Ha én polgármester lennék – a szatmárnémeti jelöltaspiránsokat kérdeztük
Pénteken, bővített küldöttgyűlésen dől el, hogy ki lesz a szatmárnémeti RMDSZ polgármesterjelöltje a jövő évi önkormányzati választásokon. A jelöltaspiránsokat a város jövőjéről alkotott elképzeléseikről faggattuk.
A következő kérdésekre kértünk válaszokat:
1. Milyen európai uniós projekteket pályázna meg a város infrastrukturális fejlesztése érdekében? (Konkrétan honnan, milyen összeget, mire?)
2. Mihez kezdene polgármesterként a Pannónia szállóval? Mi a megoldás?
3. Hogyan fejleszthető a magyar kulturális és oktatási intézményrendszer Szatmárnémetiben?
4. Melyek a prioritások a szociális szolgáltatások terén? Mi az, ami működik jelen pillanatban, kivel és milyen formában látja az együttműködést ilyen téren?
5. A szatmári színház román és magyar társulatainak szétválasztását hogyan látja megvalósíthatónak?
Ilonczai Annamária
1. Sokkal élhetőbb és emberségesebb Szatmárt kivánok a városiaknak! Ezért szeretném elérni, hogy az önkormányzat pályázatokat készitsen. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)-Kohéziós Alapból szeretném, ha a város maximális elnyerhető összegekre pályázna az alábbi fejlesztésekre: a városi és elővárosi közösségi közlekedési rendszer (tömegközlekedés, biciklis, gyalogos) fejlesztése; fenntartható, környezetbarát közlekedési rendszer minőségi fejlesztése, az Állomás-körforgalom közötti utazás kötötpályássá (villamos) tétele; rugalmas, ésszerű, az emberek igényeit figyelembe vevő (temetőket, piacokat, kisebb bevásárló központokat megközelítő) autóbusz-útvonalak kialakítása; a Polgármesteri Hivatal információs és kommunikációs infrastrukturájának fejlesztése; városi energetikai hálózatok (pl. közvilágitás) környezetbaráttá tétele; a városi belviz leküzdésére és az esőviz (éghajlat változáshoz való alkalmazkodás) ésszerű hasznositása.
Az Európai Szociális Alapból (ESZA) szeretném, ha a város maximális elnyerhető összegekre pályázna az alábbi fejlesztésekre: valódi duális szakoktatási rendszer létrehozása diákok, felnőttek részére, hetes bölcsöde, napközi és iskola létrehozása és működtetése, intelligens iskolák kialakitása, élmény alapú oktatás megteremtése, iskolai oktatási intézmények informatikai alapinfrastukúrával való ellátása.
2. Szatmárnémeti főterének legszebb épülete a magyaros-szecessziós stílusú szálló. A Strukturális Alapok lehetővé teszik az épitett örökség védelmét, megóvását. Közösségi-kulturális teret alakithatnánk ki, visszaadva a szálloda valamikori fényűző szépségét. Nincs tudomásom arról, hogy Európában létezne korabeli Szálloda Múzeum. Ez a Szálloda Múzeum betekintést nyújtana a szállodák történelmi (tisztálkodási lehetőségek, korabeli bútorok, ruhák, étkészletek, ennivalók, cukrásztermékek stb.) alakulásáról, valamint lehetőséget adna jelenkori vendéglátásra is, szállodai szobákkal, vendéglátó egységekkel (étterem, cukrászda, kávézó).
Jövőre lesz 115 éves a szálloda. Jelenleg magánkézben van, és drasztikus átalakitásokon ment keresztül. Sürgősen szerkezeti állagmegóvásra van szüksége. Erdélyben van gyakorlata annak, hogy közösségi érdek mellett felsorakoznak az emberek. A dévai vár-sikló kivitelezése érdekében a dévai önkormányzat 2004-ben 58 milliárd lej értékben bocsátott ki kötvényeket, ebbõl fedezve a 2008 áprilisáig viszszafizetendõ kölcsön részleteit. A szálló 90.000 ember egyenként 100 lejes felajánlásával megvásárolható lenne. Ha lehetőséget kapok a szatmáriaktól és sikerül polgármesterré lennem, az első fizetésem felét a szálló megvásárlására ajánlom fel. A szálló fénykorában a város régi főtere a családoké volt. Vissza a családoknak a régi főteret, azaz át kell alakitani sétáló térré!
