„Nem csak azokat akarjuk képviselni, akik a szövetségre szavaztak. Ezt nagyon komolyan gondoljuk, és nagyon fontosnak tartjuk" – nyilatkozta a maszol.ro-nak a választási kampány hivatalos indulásának napján Kovács Péter. Az RMDSZ kampányfőnökét a szövetség üzeneteiről, kampánytechnikájáról kérdeztük.

Négy éve a kampányfőnök helyettese volt, akkor még nem volt kimondott magyar-magyar verseny. Hogyan módosítja az RMDSZ parlamenti választási kampányát, hogy decemberben 38 képviselői és 40 szenátori választókerületben az EMNP is állított jelölteket?

Ez a kampány mindenképpen más olyan szempontból, hogy van még rajtunk kívül egy olyan politikai szervezet, amely gyakorlatilag ugyanannak a választói rétegnek próbál meg üzenni. Abból a szempontból viszont párhuzamba állítható az önkormányzati választásokkal, hogy az RMDSZ az a szervezet, amely politikai eredményeket is fel tud mutatni, és az eredmények mellé képes reális, megvalósítható célokat mellékelni. Nem azt mondjuk, hogy mi küzdünk az autonómiáért, s ha a parlamentbe kerülünk, akkor még jobban fogunk küzdeni az autonómiáért, hanem egymás mellé tudjuk tenni az úgymond nemzeti vonalon elért, illetve gazdasági vonatkozású eredményeinket, és ezekre alapozva tudunk megvalósítható célokat felmutatni. Tehát, igen, változik a kampányunk, mert vannak magyar ellenjelöltjeink sok választókerületben, és nem változik, mert ugyanazokra az eredményekre alapozunk, mint a helyhatósági választási kampány idején.

A választási rendszer ugyanaz, mint négy évvel ezelőtt, a jelölteknek egyéni választókerületekben kell kampányolniuk. Hogyan integrálódnak az egyéni kampányok az országos kampányba?

A kampányunk legalább két szinten zajlik, de háromszintű a kampányunk azokban a megyékben, ahol nagy eséllyel indulnak a jelöltjeink. A legelső szint az országos kampány, az országos arculat és üzenet, a szövetség vezetőinek részvétele a helyi és megyei kampányokban, illetve a megyei és helyi kampányok segítése. Emellett vannak a megyei szintek, illetve bizonyos megyékben a választókerületi szintek. Például Hargita megyében valamennyi jelöltünknek van önálló kampánystábja, amelyeket megyei szinten koordinálunk, és természetesen alá vannak rendelve az országos szintnek. A másik példa Kolozs megye, ahol nem minden jelöltünknek van önálló kampánystábja, de az esélyesebbnek számítóknak igen. Beszterce-Naszód megyében és más szórványmegyékben nincs választókerületi szintű kampánystábunk, csak megyei szintű.

A nagyobb román pártok látványos kampányindító rendezvényen mutatták be valamennyi jelöltjüket. Az RMDSZ nem tartott országos jelöltbemutató rendezvényt. Miért?

Már az önkormányzati választások előtt hangsúlyoztuk: elmúlt annak az ideje, hogy nagy sportcsarnokba, előadóterembe összetrombitáljunk több ezer embert. Semmiképp nem az ilyen nagy rendezvényekre alapul a kampányunk. Előreláthatóan lesz majd egy országos kampányzáró rendezvényünk, de ez lesz az egyetlen ilyen nagy esemény a kampány idején. Inkább a rétegbeszélgetéseken, a közvetlen találkozókon mondjuk el az üzeneteinket, olyan helyszíneken, ahol párbeszédet is lehet folytatni. A kétoldalú kommunikációra alapozzuk a kampányunkat.

Az RMDSZ kampányszlogenje „Bizalom, biztonság, jövő". Kissé esetlegesnek tűnt, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök a Szatmár megyei jelöltbemutató rendezvényen, tehát egy helyi eseményen beszélt először erről a jelszóról. Hogyan fog a kampányszlogen országosan mindenhova eljutni?

Először is a kampányhordozókon keresztül: a médiában, nyomtatott lapokban, interneten, audiovizuális sajtóban, fizetett kampányhirdetések révén. A közszolgálati televízióban és a rádióban például csak az országos üzeneteinket közvetítjük, a helyi médiában már az egyéni jelöltjeinkét is. Ezen kívül az országos üzenetek felkerülnek úgynevezett outdoor kampányhordozókra, plakátokra, óriáspannókra, illetve kampánytárgyakra, golyóstollakra, öngyújtókra stb. is. A helyi jelöltjeink nem az országos üzeneteket használják, viszont átvesznek ezekből az üzenetekből, s mindenütt meg kell találniuk az egyensúlyt a két típusú üzenet között. Például országos üzenet az, hogy „veszélyben lehet a parlamenti képviselet", ezt mindenhova eljuttatjuk.

