Románia óriási gondokkal küzd az oktatás és különböző képzések minőségjavítása terén, az iskolások elsajátított képességei a vártnál jóval alacsonyabbak, a felnőttek tudásszintje pedig egyelőre teljesen feltérképezetlen. További problémát jelent az, hogy nagyon nagy az eltérés a munkaerő kínálata és a piac kereslete között – olvasható EU tagállamainak oktatási helyzetéről szóló európai bizottsági jelentésben.

Jóval az EU-s átlag alatt Románia

Különösen falusi környezetben nagyon gyakori jelenség az iskolaelhagyás a diákok körében: míg EU-s átlagban 13,5 százalék, Romániában 2011-ben 17,5 százalékos volt az arány. Az Európai Bizottság 2020-ra azt is szeretné elérni, hogy az iskolába induló gyerekeknek uniós szinten több mint 90 százaléka ki is járja az iskolát.

Tavaly a romániai fiatalok 20,4 százaléka vett részt posztliceális képzésben, ez 14 százalékponttal alul marad az EU-s átlagnak, annak ellenére, hogy az utóbbi 5 évben ezen a téren nagy volt a fejlődés. Egy évvel ezelőtt a felnőttek körében a továbbképzés csak 1,6 százalékos volt, ez messze elmarad a 8,9 százalékos EU-s átlag mögött. 

2010-ben az iskolaköteles korban lévő gyerekek mindössze 82,1 százaléka kezdett el iskolába járni, ez az arány is jóval alacsonyabb Romániában a többi tagállamhoz képest. Ötből több mint két 15 éves gyereknek nincsenek meg a felnőtt élethez szükséges írási, olvasási és számolási képességei.

Gondot jelent a túlképzettség

A romániai frissen végezett diákok körében a gazdasági válság ideje alatt tovább csökkent a foglalkoztatási ráta (70,4 százalék), az uniós átlag 77 százalék. Jelentős az eltérés a képzések és a munkaerőpiac kereslete között, ezt a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok alacsony foglalkoztatottsága is bizonyítja.

A 20-24 éves korcsoport esetében 2011-ben az egyetemet végzettek 29,4 százaléka, a középiskolát végzettek pedig 22,9 százaléka nem kapott munkát tanulmányai befejezése után. Az esetek 39 százalékában a sikertelen munkakeresésnek a túlképzettség volt az oka – állapították meg a brüsszeli szakemberek.

Az örökös pénzkérdés

Ami a tanügyi rendszerre fordított összegeket illeti, az EU-ban Romániában a legalacsonyabb az állam bruttó hazai termékének (GDP) oktatásra fordított százaléka, ez megnehezíti az előrehaladást.

Az Európai Bizottság szerint a 2011-ben elfogadott új tanügyi törvény jelentős reformot jelent az oktatási rendszer számára, hosszú távú célja a az oktatás minőségének a javítása.

Csak az éltanulókra figyelnek

A brüsszeli jelentésben foglaltakkal egyetértenek a lapunk által megkeresett pedagógusok is. „A jelenlegi tanügyi rendszernek rossz a felépítse, nem ad lehetőséget arra, hogy a kevésbé fogékony tanulókat is felzárkóztassa – nyilatkozta a maszol.ro-nak Barabás Miklós.

A marosvásárhelyi tanár szerint Romániában csak a kimagasló eredményeket elérő tanulókra figyelnek, arra, hogy ezek a diákok minél több tantárgyversenyen, minél magasabb jegyeket szerezzenek, az már kevésbé számít, hogy a többség átlagos vagy átlagon aluli teljesítményre képes.

„Vannak olyan problémák, amelyekkel a pedagógusok szinte nap mint nap találkoznak, ezeket közösen próbálják orvosolni az iskolapszichológussal, a logopédussal, vagy más szakemberrel” – részletezte a tanár.

Hozzátette: sokan szenvednek diszgráfiában, diszlexiában, tehát nem képesek a hagyományos módszerekkel megtanulni írni és olvasni, de a diszkalkuliával is szembesülniük kell, ez sajátos módszereket igényel ahhoz, hogy a gyerek megtanulhasson számolni. „Einstein is valami hasonlóval küszködött” – fűzte hozzá Barabás.