3. Osztom az államfő nézeteit arról, hogy nincs stratégia az oktatásban. Miniszterek és rendeletek jönnek-mennnek, és közben generációk kerülnek ki az iskolapadokból. Ebben az országban többet kell tudnia egy érettségiző gyereknek mint egy miniszternek. Az oktatási rendszer teljesen megfosztja a gyerekeket a szabad és szabadban történő játéktól. Egy 8 éves gyereknek legalább 4 órát kellene a szabad levegőn töltenie ahhoz, hogy az újszülőttkori tüdeje hatszorosára fejlődjön, ezzel elérje felnőttkori nagyságát.
Gyerekeink napi nyolc órát ülnek padokban. Fejlett társadalmakban már belátták, élmény alapú oktatásra van szükség és gyakorlati tudásra. A szatmárnémeti tanintézmények egy része nem tanintézménynek épült. 25 év alatt nem épült óvoda, iskola. Nem sikerült meghonositani alternatív oktatási módszereket. Nincs épülete a szatmárnémeti Művelődési Háznak. Létezik az Erasmus Plus program, amely lehetővé teszi nem csak pedagógusok, hanem az oktatási rendszerben működő ügyintéző (pl. titkárnő) alkalmazottak élethosszig tartó tanulás-mobilitás-jógyakorlat meghonositást. Alkalmazni kellene.
Minőségi mutatók mentén gondolom a fejleszthetőséget. Számba kell venni a önkormányzati épületeket és az ebből fakadó oktatási és kulturális lehetőségeket. Kulturális és oktatási lehetőségekre van szüksége a fiatalnak ahhoz, hogy ne céltalanul válasszon szakmát, hanem minél inkább célratörően, azzal, hogy diákévei alatt kipróbálta magát különböző szakterületeken (sport, szakkör, amatőr szinjátszó klub, természetjáró klub stb.). Ezeknek a lehetőségeknek az intézményi hátterét az önkormányzatnak kell megteremtenie (pl. tudás alapú élményközpont, torna klub stb.).
4. Nagyon sok a magányos, beteg, idős ember és a szegénység jeleit magán hordozó (pl. alultáplált) családban élő kiskorú. A szépkorúak gondoskodásra, egészségügyi ellátásra szorulnak. Gondot jelent számukra pl. a receptiratás, kiváltás, élelmiszer-beszerzés, meleg étel készités. Egészségügyi téren van a városban jól működő otthongondozó szolgálat. Korosztályos gondozásra van szükség: védőnői hálózatra (terhesgondozás, újszülött-, csecsemő- és kisgyermek-gondozás) , nevelési tanácsadó központokra (óvodás és iskoláskorú gyermek tanulási, viselkedési nehézségeinek szűrése, orvoslása), nehéz sorsú és időskorú ellátó központokra (szociális konyha), időskorú emberek mindennapi életét segitő Otthon Segitő Központokra (szociális munkások).
Önkormányzati nonprofit cégeket kell létrehoznunk: gyümölcsös, zöldséges, pékség, kifőzde, mososoda, szociális bolt. Nem támogatás-, hanem munkaalapú bért kell adnunk- Meg kell teremteni az őstermelőtől származó termékek piaci árusításának lehetőségét.
A városnak nincs jelenleg kórháza. Sokkal rosszabbak egy szatmárnémeti lakos esélyei a kórházi ellátásra, mint egy, a megyében élő betegnek. Egészségügyi statisztikai adatokból sejhető, hogy Szatmárnémetiben sok endokrinológiai gondokkal küzdő gyermek és felnőtt él. Sok szatmárnémeti civil szervezet vállalt fel állami feladatokat (lásd autista, down szindrómás, egyszerűen hiperaktiv gyerek) állami támogatás nélkül vagy csekély értékű ellentételezés fejében. A minőségi szolgáltatást nyújtó civil szervezetekkel továbbra is fenttartható lenne nem csak az anyagi, hanem a szakmai alapokon nyugvó kapcsolat.
A hátrányos helyzetű gyerekek sorsát csak hetes bölcsöde, napközi és iskola formájában tartom orvosolhatónak. Ebben az esetben az egyházak segitségére számitok. Világszerte sok jó gyakorlat van, nem kell újra kitalálni alkalmazni kell. Forrásteremtésre és versenyképes jövedelmekre van szükség. Szabadidős gyermektevékenységek ingyenessé tételére.
