Bíróság: nem szélsőséges az, aki az önrendelkezést népszerűsíti

A Szatmár megyei törvényszék jogerős ítélete szerint nem nevezhető szélsőségesnek az a személy, aki Románia valamely régiójának az önrendelkezését népszerűsíti – közölte szerdai számában a Krónika.

A törvényszék Krakkó Rudolfnak, a Szatmárnémeti Híd egyesület elnökének panasza alapján vizsgálta meg az autonómia és a szélsőségesség esetleges összefüggéseit. Krakkó a Gazeta de Nord-Vest szatmári napilapot perelte be valótlanság állítása és rágalmazás miatt.

A napilap egy 2013 decemberében tartott szatmárnémeti autonómiakonferencia kapcsán írt cikket azzal a címmel, hogy A szélsőséges Krakkó megint előtérbe lép. A cikkben a lap többek között azt írta: "Nem először fordul elő, hogy Krakkó nyilvános rendezvényeket szervez Szatmár megyében, s ezekre mindenféle gyanús személyeket hív meg, akik szabadon beszélhetnek revizionista és autonomista elméleteikről."

A cikket több hasonló szellemű írás követte a szatmári napilapban. Ezeket kifogásolta a Híd egyesület elnöke a bíróságon. Alapfokon elvesztette a pert, de a Szatmár megyei törvényszék helyt adott fellebbezésének, és arra kötelezte a napilapot, hogy hasábjain nyilvánosan kérjen bocsánatot Krakkó Rudolftól.

Rágalmazás a negatív jelző

A május 19-én kimondott ítélet nemrég kézbesített indoklásában a törvényszék nyomatékosította, rágalmazásnak minősül negatív jelzővel illetni azt, aki a különböző autonómiaformákat népszerűsíti. Az indoklás rámutat: az autonómia Európa más országaiban működő intézmény, ezért nem minősíthető szélsőséges jelenségnek. A bíróság bocsánatkérésre kötelezte a napilapot, amiért "sorozatosan valótlanságot állított" az eseményről és a szervező személyéről.

A Krónika a magyar jogsérelmek ellen gyakorta fellépő Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvédet is idézte, aki elmondta: nincs tudomása arról, hogy hasonló ügyben bírósági eljárás zajlott volna korábban Romániában.

Kapcsolódók

Kimaradt?