Feltevődik a kérdés hogyan lehetséges, hogy az I. részben ismertetett szabályozás miniszteri rendeleti szinten jelent meg és mégis változtat a 2011 évi 1. számú Oktatási Törvény előírásain. Ilyen körülmények között van-e törvényes jogalapja? A válasz igen, mert az Oktatási Törvényt időközben megváltoztatták, kiegészítették.

A Hivatalos Közlöny június 30-ki, 486. számában jelent meg a Kormány Törvényerejű Sürgősségi Rendelete (Ordonanță de Urgență nr. 49/2014). Ez az Oktatási Törvény eredeti előírásait majdnem 100 esetben változtatja meg. A Sürgősségi Rendelet nagy politikai vihart kavart, az ellenzék és egyes szakmai szervezetek visszavonását követelték, de az érvényben levő jogrendszer szerint egyedül illetékes hatóság, a Nép Ügyvédje, nem kérte fel az Alkotmánybíróságot vizsgálja meg ellenkezik-e a törvénymódosítás az Alkotmánnyal, így a Sürgősségi Kormányrendelet hatályba lépett.

 módosítások egyike az Oktatási Törvény 44., a középiskola utáni oktatás (institute postliceale) létrehozásáról és működtetéséről szóló cikkelyt változtatja meg. Kiegészíti a cikkelyt a (3¹) bekezdéssel melynek alapján a középiskola utáni oktatás tanintézeteit létre lehet hozni mint egyetemek/főiskolák keretében működő, jogi személyiséggel nem rendelkező, kollégiumnak nevezett tanegységek is.

A (7) bekezdés módosítása azt teszi lehetővé, hogy a középiskola uráni oktatás intézményeit nemcsak a szakminisztérium hozhatja létre, hanem amennyiben a működéséhez szükséges anyagi források nem terhelik az állami vagy helyi költségvetést, az említett tanintézetek létrehozhatják egyetemi/főiskolai szenátusi döntés alapján is. A 2015-2016 tanévtől kezdve lehetővé lesz majd ezek részleges finanszírozása az állami költségvetésből is, ez esetben a beiskolázási létszámot az Oktatásügyi Minisztérium fogja megállapítani.

– A fentiekből és az előző ismertetőmből az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

– Az egyetemek/főiskolák keretében létrehozott kollégiumok harmadfokú, nem egyetemi szintű tanintézetek.

– Az ezekbe beiratkozó fiataloknak nem lesz egyetemi/főiskolai hallgató (student), hanem diákoknak (elev) járó státusuk.

– Nem bocsátanak ki egyetemi/főiskolai diplomát (diploma de licență), hanem végzettséget igazoló okiratot (certificat de absolvire).

– 5 szintű szakmai/foglakozási képesítést adnak, nem 6 szintűt ami feltételezi egyetemi/főiskolai diploma megszerzését.

Tehát a kollégiumok szintje az eddig is létező, középiskolai oktatás utáni tanintézetekével egyenlő, újdonság, hogy az egyetemek/főiskolák keretében hozhatók létre, felhasználva ezek logisztikai felszerelését és humán erőforrásait.

A törvénymódosítás vitatható előírása az a lehetőség, hogy az érettségivel nem rendelkező fiatalok, ha kollégiumi diákok lesznek, és tanulmányaik idején leteszik az érettségit, jogosultak átiratkozni egy ugyanolyan szakmai, de felsőbb fokú képesítést adó  egyetemi/ főiskolai karra, azoknak a kreditpontoknak az alapján amelyeket kollégiumi tanulmányiak alapján szereztek meg. Megjegyzendő, hogy ez a lehetőséget az eredeti törvény is megengedte, jogosultságot adva a középiskolai oktatás utáni tanintézeteknek, hogy a keretükben lefolytatott tanulmányokért a diákok kreditpontokat szerezhessenek (44. cikkely, (10) bekezdés).

Ismeretes a kollégiumok létrehozásával több hazai tanügyi szakértő és egyetemi intézmény nem ért egyet. Társadalmi jogosultságuk, illetve az oktatás színvonalára hozott negatív hatásuk megítélésénél ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a következőket:

A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint az érettségi vizsgák színvonalának megemelése következtében országosan 300.000-350.000 fiatalnak „nyoma veszett”. Nem lehet tudni róluk tovább tanulnak-e, dolgoznak-e valahol (ha igen valószínűleg feketén, munkaszerződés nélkül), esetleg külföldre mentek szakképzetlen munkát vállalva, vagy éppen nem csinálnak semmit, szüleik terhére élnek.

Ezen a kétségkívül súlyos szociális helyzeten kíván segíteni az előbbiekben ismertetett jogszabály. Ha a kollégiumok létrehozása nyomán több ezer fiatalnak sikerül szakképesítést nyerni, akkor jogosultságát nem lehet megkérdőjelezni. A fiatalok előtt nem lehet bezárni azt a lehetőséget sem, ha 19-20 éves korukban megjött az eszük és komolyan nekifogtak a tanulásnak, leteszik az érettségit, akkor egyetemi/főiskolai szinten folytathassák tanulmányaikat.

A kollégiumok létrehozásának lehetősége kétségkívül mentőöv a magán egyetemek/ főiskolák részére. De elsősorban mentőövet jelenthet sok ezer, jelenleg bizonytalan jövőjű fiatalnak és minden bizonnyal romániai magyar fiatalnak is, hogy anyanyelvükön szerezhetnek szakmai képesítést, természetesen, ha lesz olyan magyar oktatási nyelvű egyetem/főiskola, amely kollégiumokat hoz létre.

Elnézést kérek, hogy ezúttal kiléptem a jogszabály ismertető szerepemből és egy súlyos, a magyar fiatalságot is érintő problémára hívom fel a figyelmet, annál is inkább mert a fiatalok itthon tartása, szakmát adva kezükbe, esetlegesen lehetőséget biztosítva továbbtanulásukra, közösségünk létkérdése.