Körülbelül tíz magyar polgármesterrel kevesebb lesz az országban, ha idén nem egy, hanem két fordulóban választunk polgármestert. Az RMDSZ-t és a közösséget ért veszteségen túl azonban elvi kérdés, hogy a szavazás előtt néhány hónappal ne változtassanak a törvényen. Márpedig úgy tűnik, hogy a választási törvény módosulni fog – nyilatkozta szerdán Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke Kolozsváron, egy háttérbeszélgetésen beszélt a kétfordulós rendszerre való áttérés lehetséges hatásairól, illetve a törvénymódosítással kapcsolatos álláspontjáról. Ismert, hogy a módosítást a Nemzeti Liberális Párt szorgalmazza, és most már a Cioloș-kormány sem zárkózik el attól, hogy sürgősségi rendelettel vagy parlament előtti felelősségvállalással eleget tegyen a követelésüknek.

Csökkennek a magyar jelöltek esélyei

Kelemen Hunor elmondta, a kétfordulós rendszerre való áttéréssel olyan települések élére kerülhet román polgármester, ahol jelentős számban, de nem többségben élnek magyarok. Példaként többek között Szatmárnémetit vagy Marosvásárhelyt hozta fel, ahol idén esély lenne magyar polgármester megválasztására, mert az RMDSZ jelöltje már az első fordulóban győzhet. Ha azonban két fordulót tartanak, akkor etnikai koalícióra lépnek a román pártok, és együtt legyőzik a versenyben maradt magyar jelöltet. Ily módon az RMDSZ mintegy tíz polgármestert veszíthet – magyarázta a szövetségi elnök.

A veszteségen túl azonban elvi kérdés Kelemen Hunor szerint, hogy nem lehet változtatni a játékszabályokon néhány hónappal a választások előtt. Emlékeztetett az alkotmánybíróság 51/2012-es határozatára, amely a Velencei Bizottság ajánlására hivatkozva tiltja a választási törvény módosítását kevesebb mint egy évvel a szavazás időpontja előtt. Emlékeztetett arra, hogy tavaly, a Ponta-kormány bukása után az RMDSZ azt javasolta az államfőnek és a parlamenti választásoknak, hogy az alkotmánybíróság egészítse ki ezt a határozatát, és tegye lehetővé az helyhatósági választásokkal egy időben tartott, előre hozott választásokat. „Akkor ezt túl bonyolultnak tartották. Most pedig elfogadhatónak tartják az 51/2012-es határozatát semmibevételét” – mondta Kelemen Hunor.

Akár a kormány megbuktatását is támogatnák

A törvénymódosítás pedig egyre valószínűbbnek tűnik. Kelemen Hunor úgy látja, hogy ezt a kétfordulós rendszert eddig hevesen ellenző Szociáldemokrata Párt sem akarja már megakadályozni. „Akkor fogtam gyanút, amikor a PSD elnöke, Liviu Dragnea kijelentette: bojkottálni fogják a helyhatósági választásokat, ha módosítják a választási törvényt. Ez parasztvakítás. A PSD részéről az lenne a helyes válasz, hogy ha a törvény mégis módosul, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, és megbuktatják a Cioloș-kormányt. Ha nem így történik, azt jelenti, hogy megegyeztek a liberálisokkal és az államfővel” – fogalmazott a politikus.

Kelemen elmondta: ha a kormány sürgősségi rendelettel módosítja a választási törvényt, akkor a nép ügyvédjét kérik fel, hogy támadja meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon. Ha pedig parlamenti felelősségvállalással módosítanak törvényt, akkor az RMDSZ fordul a taláros testülethez. „Egyik út sem könnyen járható” – jegyezte meg arra utalva, hogy alkotmányossági óvás benyújtásához a képviselők vagy a szenátorok bizonyos számú támogató aláírására van szükség. Kelemen azt sem zárta ki, hogy támogatják a PSD bizalmatlansági indítványt, ha Dragneáék megbuktatnák a kormányt. „Nem azért, mert a PSD mellett állunk, hanem azért, mert ilyen típusú váltásra semmiféle indok nincs néhány hónappal a választások előtt” – magyarázta.

Augustin Zegrean elszólta magát

Kelemen szerint ugyanakkor kicsi az esélye annak, hogy az alkotmánybíróság megakadályozza majd a törvénymódosítást. Erre utal Augustin Zegreannak, a taláros testület elnökének a minapi kijelentése is, miszerint a választási törvény mégis módosítható akár néhány hónappal is a szavazás időpontja előtt, ha a módosítás „a jobbítás szándékával, a szavazati jog kiszélesítésével történik”.

Az RMDSZ elnöke szerint Zegrean óriási hibát követett el, hogy mintegy megelőlegezte az alkotmánybíróság álláspontját ebben a kérdésben. „Amikor mi javasoltuk az előre hozott választásokat, az alkotmánybíróságon belül még az volt az informális vélemény, hogy az 51-es határozathoz nem lehet hozzányúlni. Most már az informális vélemény az, hogy hozzá lehet nyúlni” – jelentette ki.