Annak ellenére, hogy Erdélyben legalább tízezer magyar tagja van, keveset lehet tudni a Hit Gyülekezetéről. A mozgalmat övező titokzatosság is magyarázhatja, hogy sokan szektának, mások egyenesen "a zsidó lobbi kiszolgálóinak" tartják őket. Egyik lelkipásztoruk segítségével megpróbáltunk betekinteni a mozgalom életébe.

Sosem szerette Gyurcsány Ferencet, a „zsidóbérenc" vádat pedig nem bírósági úton próbálják meg a helyükre tenni, hanem inkább az életstílusukkal bizonyítanak. Ezt Fodor Sándor, az Erdélyi Hit Gyülekezetének lelkipásztora nyilatkozta a maszol.ro-nak, amikor a mozgalomról szóló mendemondákkal szembesítettük, és arra kértük, hogy segítsen képet alkotni a gyülekezet mindennapjairól.

Mint megtudtuk, az Erdélyi Hit Gyülekezete közel hatvan településen van jelen, a nagyobb városokban istentiszteleteket tartanak, a kisebb településeken ritkábban, itt többnyire családoknál szerveznek találkozókat. A szervezet tagsága változó, körülbelül tízezer ember.

Emellett vannak szimpatizánsaik is, akik valószínűleg azért nem tagjai az egyháznak, mert attól tartanak, hogy negatívan ítélnék meg őket a munkahelyükön vagy a politikai karrierjük során. Ugyanakkor nem céljuk, hogy más egyházaktól csábítsanak át híveket, azokat szólítják meg inkább, akik ma már nem járnak templomba – mondta Fodor.

A pásztor szerint különálló romániai egyházi felekezetként működnek, de a magyarországi Hit Gyülekezetével szeretnének szorosabb együttműködést. "A romániai törvények szerint 12 év működéssel, körülbelül húszezer taggal a hátuk mögött válhatnak Romániában is elismert és támogatott egyházzá, addig nincs joguk például iskolát fenntartani sem" – magyarázta.

A magyarországi Hit Gyülekezete a pünkösdi–karizmatikus mozgalom egyik jelentős képviselője. Az 1979-ben kis imacsoportból indult gyülekezet dinamikusan növekvő felekezetté vált, ma már az országhatárokon túl is vannak közösségei. Az egyháznak mára mintegy háromszáz közössége működik az országban és a határokon túl. Valamennyi szomszédos országban vannak helyi közösségei, továbbá Svájcban, Németországban és az Egyesült Államokban is. A vidéki gyülekezeteknek is egyre nagyobb része rendezi saját tulajdonú ingatlanban istentiszteleteit – olvasható a Wikipédián.

A magyarországi féllel testvérgyülekezetnek tartják egymást, gyakran találkoznak egymás rendezvényein is. Fodor tévhitnek nevezte, hogy a magyarországiak hozták létre az erdélyi „fiókot”. Mint mondta, Erdélyben úgynevezett karizmatikus mozgalom indult el már a hetvenes években, amely érintette a katolikus, református és a pünkösdi gyülekezeteket is – ezekben az egyházakban a mai napig léteznek karizmatikus csoportok. 

A rendszerváltás után vették fel a kapcsolatot a magyarországiakkal, és miután látták, hogy a nézeteik többnyire egyeznek, egyre szorosabban tartották a kapcsolatot. Az akkori román-magyar feszültségeket elkerülendő különálló gyülekezetet alapítottak, de valóban a magyarországi minta szerint.

"Ördögtől való"?

A Hit Gyülekezetét az internetes hozzászólások alapján többen ördögtől valónak tartják, ezért Fodor Sándortól azt is megkérdeztük, miben különböznek a többi keresztény felekezettől. „A Hit Gyülekezete teológiailag a pünkösdi karizmatikus világegyház része. A reformáció gyümölcsének tartjuk magunkat, elődeinknek is magukat a reformátorokat tartjuk, de úgy gondoljuk, hogy menetközben megakadtak a vívmányok, talán maguk a reformátorok is csodálkoznának ma az általuk alapított templomokban látottakon” – fogalmazott a lelkipásztor.

https://www.youtube.com/watch?v=8LsMCBg_gY8

A Hit Gyülekezetének ugyanakkor karitatív részlege is van, iskoláztatásban, felzárkóztatásban segítenek a romáknak. Az ifjúságnak programokat szerveznek, tanácsadással, sportakciókkal színesítik a hétköznapokat.

Kamera, YouTube és Biblia

Fodor szerint céljuk, hogy leporolják a Bibliájukról mindazt a tradíciót, beidegződést, ami elhomályosítja a bibliai igazságok lényegét. Hangsúlyozta azt is, a történelmi egyházakra és vezetőikre, a nemzeti identitás formálásában és megtartásában vállalt szerepükre maximális tisztelettel tekint – nevetséges volna elvitatni ezt a munkájukat. Időnként ugyan érik a gyülekezetét élesebb kritikák a történelmi egyházak részéről, de ezek szerinte többnyire "emocionális indíttatásőak", és ez belefér a viszonyukba. Elmondása szerint teológus kollégákkal beszélgetve kiderül, hogy elméletben nagyon sok mindenben egyetértenek, a különbségek a gyakorlatban látszanak meg.

