A világgazdasági válság mellett az utóbbi időben a Romániában újabban mintha működni kezdő igazságszolgáltatás is megtizedelte a romániai „papundekli-gazdagok” sorát. Az elmúlt évek alatt többüknek is meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, néhányan börtönbe is kerültek – igaz, legnagyobb részük egyelőre még packázik Justitia istenasszony romániai szolgálóival.

A szeku pénzéből

Dan Voiculescu már hosszú évek óta mindig sikerrel bújik ki az igazságszolgáltatás – nem túl sűrű – hálójából. Az nyílt titok, hogy a jelenleg Konzervatív Párt névre hallgató Román Humanista Párt egykori elnöke a kommunista diktatúra idején a Securitatéval együttműködött, ebben a minőségében a Vitrocim Külkereskedelmi Vállalatot vezette, amely a Securitate fennhatósága alatt álló ICE Dunărea céggel együttműködve a kommunista elit és a politikai rendőrség vagyonát gyarapította.

Feltehetően ebből a pénzből lett aztán a romániai vadkapitalizmus idején médiacézár. Ugyanakkor létrehozta a romániai mezőgazdaság és külkereskedelem egyik legnagyobb cégét, a Grivcót. 2002-ben kezdett el politikával foglalkozni, akkoriban 250-300 millió dollárra becsült vagyonát később két lánya, Camelia és Corina Voiculescu vette át, amely 2009-re már másfél millárd euróra szaporodott, ám 2013-ra 340 millió euróra zsugorodott. Az Élelmiszeripari Intézet privatizálása kapcsán a bukaresti bíróság tavaly 5 éves börtönbüntetésre ítélte, fellebbezése nyomán a bukaresti táblabíróság várhatóan július elsején hirdet újabb ítéletet.

Egy másik ügycsomó kapcsán a Korrupcióelleni Igazgatóság állított össze ellene bűnvádi dossziét, amelyben Dan Voiculescu mellett Camelia Voiculescu is szerepel.

A válság nem érintette őket

A 300 leggazdagabb román között a Capital kiadványában 2002-ben Ioan Niculae maga is 250-300 millió dollárral volt jelen. 1990 előtt a Securitate tisztje volt, a politikai rendőrség gazdasági igazgatóságán dolgozott.

Pénzét a biztosításokból, a kőolajból és a mezőgazdaságból szerezte, és 2007-ben már 1,4-1,6 milliárd euróval rendelkezett. Cége, az InterAgro 1997-ben megvásárolta a ploieşti-i Astra kőolaj-finomító 70 százalékát, 1998-ban létrehozta az Asirom biztosító társaságot, átvette az ellenőrzést a Román Dohány társaság fölött. 2002-ben az InterAgro 50 ezer hektáron gazdálkodott, 600 ezer tonnás befogadóképességű silóhálózattal rendelkezett, amely 2011-re 800 ezer tonnára bővült. A vegyiparban három, a kohászatban egy céget üzemeltet, de övé az Astra Giurgiu labdarúgóklub is.

A válság egyáltalán nem érintette üzleteit, tavaly 1,7 milliárd eurós vagyon ura volt, amivel első lett a leggazdagabb románok között.

A Terrorizmus és Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság 2012-ben azzal vádolta, hogy a Romgaz román állami vállalattól a piaci ár alatt vásárolt földgázt, 130 millió eurós kárt okozva ezzel az államnak.  Ioan Niculae két minisztert is magával rántott: Varujan Vosganiant és Adriean Videanut. Most vagyonát menti: zimniceai fölbirtokát és az InterAgro 90 százalékát máris eladta egy közeli barátjának.

Dan Grigore Adamescunak egyenesen jól jött a válság, hiszen 2002-ben 60-70 millió eurósra taksált vagyonát 2008-ra 700-900 millió dollárra, majd 2013-ra 850 millió euróra gyarapította. Adamescu tevékenysége igen sokoldalú, kiterjed az építkezésre, a biztosításokra, a vendéglátó-iparra, a sajtóra. Üzletemberi pályafutását Németországban kezdte, Romániában 1992-ben hozta létre a villamosipari termékeket forgalmazó Megavision céget. Ő a tulajdonosa az Astra biztosítónak, a bukaresti Unirea áruháznak, a mamaiai Rex szállónak és a România liberă című napilapnak.

2014 június 6-tól előzetes letartóztatásba helyezték: a Korrupcióelleni Igazgatóság vádja szerint 20 ezer euróval vesztegetett meg egy bírót egy számára kedvező ítélet meghozatala érdekében. Ügyvédje ennek kapcsán a metró elé vetette magát. Az Astra biztosító nagyjából tönkrement, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság gondozásába helyezték.

