A közintézményeken kívül a bárokra, éttermekre, klubokra és játszóterekre is kiterjesztenék a dohányzást korlátozó törvény szigorítását, amelynek enyhébb változatát a szenátus két hete megszavazta. Ahhoz, hogy a szigorítás érvénybe lépjen, a képviselőháznak is el kell fogadnia a tervezetet.

A 2002/349-es törvény eddig is korlátozta a dohányzást a közintézményekben, ám a március 18-án elfogadott módosító indítvány értelmében a dohányzásra kialakított helyiségeket is megszüntetik.

Magyarán: végképp száműzik a cigarettafüstöt a kórházakból, iskolákból, állami hivatalokból. A szenátus által elfogadott javaslat itt nézhető meg. 

Elárasztották az alsóházat a módosító indítványok

A felsőházból az elfogadott javaslat március 23-án érkezett meg a képviselőház bizottságaiba. Bónis István, az egészségügyi bizottság (a döntő bizottság ebben a kérdésben) RMDSZ-es tagja a maszol.ro-nak elmondta, rengeteg módosító indítvány érkezett be az elfogadott tervezethez, így egyelőre még nem tudtak érdemben tárgyalni a törvénymódosításról. Mivel az indítványok között olyan is szerepel, amely nem csak a közintézményekből száműzné a füstöt, hanem a vendéglátó-ipari egységekből is, ezért az illetékes minisztériumok álláspontját is ki kell kérni.

"Ahhoz, hogy a bárokra, vendéglőkre is kiterjeszthessék a szigorítást, meg kell vizsgálni például, hogy ez a költségvetésre milyen hatással lesz. Azt sem árt felmérni, hogy a társadalom egyáltalán felkészült-e egy ilyen szigorításra" – magyarázta a képviselő.

Arra a kérdésre, hogy a bizottság mikor tud kialakítani egy végleges álláspontot a 2002/349-es törvény módosításával kapcsolatban, Bónis István elmondta, nagyon valószínű, hogy csak az ünnepek után kerül erre sor. Hozzátette, az RMDSZ egyelőre a szenátus által elfogadott verziót támogatja, amely csak a közintézményekből száműzné a cigarettafüstöt, de a benyújtott javaslatok függvényében ez még változhat.

Végh Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei szenátora korábban sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy szerinte elsősorban a nemdohányzók egészségét védené, és a passzív dohányzás ellen lépne fel  a szenátusban megszavazott módosító javaslat.

„A jogszabály valójában az uniós norma itthoni alkalmazását jelentené. Az Európai Unió azon intézményeiben, ahol tiltottá vált a dohányzás, 46 százalékról 28-ra csökkent a dohányzók számaránya” – hangsúlyozta. „A gyakoribb megbetegedést kiváltó oka mellett a dohányzás mérhetetlen gazdasági veszteségeket is okoz, az ennek okán a megbetegedett emberek kezelése nagyobb kiadásokat jelent az egészségügyi ellátás számára” – indokolta a törvénytervezet jogosultságát Végh Sándor.

Női lobbi a szigorítás mellett

Kolozsváron Aurelia Cristea szociáldemokrata képviselő szigorítás melletti lobbija az egyik leglátványosabb, egyebek mellett közvitákat, szakmai fórumokat szervezett a témában. Szerinte a szenátusban elfogadott javaslat csak félmegoldás.

"Nagyon fontosnak tartom, hogy a szenátus megtette az első lépést a dohányzás teljes kitiltására a közintézményekből. Viszont úgy gondolom, hogy a teljes kitiltást a bárokra, klubokra, diszkókra, kávézókra, éttermekre és más olyan egységekre is ki kell terjeszteni, ahol közélelmezés folyik. Ezt a módosítást a civil szféra már számtalan petícióban, vitán, egyeztetésen kérte. Nem elégedhetünk meg a félmegoldással, amikor gyermekeink egészségéről van szó" – érvelt a képviselő.

Aurelia Cristea javaslata azt is megtiltaná, hogy kórházak, iskolák közelében árusítsanak cigarettát. Szerinte minimum 250 méter távolságnak kellene lennie a kórházak, az iskolák és a dohányt forgalmazó egységek között. A képviselő csupán a szabad levegőn kialakított dohányzóhelyeken engedélyezné a pöfékelést.  