Nincs valódi sportélet a városban, mert ez is a szülő anyagi lehetőségeihez van szabva. A sportban tehetséges kis jövedelmű szülők gyerekeinek általában nincs lehetőségük sportolni. Nincsenek játszóterek, szabadtéri sportolási lehetőségek. Kis anyagi ráfordításokkal sportoló közösségeket lehetne létrehozni (lakótelepi foci, tollas, röplabda stb. pályák).
El kell kezdeni a fiatal és idős házasok lakhatási gondjainak enyhítését: bővítéssel (tetőtéri lakások), felújítással (apartman szállók) és építéssel (préseltszalma házak). Új építkezési telkeket kell kialakítani (300 db.). Napirendre kell kerüljön a szociális lakás építés (60 db.) lehetősége. El kell inditani a lakások rehabilitációjának finanszirozási rendszerét (300 db.) és a lakótelepi lakások rehabilitációját (600 db.). Hozzá kell látni az ifjúsági garzonlakások építéséhez (35 db). Idős házasok és egyedül élők lakhatási körülményeinek optimalizálását is el kell kezdeni: idősotthonban lakrész, ház vagy lakás ellenében, amely önkormányzati tulajdonba kerül. Idősek otthona létesítése, a meglévő rehabilitálása és bővítése. A hajléktalan szállót újra kell értelmezni. Azzal, hogy az önkormányzatnál becsületes informatikai hálózatot építünk ki (E-ablak) elérhetjük, hogy újabb munkavállalói réteget szólitsunk meg (részmunkaidősők, rugalmas munkaidejű dolgozók).
5. A város üzemeltetné a szinház épületét, a járulékos épületek (műhelyek) működési költségeit is átvállalná (fenntartási költségek), valamint az első évben egy szinpadi mű elkészitésének költségeit is állná. A társulatok nonprofit kft. tipúsú vállalkozásokká lennének, a megtermelt jövedelmet visszaforgatnák újabb produkciók bemutatására. Köztudottan alacsony bérért dolgoznak a művészek. Jól működő bérletes rendszerről lévén szó, igazságtalannak tartom azt, hogy nem gazdálkodhatnak önálló módon a megtermelt jövedelemmel a kultúra érdekében. A nonprofit kft. nem kötné gúzsba a szinház és a művészek lehetőségeit.
Günthner Tibor
1. A járdák és a közterek katasztrofális állapotban vannak Szatmárnémetiben, ezért az uniós pályázatokra valóban nagyon oda kell figyelnünk. A főtér arculatát teljesen fel kell újítani, ki kell tiltani onnan az autóforgalmat. Annak idején a városrendezési tervet magam dolgoztam ki a cégem alkalmazottaival, és már akkor gondolkoztunk azon, hogy legalább részben vezessünk be forgalmi korlátozásokat. Az új főteret és a piacokat is fel kell újítani, elfogadhatatlan állapotban vannak. Emellett a városrendezési terv szerint a két Szamos-híd között kulturális, szabadidő és sportövezetet kellene létrehozni. Ebben a tervben azt álmodtuk, hogy a Szamos is vegyen részt a város életében, és ezt csak úgy lehet, ha a töltéseken gyalogos utakat alakítunk ki. Erre is oda kellene figyelni. Építész vagyok, ezért polgármesterként az egyik legfontosabbnak tartanám, hogy a város új arculatot kapjon.
2. A szállodának vissza kell adni az egykori hangulatát, ez a lényeg. Az épületnek lehetne más rendeltetést is adni, de nem mennék bele a részletekbe.
3. Be kell vonni a szatmárnémeti kulturális elitet a magyar kulturális és oktatási intézményrendszer fejlesztésébe.
4. Sok az idős, magára hagyott ember Szatmárnémetiben, akikre jobban oda kellene figyelnünk. Az idősotthonok nagyon elhanyagolt állapotban vannak, sok fejlesztenivaló van ezen a téren.
5. Egyszerű a válaszom: tanácsi határozattal szét kell választani a két társulatot. Amíg román polgármester van a város élén, addig ezt nem lehet megoldani. Persze, fel kell vállalni a döntés hátrányait is.
Kereskényi Gábor
1. A pályázati források eredményes lehívásához jelentősen meg kell erősíteni a városháza pályázati irodáját – főleg szakmailag. A szomorú realitás ugyanis, hogy az elmúlt 3 éves időszakban a városvezetés vajmi kevés dokumentációt készített el a jelenlegi EU-s költségvetési időszakra (2014-2020).