„Elszegényedett”

Dinu Patriciu 2002-ben 150-200 millió dollárra rendelkezett, öt évre rá viszont 3,3 milliárd dollárral a leggazdagabb román lett. Ekkor adta el kőolajipari vállalatát a Rompetrolt a kazah KazMunayGaz vállalatnak 2,9 milliárd dollárért. Tavalyra azonban vagyona 250 millió euróra csökkent. Egy időben kőolajipari vállalkozása az ország kőolaj-finomító kapacitásának 32 százalékát tették ki.

2003-ban a Năstase-kormánynak köszönhetően a Rompetrolnak 660 millió dolláros adósságát engedték el. Dinu Patriciu azonban az ügyészek vádjai szerint 1999 és 2001 között 85 millió dollárt vágott zsebre teljesen törvénytelenül egy, még a Ceauşescu-időkben Kaddafi Líbiájával megkötött egyezmény értelmében. A bukaresti bíróság azonban 2012-ben felmentő ítéletet hozott, amely azonban még nem végleges. Az utóbbi időben Dinu Patriciu teljesen visszavonult a közszerepléstől, erre egyben egészségi állapota miatt és rákényszerült.

Rácsok mögött

Románia egyik legnagyobb üzletemberéből börtönlakóvá lett Sorin Ovidiu Vântu is. Vagyona 2002-ben elérte a 400-500 millió dollárt, amely 2007-ben 2,1-2,3 milliárd dollárra szaporodott – tavaly azonban az üzletember mindössze 90 millió euróval rendelkezett.

Sorin Ovidiu Vântu a börtönnel már a kommunizmus idején is megismerkedett, amikor a romani cukrászda alkalmazottjaként megpróbált magánüzletekbe bocsátkozni. Akkor vált egyébként a Securitate besúgójává is.

Nyomban a rendszerváltás után bárokat és boltokat üzemeltetett a Moldovai Köztársaságban, majd Romániában a feketepiacon árulta a Văcăroiu-kormány „tulajdonleveleit”, amelyekkel az akkori miniszterelnök privatizálni igyekezett az állami vagyont. Első nagy vállalkozása a Gelsor volt, amellyel tőzsdei üzletelésbe is fogott.

Neve azonban az Országos Beruházási Alap hatalmas pénzügyi krachjával vált ismertté: ekkor több mint 300 ezer beruházó maradt pénz nélkül. Idén januárban két év börtönre ítélték, mivel segítette a beruházási alap Indonéziába menekült volt igazgatóját.

2006-ban hatalmas médiabirodalmat épített ki, amelynek részét képezte a Realitatea TV, az Academia Caţavencu is.

Törvénytelen eljárásai, aljas módszerei végül is bukásához vezették. 2010-ben átadta a Realitatea TV-t Sebastian Ghiţának – ennek kapcsán halálos fenyegetésért és zsarolásért börtönre ítélték.

A Becali-klán

Gigi Becali úgyszintén börtönben ül. Vagyonát 2002-ben 100-150 millió dollárra becsülték, az „ingatlan-boom” idején viszont már 3 milliárd dollár fölött rendelkezett, amely jelenleg 49 millió euróra csökkent. Elmondása szerint a juhász apjától örökölt 100 ezer dollárral indult, a rendszerváltás után az ebből a pénzből vett törökországi farmernadrágokkal kereskedett. 1992-ben kezdett földet vásárolni Piperán, 1999-ben pedig a Védelmi Minisztériummal cserélt – a maga számára rendkívül előnyösen – földet. Mindennek kapcsán azonban csak 2013-ban született végleges ítélet ellene, amikor is 3 év börtönt kapott és 421 ezer dollárt kellett visszafizetnie az államnak. Az ügyben két-két évet kapott Victor Babiuc volt honvédelmi miniszter és Dumitru Cioflină egykori vezérkari főnök.

Ugyancsak tavaly a kocsiját ellopó személyek „házi letartóztatásáért” szintén 3 évre ítélték.

A Steaua labdarúgó-csapatának szponzoraként nemcsak pénzhez, hanem politikai tőkéhez is jutott.

Becali unokatestvérei, Ioan és Victor Becali maguk is börtönben vannak. A rendszerváltás után focisták eladásával foglalkoztak, de vállalkozásaik kiterjedtek az ingatlanpiacra, a vendéglátóiparra, a mezőgazdaságra, így például 80 hektáros kávéültetvényük van Kolumbiában. A játékos eladásból származó pénz jelentős részének lenyúlása miatt Ioan Becalit 4, Victor Becalit pedig 6 éves szabadságvesztésre ítélték.