Kedd óta február 10-ig romániai megbeszéléseken vesz részt a Nemzetközi Valutaalap Andrea Schaechter vezetette küldöttsége. A washingtoni pénzintézet a Romániával 2013. szeptember 27-én megkötött készenléti hitelszerződés eddigi teljesítését vizsgálják meg.

Átfogó pénzügyi-gazdasági elemzés

A valutaalapi küldöttek egyebek között arra kíváncsiak, milyen eredményekkel járt a hitelszerződésnek az a pontja, amelynek megfelelően megpályáztatják az állami vállalatok vezetői posztját. Továbbá megvizsgálják a fontosabb állami vállalatok privatizációja területén elért haladást, a pénzügyi szektor stabilitását, a strukturális reformok állapotát, az állami támogatások helyzetét, a romániai gazdaság alakulását és a kiemelt gazdasági intézkedések esetében elért előrelépést.

Románia egyik legfontosabb vállalását az állami intézmények politikamentessége jelentette. A kormány azt ígérte, hogy a versenyszférából keres menedzsereket az állami vállalatok élére. Néhány esetben az ígéretet sikerült betartani, ám igen sok vállalat esetében a próbálkozások kudarcot vallottak.

A fiaskó mindenekelőtt a nagy közlekedési vállalatokra volt jellemző. A vasúti szállítás esetében – ideértve mind a személy- mind pedig a teherforgalmat – a menedzserek szinte egymásnak adták a kilincset. A távozók legtöbbje a túlzott politikai nyomást indokolta a balsikerért. Aki azonban maradt, annak sikerült egy-két év alatt nyereségessé tenni az általa vezetett vállalatot, vagy pedig jócskán lefaragta korábbi veszteségeit.

Magáncsőd: igen – vagy nem

Éles vitát vált ki várhatóan a magánszemélyek csődbejelentésének kérdése. Romániai gazdasági szakemberek már korábban felvetették annak a lehetőségét, hogy természetes személyek is csődöt jelenthessenek, akár a cégek. Ismerve azonban a Nemzetközi Valutaalap ellenszegülését, a kérdést jó ideig elfektették. A svájci frank jelentős árfolyam-növekedése és az ennek kapcsán bekövetkezett válsághelyzet azonban ismét előtérbe hozta a magáncsőd intézményének bevezetését. Pénzügyi szakértők egy része ugyanis úgy véli, ez nagy részt megoldást jelentene a svájci frankban hitelt felvett magánszemélyek számára.

A Nemzetközi Valutaalap képviselői azonban – legalább is egyelőre – hallani sem akarnak minderről. Még romániai látogatásuk előtt az igazságügyi tárcavezetőhöz, Robert Cazanciuchoz, a pénzügyminiszterhez, Darius Vâlcovhoz, a Román Nemzeti Bank kormányzójához, Mugur Isărescuhoz, valamint a képviselőház jogi bizottságának elnökéhez, Bogdan Ciucához  intézett levelükben jó előre leszögezték ezzel kapcsolatos aggodalmukat.

A levelet aláíró Andrea Schaechter, valamint a Világbank egyik vezető tisztségviselője, Elisabetta Capannelli szerint az intézkedésre előzetes felmérés, az összes érdekelt felekkel történő egyeztetés nélkül semmiképpen sem kerülhet sor. Mindezek nélkül a természetes személyek csődjjére vonatkozó törvény elfogadása csak zűrzavart kelthet a pénzügyi piacon.

Milyen frankárfolyamon számoljanak?

Minden bizonnyal kemény egyeztetések tárgya lesz a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank képviselőivel a magánszemélyek svájci frankhiteleinek lejre történő átváltása is. A román fél elképzelése szerint a svájci frank és lej közötti árfolyamot a hitelfelvétel alkalmával jegyzett paritásos alapon határoznák meg, amihez még húsz százalékot adnának hozzá. Erre vonatkozóan levelében a Nemzetközi Valutaalap úgyszintén a romániai pénzpiaci stabilitás megingásának veszélyével fenyeget.

Aligha lehet azonban a véletlen műve az, hogy éppen a washingtoni levél kézhezvételét követően került sor a Román Nemzeti Bank figyelmeztetésére is, miszerint egy ilyen intézkedés nagyjából 4,3 milliárd lejes veszteséget okozna a román jegybank portfoliójában lévő és svájci frankhiteleket kölcsönző 11 bank számára. Mindezt az érintett bankok által nyújtott 75 ezer kölcsönt figyelembe véve számolták ki a jegybank illetékesei. A 11 bank svájci frankban nyújtott hiteleinek értéke, a valuta jelenlegi lejárfolyamán számolva 9,8 milliárd lejnek felel meg.

A svájci frankhitelt felvevő 75 ezer személy csaknem egyharmada – 32 százaléka – a Bankposttól vett fel kölcsönt, 24 százaléka a Volksbanktól, 20 százaléka a Pireus Banktól, 11 százaléka a Raiffeisen Banktól, 7 százaléka a Román Banktól, 2 százaléka pedig az OTP Banktól.

Politikai vita – a semmiről

Victor Ponta miniszterelnök és a Szociáldemokrata Párt vezetősége viszont úgy határozott, hogy a politikai alakulat honatyái azonos, támogató álláspontot fogadnak el a természetes személyek csődjét szabályozó majdani törvény kapcsán. A képviselőház jogi bizottsága egyébként legutóbbi ülésén albizottság létrehozásáról döntött, amely kidolgozza a tervezetet.

A magáncsődeljárásról a honatyák már korábban négy törvénytervezetet nyújtottak be. A képviselőház jogi bizottsága legutóbbi ülésén nem értett egyet abban, hogy melyik törvénytervezetet kell majd kiegészíteniük az új jogszabály elfogadásához. A Nemzeti Liberális Párt az általuk már 2010-ben benyújtott törvénykezdeményezést kívánja az új törvény alapjául, miközben a Szociáldemokrata Párt a 2014-ben képviselőjük, Ana Birchall által benyújtott jogszabályt tartja mérvadónak.