Alpolgármesteri tapasztalatom szerint nagy igény van a szociális szolgáltatások további fejlesztésére, ahogy tettük ezt a 2008-2012-es időszakban is. A Regionális Operatív Program (ROP) minden lehetséges tengelyénél kell pályázni. A ROP-ban szerettük volna megpályázni a Kölcsey Főgimnázium műemlék épületének korszerűsítését is. Elkészült a hatástanulmány, de a 19 millió eurós rehabilitálásra alternatív forrásokat kell keresnünk, ugyanis a ROP-ban úgy tűnik, nem pályázhatnak elméleti líceumok.
Folytatni kell a pályázást a határmenti programok révén. Ezen pályázatok segítségével RMDSZ-es kezdeményezésre az elmúlt mandátumban sikerült megmenteni és helyreállítani két – a szatmáriaknak kedves – műemlék épületet: a Közfürdőt és az Iparosotthont.
Ugyancsak nagy lehetőség a város számára a direkt brüsszeli források célbavétele, melyre megfelelő lehetőséget biztosít a Szatmárnémeti – Nyíregyháza Európai Területi Társulás (EGTC). Ennek keretében meg lehetne pályázni egy átfogó közlekedés-rendezési tervet, mely nagy hasznára válna az egyre zsúfoltabbá váló városnak. További gazdaságélénkítő projektekre is szükség van, ahhoz az inkubátorház-projekthez hasonlóan, melyet szintén a 2008-12-es időszakban pályáztunk meg sikeresen.
A városháza pályázati csapatának konszolidálása mellett szükség van arra is, hogy forrásokat különítsünk el azon intézmények részére, melyek szeretnének EU-s forrásokat megpályázni, de nem rendelkeznek a megfelelő önrésszel.
2. Az első és legsürgetőbb tennivaló a Pannónia szállóval kapcsolatban az állagmegőrző munkálatok elvégzése. A műemlék épületnek ugyanis de facto évek óta nincs gazdája, ezért napról napra romlik az állapota, melyre az időjárási viszontagságok is rátesznek egy lapáttal. Ezeket a sürgős munkálatokat az épület állagának megőrzése érdekében mihamarabb el kell végezni, a tulajdonjogi helyzettől függetlenül. Az, hogy mi lesz a következő lépés, nagymértékben tulajdonosfüggő. Elképzelhető egy közérdekű kisajátítás, elképzelhető az is, hogy egy tőkeerős vállalkozó veszi át. Mindkét eset jobb lenne, mintha a jelenlegi tulajdonos kezében maradna a város jelképe, ugyanis a jelenlegi tulajdonosnak nincs anyagi lehetősége az épület helyreállítására. Az amúgy sem egyszerű helyzetet tovább bonyolítja az a büntetőeljárás, melyet az ügyészség folytat jelen pillanatban, s mely azt hivatott felgöngyölíteni, ki a felelős a műemlék épület szétveréséért. A jövőre nézve több konkrét elképzelésem is van természetesen, ezekről a megfelelő időben tájékoztatom a közvéleményt.
3. Új impulzust, új lendületet kell adni a magyar művelődési és oktatási intézményeknek, támogatni kell tevékenységüket, ugyanakkor munkájuk gyümölcsét, értékteremtő tevékenységüket meg kell ismertetnünk az egész Kárpát-medencében. Az oktatás terén 2008-2012 létrehoztunk Szatmárnémetiben három olyan tanintézményt – Hám János Római Katolikus Líceum, Református Gimnázium és Kölcsey Ferenc Főgimnázium – melyekben óvodai oktatástól 12. osztályig anyanyelven tanulhatnak a diákok. Utóbbiban magyar nyelvű egészségügyi asszisztensképzés (3 éves posztlíceum) is beindult, mely hiánypótló jelleggel rendelkezik a Partiumban. Jelenleg ilyen jellegű képzés Romániában csak Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen van. Éppen ezért az egyik legfontosabb prioritásunk a Kölcsey Főgimnázium épületének rehabilitálása kell legyen, hogy „a minőségi belsőt és minőségi külső övezze.” A művelődési intézményeink terén fel kell gyorsítani az önálló magyar színház létrejöttét, ugyanakkor szükség lenne egy szatmári magyar néptánccsoportra is.