Van-e valamilyen hangsúlyeltolódás a négy évvel ezelőtti kampányhoz képest?

A mozgósításra próbálunk összpontosítani, ugyanis a mérések azt mutatják, hogy a román részvétel magasabb lesz a magyar részvételnél. Ez azt jelenti, hogy hiába szerez az RMDSZ akár százezerrel több szavazatot, mint négy évvel ezelőtt (500 ezer szavazat megszerzése a célunk), ez arányaiban kevesebb szavazatot fog jelenteni a magas román részvétel miatt. Éppen ezért az önkormányzatainkat, polgármestereinket, tanácsosainkat arra „használjuk", az a feladatuk, hogy biztassák szavazásra a magyar embereket. Az önkormányzati választásokon tíz magyarból majdnem kilenc az RMDSZ-re szavazott. A lényeg az, hogy minél többen vegyenek részt a választásokon, mert akkor simán el fogjuk érni a bejutáshoz szükséges szavazatszámot.

Idén először van egy kampánydaluk. Miért esett a választás Szabó Előd és a Titán zenekar számára?

Együttműködésünk a Titán zenekarral nem új keletű, jó ideje együttműködünk velük, rendszeresen fellépnek a rendezvényeinken. Valóban első alkalommal van kampányhimnuszunk. Országos szinten ilyen még nem volt, de például az önkormányzati választásokon Frunda Györgynek volt kampánydala. Mi ezt a dalt írtuk át úgy, hogy szövegileg találjon az országos kampányhoz. Úgy gondolom, ez olyan dallam és szöveg, amellyel azonosulni lehet, akár sláger is lehet belőle, mert fülbemászó.

Külföldön élő magyarok számára lesz-e kampány?

Négy éve Károlyi Béla, Nadia Comaneci volt edzője is kampányolt nekünk, de azt tapasztaltuk, hogy ezeknek a kampányoknak a szavazatokban mérhető ereje nulla. Ezért úgy döntöttünk, fölösleges energiát fordítani a külföldi kerületekre.

Próbálják-e román szavazókat megszólaltatni?

Igen. Mi az üzeneteinket mindig két síkon fogalmaztuk meg. Az egyik a nemzeti vonal, amely arról szól, hogy mi magyarként hogyan akarunk megmaradni és fejlődni Romániában, illetve megfogalmazzuk azt is, hogyan képzeljük el egyénként, román állampolgárként a jövőnket. Például az ország gazdasági fejlesztési régióit sem úgy képzeljük el, hogy az csak a Székelyföldnek legyen jó. Azt szeretnénk, ha a nyolc régió helyett tizenhat olyan régiót alakítsunk ki, hogy az Olténiának, Munténiának is megfeleljen. Az alkotmánymódosításra vonatkozó elképzeléseink, a gazdasági, szakpolitikai célkitűzéseink Románia előre vitelét célozzák, és éppen ezért a román szavazóknak is szólnak. A román médiában is ott szeretnénk lenni, román nyelvű plakátjaink is vannak. A Kárpátokon túli jelöltjeinket is arra kértük, hogy ha a megyéjükben a média megkeresi őket, akkor használják ki ezeket a lehetőségeket a román szavazók számára is fontos üzeneteink közvetítésére.

Mi az üzenet azoknak a választóknak, akik négy éve nem a tulipánra ütötték a pecsétet, vagy el sem mentek szavazni?

Az RMDSZ nem csak azokat akarja képviselni, akik a szövetségre szavaztak. Ezt nagyon komolyan gondoljuk, és nagyon fontosnak tartjuk. Azoknak, akik nem ránk szavaztak vagy otthon maradtak, azt üzenjük: az RMDSZ megújult, tanult a saját hibáiból. Tudjuk, hogy hol hibáztunk, ezeket a hibákat őszintén vállaljuk. Ezeket a hibákat nem akarjuk a szőnyeg alá söpörni, hanem kiállunk az emberek elé, és megmutatjuk, hogy mit teszünk annak érdekében, hogy javítsunk. Soha ennyi új, fiatal jelöltje az RMDSZ-nek még nem volt, mint a mostani választásokon. Példákat is mondanék: Bihar és Szatmár megyében a három-három befutónak számító kerületből kettőben új jelöltjeink vannak, Kovászna megyében az öt jelöltből három új, és a sor nem ért véget.

Van-e az RMDSZ-nek gazdasági programja? Korábban bemutatták Kolozsváron az Erdély 2020 operatív fejlesztési programjavaslatot, amely az uniós pénzek lehívásán alapul, ám ez elég elvont dokumentum, kampánycélokra nehezen alkalmas. Az embereket, a vállalkozókat talán jobban érdekelné az RMDSZ adó- és költségvetési politikája.