Romániában azt a pedagógust, aki nem éltanulókat készít fel, hanem vidéki, vagy városszéli iskolák gyenge, bukdácsoló tanulóit próbálja felzárkóztatni, nem hogy nem promoválják, de még rá is szólnak, hogy miért tanítja a tavalyi anyagot, miért nem inkább azt próbálja a diákok fejébe sulykolni, ami arra ez évre van előírva – fogalmazott Barabás Miklós. „Szerintem az az igazi siker, amikor a hátrányos helyzetű, rossz felfogóképességű, esetleg tanulászavaros gyerekekkel ér el eredményt a pedagógus” – tette hozzá a tanár.

„A tanügyi rendszer még mindig túlságosan tananyagcentrikus, ezt példázza az a botrány is, amelyet a tanügyminisztérium csapott a Székelység története című tankönyv körül, mert annak a szerzői, kiadói nem kértek engedélyt a szaktárcától, hogy megjelenhessen” – magyarázta a pedagógus. Hangsúlyozta: a vezetőség számára még mindig nem mindegy, hogy a tanár miből tanít, pedig az lenne a lényeg, hogy mindenki tanuljon meg írni, olvasni, számolni, sajátítsa el azt a tudásanyagot, amelyre szüksége lesz ahhoz, hogy továbbhaladhasson.

Nincs beleszólás

A tanügyi törvényről Barabás elmondta: soha nem szerveznek vitát vagy megbeszélést, a parlament „kihirdeti és készen az érintettek elé löki” a jogszabályait. „Nem mintha bele lehetne szólni a törvények a megalkotásába” – tette hozzá.

„Tavaly például nagy felháborodást váltott ki az, amikor a tanév elején felméréseket kellett végezniük a tanároknak, hogy képet kapjanak tanítványaik képességeiről, tudásszintjéről. Holott ez egy nagyon hasznos kezdeményezés volt, mert a pedagógusok, az iskolák és minden érintett világos reális adatokat kapott arról, hogy mit tudnak, mennyire felkészültek a gyerekek” – vélekedett Barabás Miklós.

Brüsszel további változásokat sürget

Az Európai Bizottság azzal érvel az oktatás átalakítása mellett, hogy miközben az európai fiatalság körében 23 százalékos a munkanélküliség, addig szerte a kontinensen mintegy kétmillió állás betöltetlen.

A brüsszeli testület szerint a helyzetet tovább rontja, hogy a válság miatt spórolni kénytelen országok az oktatástól is elvonnak forrásokat. „Ez nem csak pénzkérdés. Bár vitán felül áll, hogy több pénzt kellene az oktatásra fordítani, az is világos, hogy az oktatási rendszerek korszerűsítésre szorulnak, hogy rugalmasabbak legyenek, és megfeleljenek a mai társadalom valódi igényeinek" - jelentette ki Strasbourgban tartott sajtótájékoztatóján Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásért felelős ciprusi tagja, amikor a bizottság stratégiáját ismertette.

Az uniós stratégiában sürgetett változások nem arra összpontosítanak, hogy mennyi időt töltenek a diákok az iskolapadban, hanem arra, hogy milyen képességeket sajátítanak el az iskolában. Az Európai Biozttság által bemutatott dokumentum értelmében nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alapvető képességek fejlesztésére, emellett fejleszteni kell a vállalkozói és informatikai, infokommunikációs képességeket.

Jelenleg szinte minden negyedik európai, mintegy 73 millió ember csak alapfokú oktatást végzett, a 15 évesek ötöde nem tud megfelelően írni és olvasni, öt tagállamban pedig 25 százaléknál is többen nem tudnak megfelelően olvasni.

A bizottság új mércét állítana fel a nyelvtanulás előmozdítása érdekében; eszerint 2020-ra minden második 15 éves európainak legalább egy idegen nyelvet kellene ismernie és négyből háromnak második nyelvet is tanulnia kellene. A testület előrejelzései szerint 2020-ban az állások harmadának betöltéséhez felsőfokú végzettségre lesz szükség, és csak a munkahelyek 18 százalékához lesz elég az alapfokú végzettség.

A bizottság azt is szeretné elérni, hogy az oktatás szorosabban együttműködjön az üzleti szférával, emellett befektetéseket sürget annak érdekében, hogy az európai szakképzés világszínvonalú legyen, és jobban elterjedjen a munkaalapú tanulás. A brüsszeli testület stratégiájában sürgeti, hogy a lehető legjobban ki kell használni a technológia adta lehetőségeket, elsősorban az internetet az egyetemektől a szakiskolákig.