A kulturális civil szervezeteink igen aktívak, őket a továbbiakban is bátorítani, segíteni kell. Itt feltétlenül szót kell ejtenünk a nagy közösségépítő rendezvényeinkről, melyek az érdekképviselet és a civil szervezetink összefogásával valósulnak meg évről évre. A Családi Hétvége és a Partiumi Magyar Napok színvonalát meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni, a nívós művelődési és réteg-rendezvények kínálatának bővítésével.
4. A 2004-2012-es periódusban a közszolgáltatások egy részét sikerült konszolidálni. 2008-2012 között a város alpolgármestereként több lakossági közszolgáltatást felügyeltem, többek között a víz és csatornázást, a közszállítást, a lakosság-nyilvántartást, a szociális és oktatási szolgáltatásokat. Ezeken a területeken sikerült jelentős fejlesztéseket végrehajtanunk, EU-s, kormányzati és saját forrásokkal hozzájárultunk e szolgáltatások minőségibbé tételéhez. Ezzel együtt meg sok tennivaló van, melyeket részletesen kifejtettem a Méltóságot és önbizalmat Szatmárnémetinek címet viselő programom II.C. pontjában.
5. Már másfél évvel ezelőtt a Szatmárnémeti RMDSZ teljes mellszélességgel beállt a Harag György Társulat abbéli igénye mellé, hogy önálló jogi személyiséget szerezzenek. A város- és megyevezetés, valamint a román kollégák egy része a kezdetektől valótlan információkra támaszkodott, illetve ilyen információkkal próbálta tematizálni a szatmári közbeszédet. Így hallhattunk olyan kijelentéseket, hogy a magyar színház kitúrja majd a románt az éppen felújítás alatt álló patinás színházépületről, vagy éppen olyanokat, hogy miért akar az RMDSZ szegregációt? Nos, mi mindvégig megmaradva a szakmaiság talaján azzal érveltünk, hogy ez nem politikai, hanem szervezési kérdés. És nem mellesleg minden az ilyen jellegű szétválás szinte minden városban megvalósult már, ahol van magyar színtársulat.
Azt gondolom, hogy a közeljövőben meg tudjuk értetni a román kollégákkal, hogy a két önálló jogi személyiséggel rendelkező teátrum létrejöttével mindkét fél nyer. Egymást segítve, a közös tereket együtt használva, ugyanakkor önállóan döntve saját sorsukról, bevételeikről, fejlődési irányaikról. A jó példa itt van tőlünk 130 kilométerre, Nagyváradon, ahol pár éve vannak túl egy hasonló folyamaton, s most mindkét színház dinamikusan fejlődik, a művészek és a nézőközönség megelégedésére.
Maskulik Csaba
1. Kezdjük ott, hogy a mostani városvezetés nulla darab pályázatot fog ránk hagyni, összesen nulla euró értékben. A Regionális Operativ Pogram keretében 2014-2020 között nagyobb hangsúlyt fektetenek a municípiumok fejlesztésére. Éppen ezért csapatommal a legrövidebb idő alatt felmérjük a reális fejlesztési igényeket, összehangoljuk a pályázati kiirásokkal, a Regionális Operativ Program prioritási tengelyeivel. Egyszerűnek tűnik, mivel minden területen szükséges a fejlesztés: 2012-2015 között egy földutat sem aszfaltoztak, egy méter új bicikliút sem épült, egy új autóbusz sem érkezett a városba, a történelmi központ épületei szétmállnak és még sorolhatnám ... de mégsem ilyen egyszerű, mivel ezeket a pályázatokat, fejlesztési pontokat össze kell hangolnunk egy integrált városfejlesztési tervben.
A fejlesztéseket három fő csoportba osztanám: az alap infrastrukturális fejlesztésekre (városi úthálózat korszerűsítése, történelmi központ rehabilitációja, oktatási intézmények korszerűsítése, középületek és lakóépületek energetikai rehabilitációja, bicikliút-hálózat), a lakossági szolgáltatásokra (közszállítás, zöldövezetek, energiatakarékos közvilágítás), illetve a polgármesteri hivatalban a szervezeti hatékonyság növelésére. Hogy behozzuk a lemaradást, elismert projektíró cégeket és külföldi minőségbiztosító cégeket fogunk szerződtetni az európai finanszírozású projektek menedzsmentjéhez.