A karizmatikus gyülekezetek a történelmi egyházakétól eltérő istentiszteleteket tartanak. Míg utóbbiak szerartásai nem „követik a divatot”, meglehetősen merevek és szigorúnak tűnnek, addig a Hit Gyülekezete és számos más hasonló gyülekezet rugalmas, közvetlen, és meglehetősen modern – fejtegette a lelkipásztor. Fodor Sándor szerint mindennek megvan a bibliai alapja, még akár annak is, hogy darus kamerával rögzítik, és az interneten terjesztik az istentiszteleteket.

„Sehol nem szerepel a Bibliában, hogyan kell beszélni, milyen hangnemben – hogy ehhez ragaszkodunk, az emberi gyarlóság. A Bibliában az áll, hogy dicsérd az Urat tapssal, dobbal és tánccal – az a kérdésem, hogy más miért nem így csinálja?A Biblia ugyanakkor azt is mondja, hogy minden eszközzel hirdessük az Evangéliumot, ez vezetett oda, hogy egy gombnyomással otthonról is elérhetők a felvételek” – magyarázta.

Gyurcsány és a zsidóbérencek

A marosvásárhelyi polgármesterjelölti előválasztáson induló Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója kapcsán merült fel, hogy mivel a Hit Gyülekezetének tagja, ezért nem alkalmas a feladatra. Több internetes hozzászólásban fogalmaztak meg súlyos vádakat, amelyek általában a magyarországi gyülekezet és az Erdélybe importált politikai (sokan a mozgalmat a magyar baloldalhoz kötik) gyűlölködés  mentén ítélték meg a gyülekezetet. Erről Fodor Sándor azt mondta: arra kell törekedniük, hogy a vádak ne legyenek igazak, a tagok legyenek becsületes, adózó állampolgárok, akik szeretik embertársaikat. "Fájlalom, hogy nemzetünk a százéves évforduló közeledtével sem fogta fel, hogy a széthúzás nem járhat út" – jelentette ki.

Leszögezte, hogy életében nem volt Gyurcsány-párti. „Előfordult, hogy ugyanazt a húszéves cikket, amit egy megbántott volt magyarországi gyülekezeti tag írt, valaki úgy idézte be, mintha ma történt volna. Viszont készítettünk egy 1500 főből álló, erdélyi szintű felmérést, amelyből az derült ki, hogy kevesebb, mint tíz százalék utasít el bennünket, a támogatók aránya pedig több mint huszonöt százalék” – mondta.

A Székelyhon egyik cikke alatti hozzászólók számos vádat fogalmaznak meg a gyülekezettel szemben, ezekből válogattunk: "egy szekta, amit a zsidok hoztak letre a keresztenyseg meg semisitesere!", "a gyülekezet tulajdona az ATV,mindenki gondolkozzon el,tetszik neki a műsor vagy nem,aztán lehet dönteni", "Szavazzatok nyugodtan a hitgyülis Gyurcsány és Tóbiás fan jelöltre mert ők ellenezték az állampolgárságot", "Egy magyargyűlölő szekta tagját indítani Florea ellenében Vásárhelyen?"

A Krónikában megjelent íráshoz fűzött kommentárok közt is találni hasonlókat: "kinek is jutott eszébe egy ilyen gyanús fickót jelölni? egy hitgyülist??? Ilyen alapon akár egy szekust vagy egy Moszád-ügynököt is jelölhettetek volna", "mikor Gyurcsányért imádkoztak Orbán nyert,es amikor Orbánért ,Gyurcsány nyert....mert ugye a hit gyuli a Kárpát medencében elo magyarság hitéletének az összezavarásáert működik...".

„Vegyünk egy vádat: hogy zsidóbérencek vagyunk. Igazából mehetnék a törvényszékre ezzel, viszont így ügyet csinálnák a dologból, ami valóban gyanút keltene. Arra törekszünk, hogy a tetteink, az életstílusunk bizonyítson” – fogalmazott, hozzátéve, ha valaki letett valamit az asztalra Marosvásárhelyen, akkor az a gyülekezetük. 

„Több száz ember azért maradt itt, mert van Hit Gyülekezete. Sokan voltunk fiatalok, akik a rendszerváltás után mehettünk volna, nekem is volt lakásom és munkahely-lehetőségem Kanadában, de én a gyülekezet és a szülőföld mellett döntöttem” – jelentette ki. Véleménye szerint a legtöbb kritika nem őszinte, de leszögezte: ha bárki megkeresi, és komoly kérdései vannak, áll elébe bármikor.