Az elnökválasztás lejárt, a kormány egyelőre biztos a helyén marad, és hamarosan a parlament elé kerül a jövő évi költségvetés tervezete. A román gazdaságból jó hírek érkeznek, és a miniszterelnök azt ígéri: nem lesz adóemelés.

„Nyugodjon meg mindenki, nem lesz adóemelés” – ígérte az elnökválasztás utáni első sajtótájékoztatóján a miniszterelnök. Victor Ponta arra a pénzügyminisztériumból kiszivárgott tervezetre reagált, amely szerint a kormány 2016-től lemondana a 16 százalékos egységes adókulcsról, helyette pedig – a jövedelmek nagyságának arányában – három lépcsős adózási rendszert vezetnének be, 15, 25 és 35 százalékos adókulcsokkal.

A tervezet szerint ugyanakkor növekednének az adók is, az ingatlanadót jövőre és 2016-ban is 25-25 százalékkal növelnék. Azt senki sem cáfolta, hogy az elképzeléseket a pénzügyminisztérium dolgozta ki, de Ioana Petrescu pénzügyi tárcavezető és a költségvetésért felelős miniszter, Darius Vâlcov is közölte, hogy nem vállalna fel egy ilyen tervezetet.

Biztató adatok

Tény, hogy ha a statisztikai adatok szerint a román gazdáság perspektívái biztatóak, és megtörténhet, hogy valóban nem lesz szükség jövőre adóemelésekre. Így a bruttó nemzeti össztermék idén meghaladja a 2008. évi csúcsot, ami azt jelenti, véget ért a negatív ciklus a román gazdaságban. Ugyanakkor a kivitel elérte a 40 milliárd eurót, év végéig pedig meghaladja az 50 milliárd eurós „lélektani határt”, amelyről senki sem hitte, hogy az ország még ebben az évtizedben eléri.

Az üzletkötések értéke 5,9 százalékkal nőtt, az ipari termelés 5,8 százalékkal emelkedett. Ráadásul a gazdasági fejlődés egészséges alapokon, a termelésen és az exporton, nem pedig ingatlanspekulációkon alapszik. A miniszterelnök adatai szerint ugyanakkor 1,5 százalékkal csökkent az infláció, nőtt a lakosság vásárlóereje, a bérnövekedés elérte az 5,5 százalékot.

Victor Ponta a Központi Statisztikai Intézet adataira hivatkozva még a kampányban közölte, hogy a munkahelyek száma január és augusztus között 71 ezerrel nőtt. A kormányfő külön örvendetesnek találta a tényt, hogy a Moldovai Köztársaság viszonylatában a legfontosabb kereskedelmi partner Románia lett, lekörözve Oroszországot. A kétoldalú kereskedelmi cserék értéke az év első kilenc hónapjában elérte a 920 millió dollárt.

Dübörög az ipar

A különféle gazdasági ágazatok havi alakulását jelző hivatalos adatoknak megfelelően a bruttó nemzeti össztermék gyarapodásának legfontosabb motorja, az előző hónapokhoz képest az ipar júliusban és augusztusban visszaesett, szeptember folyamán viszont erőteljes fejlődés következett be ezen a területen.

A kivitel jelentősen csökkent augusztusban, a visszaesés 19,1 százalékos volt, viszont jelentősen növekedett szeptemberben. A válság által súlyosan érintett építőipar júliusban gyengén hanyatlott, ezt követően azonban ismét felélénkült. A kereskedelem eredményei azonban viszonylag törékenyek, értékük valahol a nulla körül mozog. 

A mezőgazdaság alakulásának tekintetében a Központi Statisztikai Intézet jelentése nem tartalmaz adatokat, arra azonban, hogy az ágazat viszonylag gyenge eredményeket ért el, az a tény utal, hogy a mezőgazdaság csupán igen kis mértékben járult hozzá a bruttó nemzeti össztermék képzéséhez. Utóbbi viszont a harmadik évnegyedben 3,2 százalékos gyarapodást ért el.

A Központi Statisztikai Intézet adataiból az is kiderül, hogy a román ipar 2014 első kilenc hónapjában 2,8 százalékkal növekedett 2013 hasonló időszakához viszonyítva.

Jó hírek az Eurostattól is

Jó hír az is, hogy az Európai Bizottság főigazgatóságainak egyike, az Európai Unió intézményeihez megfelelő statisztikai információkat eljuttató Eurostat jelentése szerint Románia idén a harmadik évnegyedben a legjobb eredményt érte el az uniós tagállamok között a második évnegyedhez viszonyított gazdasági fejlődés tekintetében.

Ezzel Románia olyan államokat előzött meg, mint az ugyancsak jelentős haladást elérő Lengyelország, Nagy-Britannia, Görögország, Szlovákia, Bulgária, Spanyolország és Magyarország. Ráadásul az Európai Unió motorjának tekintett Németország a recesszió szélén ingadozik.

Igaz, ha az idei év harmadik évnegyedét 2013. hasonló időszakához hasonlítjuk, akkor a 3,3 százalékos gyarapodást elérő Romániát a 3,4 százalékot elérő Lengyelország lekörözi. Az Európai Unión belül egyébként a bruttó nemzeti össztermék értéke 0,3 százalékkal, az eurózónán belül pedig 0,2 százalékkal nőtt.

Nem volt recesszió

A Központi Statisztikai Intézet legfrissebb adatai szerint az idei év folyamán nem volt technikai recesszió a román gazdaságban, a bruttó nemzeti össztermék pedig növekedett a harmadik évnegyedben. Technikai recesszió akkor következik be egy gazdaságban, ha a bruttó nemzeti össztermék két egymást követő évnegyedben csökken az előző évnegyedhez képest.

A Központi Statisztikai Intézet korábbi jelentésének megfelelően Románia június végén ismét technikai recesszióba került, miután az előző két évnegyedben bruttó nemzeti összterméke csökkent. Az akkori adatok értelmében a bruttó nemzeti össztermék a második évnegyedben 0,9 százalékkal esett vissza, miután az év első három hónapjában további 0,1 százalékkal hanyatlott.

A naptárhatástól megtisztított adatok szerint azonban a Központi Statisztikai Intézet a 2014. első évnegyedében elért eredményeket – a 2013. esztendő utolsó évnegyedéhez viszonyítva – 99,9 százalékról 100,5 százalékra értékelte, az idei, második negyedév teljesítményét pedig 2014. első évnegyedéhez képest 99,1 százalékról 99,7 százalékra növelte.

A Központi Statisztikai Intézet újabb jelentésének értelmében Romániában a gazdaság a harmadik évnegyedben,  reálértékben 1,9 százalékkal nőtt a megelőző három hónaphoz képest. A felülvizsgált adatok szerint a bruttó nemzeti össztermék 0,3 százalékkal esett vissza a második évnegyedben, ám 0,5 százalékkal emelkedett az első évnegyedben, ami világossá teszi, hogy a román gazdaság esetében nem volt recesszió.

A Központi Statisztikai Intézet adatai csupán a gazdaság százalékos alakulását jelzik, a fejlődés konkrét forrásairól későbben készül majd kimutatás.