Klaus Johannis államfő kihirdette kedden „a közigazgatási egységek zászlainak a kitűzését és használatát” szabályozó törvényt – közölte honlapján az elnöki hivatal.

A parlament május közepén fogadott el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával egy olyan zászlótörvényt, amely kizárólag a közigazgatási egységeknek teszi lehetővé a saját zászló használatát. A törvény értelmében az önkormányzatok által javasolt zászlót a kormánynak kell jóváhagynia, és két közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. 

Míg a román nyelvű sajtó a törvény elfogadását az RMDSZ lobbierejének tulajdonította, és úgy tekintette, hogy a jogszabály a székely zászló kitűzését rendezi, a székely lobogót nemzeti jelképpé tevő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy értékelte, hogy a törvényt a székely zászló ellen hozták, és levélben kérte az elnököt, hogy küldje vissza a jogszabályt a parlamentbe újbóli megfontolásra. Székelyföld ugyanis nem képez közigazgatási egységet Romániában. Területét Hargita, Kovászna és Maros megye között osztották fel, de Maros megyéhez csatoltak olyan területeket is, amelyek nem képezték egykor Székelyföld részét.

A törvény tervezetét a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői nyújtották be, a beterjesztők között szerepel Victor Ponta miniszterelnök is. A jogszabály megosztotta az erdélyi magyar politikai szervezeteket, és még az RMDSZ-en belül is eltérő fogadtatásban részesült. Márton Árpád, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője arról beszélt, hogy minden székelyföldi település vagy megye a székely zászló kicsit módosított változatát fogadhatja el saját jelképének.

Erre rákerülhet a település címere, illetve címer hiányában a település neve románul és magyarul. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a zászlótörvényt román tiltakozás nélkül sikerült elfogadtatni a parlamentben. Tamás Sándor a Kovászna megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere arról beszélt, hogy a székely zászló elfogadtatásához újabb törvényre van szükség. 

Az SZNT megállapította, a zászlótörvényt nem azzal a céllal fogadták el, hogy a székely zászlónak a román zászlóval egyenlő használatát tegye lehetővé, hanem éppen korlátozni próbálták a székely szimbólum használatát. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is úgy értelmezte, hogy a zászlótörvény hivatkozási alapot nyújthat a székely zászló elleni hatósági fellépéshez. 

A Ponta-kormány hatalomra lépésétől vált problémássá a székely zászló használata. A székelyföldi megyék prefektusai peres úton távolíttatták el a közintézményekre kitűzött székely zászlókat. A hatósági fellépés ellenreakciót váltott ki, és nagy mértékben hozzájárult a szimbólum elterjesztéséhez.