"Előítéletek nélkül tervezzük együtt a jövőt"

A kommunizmus súlyos örökségének nevezte hétfőn Aradon, a tizenhárom aradi vértanúra emlékező beszédében Kelemen Hunor a román-magyar viszonyt, a többség és kisebbség viszonyát megterhelő előítéleteket, amelyek az egyik legfontosabb társadalmi köteléket, a bizalmat rombolják szét.

Az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje a hazai társadalom huszonöt éve és az abszolutizmus korának szabadságtörekvései között vont párhuzamot. Mint mondta, a románok és magyarok itthon csupán akkor tudnak majd maradéktalan békességben élni, ha a történelemből levonják a helyes következtetéseket, és a jelenből, együtt tervezve tekintenek a jövőbe.

Kelemen Hunor beszédében azokat az alapvető társadalmi előítéleteket is felsorolta, amelyek többség és kisebbség párbeszédét terhelik, megnehezítik az együttélés hétköznapjait.

„Ti attól féltek, kedves román barátaim, hogy a magyarok, vagyis mi, a veletek együtt élő és alkotó, jóban és rosszban veletek osztozó polgárok el akarjuk, el akarják venni az ország egy részét, mert ezt hallottátok, ezt tanították, ezt a gondolatot kaptátok örökségül. Mi meg azt gondoljuk rólatok, hogy meg akartok fosztani nemzeti identitásunktól, hogy arra törekedtek, ami minden ember, minden közösség, minden nemzetiség számára a létezés értelmével egyenlő: elvenni tőle a nyelvét, kultúráját, hitét” – jelentette ki az RMDSZ államelnök-jelöltje.

Hangsúlyozta: az abszolutizmus korának tapasztalatai között meg kell vizsgálnunk, hogy miért jutott tragikus sors a szabadságra törekvőknek, volt-e a vérontásnak olyan tanulsága, amelyet a későbbi nemzedékek is megőriztek.

„Tizenhárom olyan férfira emlékezünk ma, akik életükkel fizettek a magyar szabadságharcban vállalt szerepükért. Egy olyan kort idézünk fel, az abszolutizmus korát, amikor az emberi élet kevesebbet ért, mint a hatalmi arrogancia és az uralkodás vágya” – utalt a vértanúság 165. évfordulójára a szövetségi elnök és hozzátette: az Aradon kivégzett hősök nemzetisége, származása sokszínű volt, de mindnyájukat összekötötte a szabadság olthatatlan szomjúsága.

A hazai társadalom egészének jövőképéről, legfontosabb céljáról az RMDSZ államelnök-jelöltje elmondta: valamennyi közösség olyan országban akar élni, amely tiszteli polgárait és nem tekinti őket az állam alattvalóinak, hanem növekedő jólétet biztosít és segítője a rászorulóknak, amely biztonságot ajánl és kiszámítható jövőt, tisztességes egészségügyi ellátást és versenyképes fiatalokat nevelő oktatást.

„Természetes az is, hogy olyan országot akarunk, amely a nemzeti kisebbségeknek biztosítja azokat az intézményes garanciákat, amelyek az identitás megőrzéséhez szükségesek” – emelte ki beszédében Kelemen Hunor, és azt is hozzátette: Európa legtöbb nemzete felismerte azt, hogy a béke, a jólét és a biztonság feltétele többség és kisebbség viszonyának rendezése. Ezért a tanulságért óriási árat fizetett a kontinensnek minden népe, de felismerte és tudja, hogy a többség mindig felelős a vele együtt élő kisebbségért.

Potápi: a szabadságért áldozatot kell vállalni

A magyar kormány nevében felszólaló Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kijelentette, ma sem teljes a szabadság, amelyért a tábornokok harcoltak. A szabadság ugyanis azt is jelentené, hogy "használhatjuk anyanyelvünket, hogy leírhatjuk vele köztereink és településeink nevét, hogy restrikciók, hatósági zaklatások nélkül használhatjuk nemzeti jelképeinket, a magyar vagy a székely zászlót" - vélte az államtitkár.

Szerinte a szabadság azt is jelentené, hogy a közösség maga rendelkezik a megtermelt javakkal, és maga dönt a közösséget érintő alapvető kérdésekben. Megjegyezte, az aradi tizenhármak, "nem az apró lépések politikáját, nem a fontolva haladást és a rossz kompromisszumok szegélyezte könnyebb utat választották", képesek voltak a legvégsőkig elmenni.

"Az erdélyi magyaroknak ma hasonlóan kell cselekedniük. Szabadságuk kiteljesedéséért áldozatot kell vállalniuk" - jelentette ki Potápi. Hozzátette, a 13 aradi vértanú a független és polgári Magyarországért, az egyetemes szabadságért szenvedett mártírhalált. "Ma hajtsunk fejet emlékük előttük, de holnap a példájukból erőt merítve vegyük kezünkbe sorsunk alakítását" - tette hozzá.

Az emlékünnepség elején a Magyar Nemzeti Énekkar előadásában hallgathatta meg a román-magyar megbékélés parkjában összegyűlt tömeg Románia, Magyarország és az Európai Unió himnuszát. Gheorghe Falca, Arad polgármestere külön köszönetet mondott a himnuszok mesteri előadásáért. A megemlékezések sora hétfő délelőtt az aradi minorita templomban tartott gyászmisével kezdődött, délután pedig a vesztőhelyen állított obeliszknél ökumenikus gyászszertartással, és koszorúzással végződik.

Kimaradt?