Románia nem tekinthető biztonságos országnak; lakosságát a félelem jellemzi, egyrészt – rövidebb távon – a háborús veszélytől, másrészt – közepes és hosszabb távon – a krónikussá válható gazdasági válságtól. Ez derül ki az IRES közvélemény-kutató intézet legújabb felméréséből, amely elsősorban azt vizsgálta, hogyan látják az ország lakói a Románia nemzetbiztonságát fenyegető veszélyeket.

Korrupció, szegénység

Az IRES szakemberei szerint az ország lakosságában fokozódik a bizonytalanság érzése, mind kevesebben bíznak a román társadalomban, és nő az aggodalom a személyes biztonság miatt. Egyre kevesebben vélik úgy, hogy maguk irányíthatják sorsukat. Ezzel magyarázható az is, hogy egyre több román állampolgár igyekszik megtalálni a biztonságot egy másik országban.

A mintacsoport tagjainak 30 százaléka a legfőbb gondnak a korrupciót tekintette. A megkérdezettek 28 százaléka a szegénységet jelölte meg, 8 százaléka a román gazdaság törékeny helyzetét. Hét százalék a munkanélküliségtől fél, és hat százalék pedig a nyugdíjrendszer bizonytalanságában látja a legfőbb fenyegetést.

Ennél kevesebben tartottak a kormányválságtól, mások a mezőgazdaság helyzetét vélték veszélyforrásnak, de akadtak olyanok is, akik a kábítószer-kereskedelemben, valamint az üzemanyagok árában látták a legnagyobb veszélyt. Voltak, akik a munkaerő-elvándorlástól féltették az országot, mások a földrengéstől, egyéb természeti csapásoktól tartottak, akadtak, akik a külkapcsolatok megromlásában, társadalmi zavargásokban véltek veszélyforrást felfedezni.

Egy másik kérdés kapcsán igen sokan – a megkérdezettek 70 százaléka – a környezeti károkat tartotta a legnagyobb fenyegetésnek, de csaknem kétharmad, 65 százalék a szegénységtől, a társadalmi kirekesztettségtől félt. A létbizonytalanság 64 százaléknak okoz gondokat, az élelmiszerek fogyasztásával járó kockázatoktól valamint a közúti balesetektől 63 tartott, az éghajlatváltozástól6, a vegyi szennyeződéstő pedig 51 százalék félt.

A mintacsoport tagjainak 47 százaléka a Romániába is begyűrűző terrorveszélyt, 46 százaléka a nukleáris fenyegetést vélte fenyegetésnek, 51 százalék pedig a globalizációt illetve az AIDS-t.

A nők jobban aggódnak

Érdekes módon a nőket jobban foglalkoztatja a munkanélküliség kérdése, mint a férfiakat. Ugyanez vonatkozik a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre is, akik jobban aggódnak e veszély miatt az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél.

A szebbik nem képviselői jóval nagyobb arányban tartanak a létbizonytalanságtól, mint a férfiak, mindez a 35 éven felüliekre is vonatkozik – a fiatalabb korosztály tagjai közül csak nagyon kevesen jelölték meg ezt veszélyforrásként.

A terrorveszély is a nőket foglalkoztatja inkább. E fenyegetéstől inkább az idősebb nemzedék hölgytagjai tartanak: a 18 és 35 év közötti nők 37 százaléka, a 65 éven felülieknek pedig az 58 százaléka véli mindezt fenyegetésnek.

Szintén inkább a nők tartanak a globalizációtól, a drogfogyasztástól, a nukleáris fenyegetéstől. A félelem ez esetben is az életkor előrehaladásával nő, de természetesen függ a végzettségtől is.

A kérdésre, hogy Romániában mennyire biztosított az egyéni biztonság, a biztonság teljes hiányát jelölő 1 és a teljes biztonságot jelöl 10 közötti skálán, a megkérdezettek válaszának átlaga 5,45 volt.

A „fő megoldó”: az állam

A lakosság 19 százaléka tart rövid távon egy háború kirobbanásától. A megkérdezetteknek csupán 2 százaléka vélte úgy, hogy az országot rövid távon nem fenyegeti semmiféle veszély, 44 százalék pedig nem tudta megjelölni, hogy milyen fenyegetések érhetik a jövőben Romániát.

A számos félelem ellenére a megkérdezettek 50 százaléka bízik abban, hogy a román hatóságok akcióinak eredményeként csökkenhet majd a közúti balesetek száma, a mintacsoport fele pedig úgyszintén a hatóságoktól várja a terrorizmustól való védelmet is. Az államban bízik a mintacsoport 48 százaléka a háborús fenyegetés, valamint a veszélyes anyagok szállítása miatt fellépő veszély elhárításában, és szintén hatósági beavatkozástól várja a nukleáris erőműben bekövetkezhető, valamint a légi balesetek veszélyének csökkentését.

Az állami hatóságok közbeavatkozásának eredményességében leggyakrabban az idősebbek valamint az alacsonyabb végzettségűek, továbbá a faluhelyen lakók bíznak. Sokan nem bíznak azonban az állami beavatkozás eredményességében a fiatalok dohányzásról, alkohol- és drogfogyasztásról való leszoktatásában – a megkérdezettek 28 illetve 30 százaléka nyilatkozott így –, a génmódosított növények termesztésének visszafogásában valamint a légköri szennyeződés csökkentése esetében sem, itt a bizalmatlansági index 32 százalék.

A felmérést április 22-27. között végezték 1519 fős mintán, a hibalehetőség 2,5 százalék.