Akkor tiltsák be az ital forgalmazását is?

A szenátusban a módosító indítvány nagy vitát váltott ki. „Néha 12 órát töltök közintézményben egyhuzamban. Tényleg ne legyen egy hely, bár egy kis lyuk, ahol rágyújthatok? A dohányzás is olyan függősét okoz, mint a drog. Embereket ölünk meg ezzel a törvénnyel” – hadakozott a tervezet ellen Dumitru Pelican konzervatív szenátor.

Cristiana Anghel, a Konzervatív Párt másik szenátora szintén kibukott a "nyomorult" tervezet ellen: "Van egy kérdésem azoknak a drága kollégáknak, akik megszavazták ezt a nyomorult törvényt, mert másnak nem tudom nevezni. Mit fognak tenni akkor, ha olyan törvényjavaslatot nyújtok be, amely megtiltja az ital értékesítését? Nem a fogyasztást, hanem az értékesítést? Mit tesznek majd a kedves kollégák, ha akkor, amikor a plénumnak szavaznia kell, én kivonulok dohányozni?".

A szociáldemokrata ülésvezető, Cristian Dumitrescu a felszólalást "Nem lenne egy rossz ötlet" válasszal intézte el, amelyet a plénum tapssal díjazott.

A tervezetet ellenző szenátorok érvei nem győzte meg a felsőház plénumának többségét, amely 80-30-as szavazati aránnyal elfogadta a javaslatot, annak ellenére, hogy a szigorítások a parlamentet is érintik.

Mit mondanak az orvosok?

Több elismert orvos, rendező, színész, médiaszemélyiség is kiáltványt fogalmazott meg a dohányzás szigorítása mellett. Arra szólítják fel a parlamentet, hogy sürgősen fogadjanak el egy olyan jogszabályt, amely teljesen kitiltja a zárt közterekből a dohányzást. 

Azzal érvelnek, hogy a Romániában vannak az állampolgárok leginkább kitéve a passzív dohányzásnak az unióban. Bár a törvény szerint a munkahelyeken csak elkülönített helyiségekben megengedett a cigarettázás, az alkalmazottak 62 százaléka arról számolt be, hogy munkahelyén kénytelen szívni mások füstjét. A kiáltvány benyújtói felháborítónak találják, hogy a vendéglátó-ipari egységekben nem veszik komolyan a nemdohányzó részek kialakítását.

Az Európai Unióban az elkerülhető egészségügyi kockázatok listáját a dohányzás vezeti. A korai elhalálozás kiváltó okai között is a dohánytermékek fogyasztása áll első helyen: évente közel 700 000 ember halála írható a számlájára. A dohányosok mintegy ötven százaléka idő előtt – nem dohányzó kortársaiknál átlagosan 14 évvel korábban – hal meg. Tény továbbá az is, hogy a dohányosok körében magasabb a betegségben töltött életévek száma. Sok daganatos megbetegedés, illetve szív- és érrendszeri, valamint légúti betegség kialakulásának van köze a dohányzáshoz, mely több egészségügyi problémát okoz, mint az alkohol- vagy a kábítószer-fogyasztás, a magas vérnyomás, a túlsúly vagy a magas koleszterinszint. Annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentős előrelépést sikerült elérni a dohányzás visszaszorítása terén, a dohányosok száma továbbra is igen magas az EU-ban: arányuk a teljes népesség körében 28 százalék, a 15–24 év közötti fiatalok körében pedig 29 százalék. Forrás: ec.europa.eu

Az Institute for Health Metrics de la University of Washington felmérése szerint, 2010-ben 5767 román állampolgár halt meg a passzív, 36.257-en pedig az aktív dohányzás miatt. 2014-ben mindössze 1819 román állampolgár vesztette életét közúti balesetben.

Becslések szerint Romániában körülbelül ötmillióan cigarettáznak. A dohányzók fele 45 éves kor után tüdőrákban, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedésekben hal meg.

Franciaországban, Olaszországban vagy Spanyolországban a dohányzás zárt közterekből történő kitiltásával átlagban 14 százalékkal csökkent például infarktus.