2. Ezt a csodálatos épületet meg kell menteni és meg is lehet, a következőképpen: első lépésben össze kell állítanunk egy konkrét menedzsment-tervet a közhasznúvá nyilvánítás érdekében. Második lépésben a városi költségvetésben el kell különítsük azt az összeget, amellyel meg lehessen vásárolni, ezt csak több részletben tudjuk kifizetni, akárcsak az Iparosotthon épületét. Harmadik lépésben élnünk kell azzal a most megnyílt európai finanszírozási lehetőséggel, hogy a teljes rehabilitációját európai uniós forrásokból fedezzük. Fontos kérdés a hasznosítás: leginkább egy multifunkcionális kultúrközpontot tartok elképzelhető hasznosításnak, de az se kizárt, hogy a polgármesteri hivatal néhány részlege ide költözzön, megtartva bizonyos helységek eredeti funkcionalitását. Egy biztos: széleskörű társadalmi döntést kell hozzunk viszont a problémát a lehető leghatékonyabban kell kezeljük, ez lesz az egyik legnagyobb kihívás.
3. Ismerve az aktuális helyzetet, fontos megjegyeznem hogy az oktatási és kulturális intézmények fejlesztése is nagyban az előző városvezetéshez köthető. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a választ: meg fogjuk teremteni az összes anyagi és szervezési feltételt a minőségi szakmai munkához. Ez a polgármesternek és csapatának a legfontosabb feladata, hogy zavartalanul működjenek az oktatási és kulturális intézmények, és közben folyamatosan végezzünk beruházásokat, fejlesztéseket. Szakmai kérdésekben, a távlati célok és középtávú stratégiák esetében pedig a szakemberekre bízom magam, hiszek a párbeszédben és a közös munkában. Aggasztónak tartom a lakónegyedekben működő magyar osztályok, csoportok helyzetét és jövőjét, ugyanakkor kiemelném a duális képzés fontosságát a jövőbeni fejlesztési irányok között.
Ugyanezt az elvet vallom a kultúra területén is: a polgármester biztosítja a zavartalan működést, viszont az intézmények vezetőivel közösen dolgozik a magyar és a többségi kulturális élet színvonalának emelésén. Színvonalas rendezvényeket, minden korosztály és társadalmi réteg számára élvezetes, pezsgő kulturális életet kell megszervezzünk. Miután sikerült az Északi Színház épületét teljesen felújítani, következő prioritás a Filharmónia épülete kell legyen.
4. A szociális szolgáltatások területe annyira szerteágazó és komplex terület, hogy nem is lehet igazán prioritási listát felállítani. Fontosnak tartok minden olyan kezdeményezést és tevékenységet, amely a rászorultak számára nyújt szolgáltatásokat, enyhítő körülményeket. Ide sorolnám az időskori beteggondozást, fogyatékkal élők és hátrányos helyzetűek számára nyújtott szociális szolgáltatásokat, a szegénykonyha és éjszakai hajléktalanszállók működtetését stb.
Ezt csak úgy tudom elképzelni, hogy az önkormányzat az erre szakosodott civil szervezetekkel, alapítványokkal közösen végezze el ezeket a feladatokat, amelyek szakszerű szolgáltatásokat végeznek a rászorulók körében. Városunkban már több éve, évtizede működnek szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek, akikkel folytatnám és elmélyíteném az együttműködést nemcsak a mindennapokban, hanem a 2014-2020-as ciklusban közösen megpályázható európai uniós finanszírozású projektek mentén is.
5. Mivel egyike vagyok azoknak, akik a tanácsi határozat-tervezetet készítették, két oldalról közelíteném meg a kérdést: egyrészt menedzsment szempontjából időszerű, hogy a többi erdélyi város mintájára nálunk létrejöjjön az önálló Magyar Színház, és a jövőben a magyar és a román társulat is élvezheti annak gazdasági és szervezési előnyeit. Másrészt el kell kerülnünk azt, hogy a román társadalom ezt etnikai szegregációnak minősítse, ez a téma nem szabad segítse az esetleges román összefogást a 2016-os helyhatósági választásokon. Egy ilyen jellegű projekt csak teljes román-magyar konszenzus kialakulása esetén kivitelezhető, erre 2017 januárja előtt nem sok esélyt látok.
(Az ötödik jelöltaspiránstól, Zazula Béla vállalkozótól ígérete ellenére nem kaptunk válaszokat.)