Én azt mondom, hogy az Erdély 2020 lényege, röviden, egyszerűen megfogalmazható: 2014-2020 között Románia körülbelül 30 milliárd euróra számíthat az Európai Uniótól. Az összeg nagy, megközelíti Románia éves költségvetését. Az országnak a jelenlegi gazdasági helyzetben nem igazán vannak belső forrásai a fejlődésre. Ám ha ezt a 30 milliárdot elosztjuk hét évre, akkor évente nagy összeg fordítható gazdasági növekedésre. Csakhogy ezt a pénzt le kell tudni hívni, be kell vonni a román gazdaságba. Olyan környezetet kell teremteni a gazdasági fejlesztési régiók átrajzolásával, hogy ezekre az uniós pénzekre legyen fogadókészség. Magyarország támogatásával léteznek ilyen-olyan fejlesztési tervek, például a Mikó-terv. Nagyon jó elképzelések, csak éppenséggel pénz nincs mögöttük. Mi az Erdély 2020-ban megmutatjuk, hol van a pénz: az Európai Uniónál 30 milliárd euró. Ami pedig az RMDSZ adópolitikáját illeti: mindenképpen azt szeretnénk, ha a következő két évben megmaradna a 16 százalékos egykulcsos adó. Utána már meg lehet vizsgálni, érdemes-e áttérni a progresszív adózásra. Emellett fenntartjuk, hogy az áfát csökkenteni kell, vissza kell térni a 19 százalékos szintre. A környező országokhoz viszonyítva Magyarországon kívül Romániában a legmagasabb az áfa, ez a befektetőket is elriaszthatja.{loadposition szeben}

A helyhatósági választások előtt több magyarországi politikus nyíltan kampányolt a versenypártok mellett. Számít-e erre most is?

Számítok arra, hogy ismét ellátogatnak Erdélybe, de előreláthatóan nulla hatásuk lesz a kampányra. Az önkormányzati választási kampány idején is felvonultak Erdélyben vezető magyarországi politikusok, ám ez nem látszott a versenypártok eredményein.

Az Erdélyi Magyar Néppárt fő üzenete az, hogy az alternatív küszöb révén két magyar politikai szervezet is bekerülhet a parlamentbe. Mi a válaszuk az EMNP 6:3-ra alapozó kampányára?

Egyetlen egy mondat a válaszunk: az EMNP-nek annyi esélye van a 6:3 elérésére, mint a magyar válogatottnak újra megverni Londonban az angolokat. Elméleti esélyük van, kimennek a pályára, futballoznak, de a gyakorlati esély nulla. Ezt a mondatot próbáljuk minden magyar embernek elmondani. A minap Sándor Krisztina, az EMNP egyik jelöltje azt mondta Nagyváradon: céljuk az, hogy megkétszerezzék a szavazatszámukat. Az adatok azonban azt mutatják: ahhoz, hogy a néppártiak elérjék az alternatív küszöböt, a 6-3-at, nem kétszer, hanem hétszer annyi szavazatot kell kapniuk, mint amennyit a helyhatósági választásokon szereztek. Az EMNP is tudja, hogy semmi esélye elérni ezt a küszöböt.

Az RMDSZ politikusai többször hangoztatták: az EMNP-re leadott szavazatok elsősorban a szórványmegyék jelöltjeinek esélyét rontják. Hogyan befolyásolja például az Arad megyei RMDSZ-es jelölt bejutását, ha teszem azt Korodi Attila kevesebb szavazatot kap Székelyföldön az EMNP jelöltje miatt?

A román választási rendszerben a szavazatok abszolút többségét megszerző jelöltek automatikusan mandátumhoz jutnak, ha pártjuk átlépte a parlamenti küszöböt. A többi jelölt úgynevezett visszaosztással jut be a parlamentbe. A visszaosztás úgy történik, hogy a szavazatok bekerülnek a megyei, illetve az országos kosárba. Ahhoz, hogy Arad, Brassó vagy Máramaros megyéből idén is bekerüljön jelöltünk, a más megyékből többletben kapott RMDSZ-es szavazatokra, illetve a más megyékben mandátumot nem eredményező szavazatokra lesz szüksége. Ha tehát Székelyföldön kevesebb szavazatot kapunk, kevesebbet lehet visszaosztani. A marosszéki kerületben például az önkormányzati választásokon az RMDSZ húszszor annyi szavazatot kapott, mint az EMNP. Decemberben nem az a tét ebben a kerületben, hogy az első helyet megszerezzük, hanem az, hogy mennyit tudunk betenni pluszba abba a kosárba, ami erősítheti a szórványt.