonyítva – 2014-ben nőtt a kórházak, orvosi létesítmények száma: 28 kórház létesült – igaz, ezekből 27 a magánszférában. Hatvan rendelőintézet kezdte meg tevékenységét, ezek közül 59 szintén a magánszférában és 712 új orvosi kabinettel több áll a lakosság rendelkezésére.

A statisztikai intézet jelentése szerint 2014-ben az egészségügyi rendszer csaknem 55 ezer orvost, közel 15 ezer fogorvost, több mint 17 ezer gyógyszerészt, csaknem 12 ezer felsővégzettségű, 129 ezer középfokú végzettségű asszisztenst foglalkoztatott.