Miért ennyire rosszak a romániai közutak?
Romániában az országutak kétharmada sürgős javításra vagy felújításra szorul. Szakemberek szerint csupán az idei évben körülbelül 10 ezer kilométernyi út szorulna javításra, mivel már meghaladta az Autópályák és Országutak Országos Társasága által vállalt szavatossági időt.
80 lej négyzetméterenként
Az Autópályák és Országutak Országos Társasága (CNADNR) idén 64 millió lejt fordít korszerűsítésre – ez az összeg elenyészően kevés a 10 ezer kilométernyi út felújításához. A javításra szoruló útszakaszok együttes hossza összesen közel 848 ezer négyzetmétert jelent, a 64 millió lejből tehát négyzetméterenként alig 80 lejre futná – hozzáadott értékadóval együtt.
Románia 16 ezer kilométert meghaladó teljes úthálózatából egyébként csupán 6000 kilométernyi út van még garancia alatt – ennek esetleges felújítását az építőnek kell vállalnia –, a költségek többi részét viszont CNADNR-nek kell majd fedeznie.
Jóllehet Romániában az utak nagyjából 2-3 év alatt válnak használhatatlanná, az országos társaság továbbra is a régi, rossz módszereket alkalmazva igyekszik feljavítani az úthálózatot, nyilván azért, hogy a munkálatok minél olcsóbbak legyenek. Ez a megoldás rövidtávon megfelel, közepes és hosszabb távon viszont ráfizetéses – vélik a szakemberek.
Ráadásul az új utak megépítése alkalmával éppen a CNADNR kéri az építőtől, hogy minél olcsóbb megoldásokat válasszon, így aztán természetesen a munkálatokat végző cég is rövidebb garanciaidőt jelöl meg, amely általában 2 és 5 év között váltakozik.
Csak Romániában „különleges”
Útépítés esetében a nyugati országokban, de immár Lengyelországban és Csehországban is különlegesen módosított, polimér bitument használnak, amely valamivel többe kerül ugyan a „rendes” bitumennél, viszont legalább 50 százalékkal meghosszabbítja az utak élettartamát.
Ez az aszfalt ellenálló a meleggel szemben is, és sokkal kevésbé deformálódik mint a hagyományos módszerrel épült utak. A különleges bitumen voltaképpen már csak Romániában számít „különlegesnek”, hiszen nyugaton immár 20, néhány volt szocialista országban pedig legalább 10 éve használják már.
Szakemberek szerint ez a fajta bitumen kiválóan megfelel a teherforgalom esetében is, és nem csupán a hőséggel, de a hideggel szemben is ellenálló. Az útépítésnél használt bitument azonban nem az építővállalat választja meg, hanem a tervező. A tervező viszont azon van, hogy elképzelései alapján minél olcsóbban kivitelezhető legyen az út, és ezzel megfeleljen a CNADRN által támasztott elsődleges követelménynek.
Mivel pedig az útépítési tenderek megnyerésénél az ár maga is elsődleges szempont, ezért aztán az építő is igyekszik kiválasztani a legolcsóbb tervet. Így lesznek végül az újonnan átadott utak is gyenge minőségűek Romániában – már csak azért is, mert a CNADNR nem is igényel 2-3 évnél hosszabb garanciaidőt.
Veszteséges takarékosság
Igaz, Romániában is alkalmazták helyenként az országban még „különlegesnek” számító bitument. Ezzel az eljárással épült meg 2010-ben például a Ploieşti-Gaeşti, a bukaresti körgyűrű Ştefăneşti-Otopeni közötti szakasza, a bukaresti Aviatorilor sugárút útburkolata, 2009-ben a Tuzla-Észak-Efória közötti útszakasz, amely azóta sem szorult javításra. Tavalyelőtt ugyanilyen bitumenből készült a Hârşova-Konstanca, tavaly pedig a Szászváros-Nagyszeben közötti út.
A „különleges bitumen” tonnája – hozzáadott értékadó nélkül – 2000 lejbe kerül, a „rendes” bitumené pedig 1400 lejbe. Az egyszerű számítással is megállapítható, hogy a 2-3 évenkénti tatarozások, javítások, felújítások sokkal többe kerülnek, mint amennyivel megdrágítaná az útépítést a jobbfajta, polimér bitumen használata. Arról nem is beszélve, hogy a felújítások miatti állandó útlezárások mekkora forgalmat okoznak a szállításban, és mennyivel növelik meg az üzemanyag-fogyasztást.
Rossz út – több áldozat. A megengedett sebesség átlépése, az alkoholos vezetés, a felelőtlenség mellett az utak rossz állapotának is jelentős szerepe van abban, hogy Romániában igen sokan veszítik életüket a közutakon. Így csupán az idei esztendő első négy hónapjában 2322 baleset történt, amely 469 ember életét követelte, a sebesültek száma pedig 2210-re emelkedett. A rendőrség közlekedésrendészeti osztálya szerint a balesetek több mint 20 százalékában – 477 baleset esetében – a megengedett sebességhatár átlépése jelentette a fő okot. A sebesség megszállottjai mellett azonban igen sokan éppen azért hajtanak a megengedettnél gyorsabban, hogy behozzák a rossz utak, az útzárak miatt elveszített időt. A gyorshajtás egyébként 120 halottat és 480 sebesült áldozatot követelt januártól április végéig.